A NATO és Ukrajna katonai elemzőközpontot hoz létre Lengyelországban
A NATO Ukrajnával együtt közös katonai elemző- és oktatási központot hoz létre a lengyelországi Bydgoszczban, ez lehetővé teszi majd Ukrajna számára, hogy megossza az orosz háború tanulságait, és elősegíti, hogy az ukrán erők szövetséges társaikkal együtt képezzék tovább magukat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön, a szervezethez tartozó tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Elmondta: 2024-ben a NATO európai tagországai összesen 380 milliárd dollárt fognak védelmi célokra fordítani, ami most először éri majd el a hazai össztermék két százalékát. Mint mondta, növelni kell a lőszergyártást a készletek feltöltése és Ukrajna védelme érdekében.
„A békeidő lassú tempójáról át kell térnünk a konfliktusok által megkövetelt, nagy ütemű termelésre. Az elmúlt néhány hónapban a NATO 30 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket a lőszergyártókkal, ez pedig segít Ukrajnának, erőssebbé teszi a NATO-t” – mutatott rá.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban újabb nyolc támogatási csomagot jelentettek be a tagországok, köztük Kanada, Finnország és Norvégia, amelyek olyan kulcsfontosságú képességekre terjednek ki, mint az F16-os vadászrepülőgépek felszerelése és pótalkatrészei, valamint a légvédelem. A tagállamok egy csoportja azzal a céllal dolgozik együtt, hogy egymillió drónt szállítson Ukrajnának, továbbá húsz NATO-szövetséges megállapodott egy ukrajnai aknamentesítési koalíció létrehozásáról – tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta: biztos benne hogy az Egyesült Államok továbbra is a NATO elkötelezett tagországa marad, mivel ez Washington nemzetbiztonsági érdeke, továbbá Észak-Amerikában erős a szövetség támogatottsága. Szavai szerint az Egyesült Államokból „a kritika nem a NATO ellen irányul, hanem az ellen, hogy a NATO-tagországok nem költenek elég pénzt a szövetségre”, azonban ez mára már megváltozott, mivel egyre több tagállam teljesíti a védelmi beruházásokkal kapcsolatos célkitűzést.
Emlékeztetett: az Egyesült Államok még soha nem harcolt egyedül háborúban, továbbá a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét eddig csak az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően alkalmazták.
Jens Stoltenberg arra számít, hogy az amerikai kongresszus elfogadja az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Ez üzenetet küld majd a tekintélyelvű vezetőknek, nemcsak (Vlagyimir) Putyin orosz, hanem Hszi Csin-ping kínai elnöknek is. Ami ma Ukrajnában történik, az holnap Tajvanon is megtörténhet. Tehát ez a mi biztonságunk, és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából is fontos” – jelentette ki.
Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólva a főtitkár elmondta: közelebb van, mint valaha volt, vilniusi csúcstalálkozójukon például a tagállamok úgy döntöttek, hogy eltörlik Kijev számára azt a követelményt, hogy a csatlakozás előtt cselekvési tervet kell benyújtani, tanácsot hoztak létre az Ukrajnával folytatott politikai együttműködés elmélyítése végett, továbbá támogatják Ukrajnát abban, hogy a szovjet korszak katonai felszereléseiről áttérjen a NATO-szabványosokra.
