A térségben élő idősebbek több árvizet megéltek, de ilyen pusztításra senki sem emlékszik.

– Jó ideje mondogatom, baj lesz ebből, nem szabad nekimenni a természetnek. Miskolc szélén hatalmas dobozok épültek, oda, ahova korábban kiöntött a Sajó. Aggodalommal figyeltük mindezt, találgattuk, hova fog folyni a víz, ha nagy esők jönnek. Most megtudtuk, Felsőzsolcára zúdult a víz, majdnem ott maradtunk. A miskolci polgármester városfejlesztéseinek a zsolcaiak itták meg a levét, de nem úszta meg Káli sem szárazon, hozzá is betört a víz. Neki könnyebb, de nekünk nincsenek tartalékaink, alig tudjuk beosztani azt a keveset – mondja keservesen az egyik felsőzsolcai nyugdíjas asszony.

Az árvízi védekezés összehangoltan zajlott a megyében, egyedül ez a település került pellengére, Felsőzsolcán káosz volt. A szóbeszéd szerint Fehér Attila, a város polgármestere nem volt ura a helyzetnek, a bajok gyökere, azonban Miskolcra vezet, ahol beépítették az ártereket.

– Velünk senki sem egyeztetett a szóban forgó építkezésekről, az engedélyeket Miskolc város jegyzője adhatta ki. Minden képzeletet felülmúlt az áradás, ilyen csapásra rémálmunkban sem gondoltunk. A pünkösdinél harminc centiméterrel magasabb vízállást jósoltak, de Felsőzsolcára 130-160 centiméterrel magasabb víz zúdult. Borzalmas tragédia ez. Ezernyolcszáz lakóingatlanban esett kár és százhatvan ház összedőlt. Védekeztünk, dehogy bújtam el. Hová bújtam volna? A víz mindenhova elért – fakad ki keserűen Fehér Attila polgármester az őt érő vádak hallatán. – A Sajó bal partján fekvő települések Sajóecseg, Arnót, Felsőzsolca, Sajóvámos az ilyen katasztrófákkal szemben védtelenek, nincsenek védvonalak.

A térség fideszes országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin abban bízik, hamarosan megtudhatjuk, kik a felelősei a zsolcai tragédiának. A politikus a Demokrata kérdésére elmondta, az a terület, ahova a miskolci üzletláncok és a zsolcai körforgalom épült, gyermekkorában ártér volt.

– Nem szabad elállni a víz útját, mert az utat tör magának máshol. A domborzati viszonyokat mesterségesen, esztelenül alakították át: tengernyi víz ömlött Zsolcára. Gyanús, hogy a miskolci önkormányzat kiadta az engedélyeket a két nagyáruháznak, annak ellenére, hogy ezt a törvény tiltja – érvelt a politikus.

Miskolc szélein az elmúlt évek során gombamód szaporodtak a bevásárlóközpontok. A „városfejlesztési koncepció” további beruházásoknak máshol már nem talált teret. A Zsolcához közeli „Keleti Kapu”, a Sajó ártere és a József Attila utca ebből a szempontból értékes terület. A városi legenda szerint a korábban a termelőszövetkezet tulajdonában lévő földeket jól ismert, meghatározó MSZP-s politikusokhoz kötődő cégek szerezték meg csekély összegekért.

– Az egyik helyi hetilap, a Hírnök évekkel ezelőtt foglalkozott az ottani tulajdonviszonyokkal. A miskolci MSZP-s elit köréhez tartozó politikusok nevét vetették fel, azt írták, ők szereztek ott érdekeltséget. Átminősítették a területet és jó pénzért továbbadták. A sajtóból értesültem ezekről az állítólagos ügyletekről, párton belül nem verték nagydobra az ilyesmit – sorolta az egyik borsodi kisváros MSZP-s önkormányzati képviselője.

Egyelőre nem tudni, mi igaz a szóbeszédből, de tény, ezek a területek már nincsenek az önkormányzat tulajdonában. Igazi miskolci abszurd, hogy még a Szondit, a helyi cigánytelepet is értékesítették, lakókkal együtt 2005-ben.

A pletyka, amely szerint korrupció áll az építkezési láz hátterében, a zsolcai katasztrófa után ismét szárnyra kapott. Elkezdtek beszélni a szakemberek is, akik a Miskolc Shopping Park elnevezésű kereskedelmi központ kiépítését és a térségben több beruházást elleneztek.

Birtokunkba jutott az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egyik 2007-ben kelt dokumentuma, amely tükrözi, hogy a Sajó árterében olyan beruházások valósultak meg, amelyeket komoly felháborodás övezett árvízvédelmi szempontok miatt.

– Minden erőnkkel tiltakoztunk, a szakhatóságoknál dolgozó kollégák kétségbeesve kerestek meg minket, azt mondták: „találjatok ellenérveket, mi már tehetetlenek vagyunk, hatalmas nyomás nehezedik ránk”. A önkormányzat áldását adta az építkezésre. Ez nem természetvédelmi hely, nálunk nem volt komoly adu. A mélyen fekvő árterületet a Csorba tó környékéről ideszállított termőfölddel töltötték fel, egyedül ezt a csatát sikerült megnyernünk, szabálysértési bírságot kellett fizetnie az egyik nagyáruháznak, de ez nevetségesen kis összeg volt. Érdemes elgondolkodni azon, miért éri meg veszélyes vagy védett természeti övezetekbe építkezni. Ez különben nem csak miskolci jelenség. Az Auchan Dunakeszibe tervezett beruházása is felháborító – mondja a Demokratának F. Nagy Zsuzsa, az Ökológiai Intézet munkatársa.

A szocialista város egyik ellenzéki képviselője azt állítja, az Auchan felépülése a miskolci polgármester szívügye volt, Káli keményen lobbizott érte. Az önkormányzat felelősége az ésszerűtlen építkezésekben egyértelmű, az árterületet 2004-ben értékes kereskedelmi övezetté minősítették, a szocialisták előkészítették az Auchannak és több beruházásnak a terepet.

Bevett szocialista gyakorlatnak számított, hogy a Miskolci Építési Szabályzat lényegi változtatásait a közgyűlésen képviselői módosító javaslattal nyomták át. Így nem futották le a szokásos köröket, nem egyeztettek a változásokról az érintettekkel és hatóságokkal. A többség megszavazta a bikkfanyelvű szövegezéssel jelentéktelennek álcázott, valójában lényegi módosításokat.

– Ez szinte minden miskolci építkezés esetében így zajlott. Az utóbbi években az önkormányzatok felett már nem volt törvényességi kontroll – világosít fel Szinay Attila, a miskolci Fidesz-frakció vezetője, mikor arról faggatjuk, hogyan mehettek át a miskolci közgyűlésen az efféle ügyek.

– Élek a gyanúperrel, ezért vizsgálatot kezdeményezek, s ha a gyanú megerősödik, az ügyészséghez és a rendőrséghez fordulok – mondta a Demokratának hétfőn reggel Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki a zsolcai tragédia után menesztette az Országos Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi hatóság vezetőjét.

Információink szerint a vezető – aki 30-40 millió forintos végkielégítésre számíthat – kirúgásának hírére betegállományba menekült. Filotás Ildikó a jelentős összegű végkielégítésének már nem örülhet, mert 98 százalékos adó terheli, ráadásul hamarosan életbe lép a bürokraták azonnali felmentéséről szóló törvény.

Az államtitkár szerint a helyi hatóságok alkalmazottai egzisztenciájukat kockáztatva a végsőkig ellenálltak és nem adtak engedélyt az építkezésekre.

– Döntésüket a főfelügyelőség felülbírálta és végül arra hivatkozott új körülmény lépett életbe, pedig semmilyen új körülmény nem volt – hangsúlyozza az államtitkár.

A főfelügyelőség azért tehette meg ezt, mert létezik egy 2006-ból származó kormányrendelet, amelyik kimondja, hogy az önkormányzat, amennyiben van rendezési terv, engedélyezheti épületek létesítését nagyvízi mederben. A szocialista kormány lehetőséget kínált a korrupt vagy alkalmatlan polgármestereknek, önkormányzatoknak arra, hogy oda is építkezhessenek, ahova tilos.

Illés Zoltán a dolgok sűrűjébe került, de már átlátja a helyzetet.

– Az M30-as autópálya is nagyvízi mederben húzódik, ezért vizsgálatot indítok a helyi felügyelőséggel szemben. Tisztázni kell, milyen alapon, milyen körülmények között adhatott ki engedélyt ennek az autópálya-szelvénynek a megépítésére, amely kínai nagyfalként megváltoztatja a vízlefolyási viszonyokat. A jövőben valószínűleg ezt a szakaszt lábakra kell építeni, akkor is, ha a lábazat kialakítása költséges megoldás. Sokkal drágább, ha minden évben ilyen katasztrófák következnek be Felsőzsolcán. A klímaváltozás nemcsak felmelegedést hoz, hanem efféle szélsőséges időjárási viszonyokat is. Újból és újból irdatlan mennyiségű csapadékra lehet számítani, ezért az a célom, hogy a tízmilliós magyarságra árvízvédelmi szempontból állandóan legalább tízezer ember vigyázzon. Ezeknek az embereknek a vízügy kötelékben minden nap a védelem érdekében kell dolgozni. Ma még csak négyezer fő tevékenykedik ezen a területen, de tárcánál új idők kezdődtek. Első intézkedéseim között leállítottam a külsős megbízásokat, a feladatokat az apparátusnak kell elvégezni. A védekezésre vannak források, ha a haza érdekében használjuk fel a pénzt.

Az államtitkár tervei szerint minden önkormányzatnak készítenie kell árvízi tervet, ami mintegy 600 ezer forint kiadást jelent a kisebb települések esetében.

– A Hernád mentén azt állítják a polgármesterek, hogy nem találják a tervet, pedig valójában nincs, mert nem jutott rá pénz. Ehhez képest a vízügy sajtósa mint médiavállalkozó nyolcmillió forintot kap külsősként. A vízügyi szolgálatnál van figyelő rendszer, nyomon követik a víz állását és alakulását. A feladatot mégis kiszervezték 98 millió forintért. Ez óriási összeg, amiből már régen el lehetett volna készíteni a települések védekezési tervét – mondja Illés Zoltán.

Az államtitkár közli, hogy az állam visszaveszi az önkormányzatoktól a megelőzési és a védekezési munkálatokat. Ezen túlmenően kezdeményezik a miskolci nagyvízi mederben épült áruházak lebontását és ha lebontják az áruházakat, ha nem, olyan intézkedéseket hoz a tárca, amelyek a jövőben megakadályozzák a törvénysértő és mások biztonságát veszélyeztető építkezéseket. Továbbá megfelelő mértékű biztosítást kell majd fizetni mindenkinek, aki korábban árterületre építkezett, hogy a miattuk keletkező károkat ne az állam és a lakosság, hanem azok fizessék meg, akik a nagyvízi mederben tartózkodnak. Az önkormányzatok mostantól nem támogathatnak ésszerűtlen, veszélyes építkezéseket.

A miskolci városvezetés felelőssége Felsőzsolca tragédiájában a tények tükrében vitathatatlannak látszik. Egyelőre csak a gyanú él, de remélhetőleg a vizsgálatok után megtudjuk, terheli-e felelősség a Felsőzsolcán élő Káli Sándort, aki Miskolc város polgármestereként állítólag keményen lobbizott azért, hogy az Auchan áruházát építhessen a nagyvízi mederben ott, ahol tilos építkezni.

Juhári Andrea