Az épp egy éve a XXI. század első világjárványának kikiáltott sertésinfluenzában összesen 18 156 ember halt meg a világon. Jóval kevesebb, mint amennyien a szezonális influenza következtében évente életüket vesztik. Az Európa Tanács egészségügyi bizottsága időközben arról számolt be, hogy rengeteg közpénz veszett kárba, miután a WHO, az uniós hivatalok és az egyes országok kormányai túldimenzionálták a járványt. Arra is fény derült, hogy tavaly júniusban a WHO több olyan szakértőre is támaszkodott, akik nevét később megtalálták a vírusellenes szereket gyártó cégek fizetési jegyzékein.

Míg ősszel Magyarországon is szinte minden napi- és hetilap, rádió és televízió az úgynevezett újinfluenza rohamos terjedésével, illetve a védőoltás fontosságával foglalkozott és óránként láttak napvilágot újabb és újabb rémhírek súlyos megbetegedésekről, terhes kismamáról, akit lélegeztetőkészülék tart életben, ma már egyre több leleplező írás jelenik meg az ügyben meglehetős cinkosságot vállaló magyar sajtóban is.

Az oltáshisztériával egyedül a Demokrata dacolt. A kampány kellős közepén a Demokrata több cikkében is felhívta a figyelmet arra, hogy az állítólagos világjárvány, amelyről ma már beigazolódott, hogy a madárinfluenzához (H5N1) hasonlóan elmaradt, nem egyéb, mint a gyógyszergyártók világméretűre duzzasztott biznisze, amelynek a hazai média a kiszolgálójává, a hatmillió adag oltás off shore-hátterű gyártója, az Omninvest pedig közvetlen haszonélvezőjévé vált. Az Omninvest ugyanis leszerződött az előző kormánnyal 4 millió adag védőoltás legyártására.

– A kormány a szerződés szerint a felhasznált mennyiségtől függetlenül kifizeti az Omninvestnek a teljes összeget – tudtuk meg tavaly ősszel Németh Zsolttól, az Omninvest Zrt. szóvivőjétől.

Az oltóanyag azonban nem fogyott el, nyolcszázezer adag maradt az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet raktárában. Az Omninvest a kormánymegrendelésen túl további kétmillió adag vakcina gyártását vállalta, amit a gyógyszertárakban árusítottak. Ennek java része megmaradhatott, mivel összesen 3,4 millió adag oltást adtak be, bár a gyártó állítása szerint az oltóanyag egy részét külföldön értékesítette. Túl sokat aligha, mert az Omninvest most meghosszabbíttatná a megmaradt készlet szavatosságát…

Vagyis átcímkéztetné egy oltóanyag szavatossági idejét, hogy ősszel ismét piacra dobhassa a megmaradt vakcinát. Miközben a leggátlástalanabb kereskedő is kétszer meggondolja, hogy ilyet tegyen mondjuk egy tartós élelmiszerrel, a WHO februárban készített ajánlására az Omninvest is akcióba lendült és kérelmezte a szavatossági idő meghosszabbítását…

De ezzel a H1N1 hazai haszonélvezőinek sora még nem ért véget. A Hospinvest korábbi alapítója, a labordiagnosztikával foglalkozó Diagon 2009 szeptemberében forradalmi változást ígért a H1N1 vírus diagnosztizálásában.

– Az eljárással a hagyományos, három napig tartó várakozást néhány órára lehet csökkenteni – jelentette be Kern József, aki nem titkolta, jelentős állami megrendelésre számít.

A teszt előnyeiről szólva elmondta, hogy míg más tesztek három lépésben azonosítják a vírust, addig a magyar teszt erre egy lépésben is képes… Azóta a Diagon vírustesztjéről kiderült, hogy alkalmatlan a H1N1-vírus kiszűrésére, mi több, a teszt már nem is forgalmazható, miután az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal piacfelügyeleti eljárást rendelt el, aminek eredményeként a teszt forgalmazását felfüggesztették. Hab a tortán, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai a legbigottabb vírushívőt is meggyőzhették, nincs is szükség tesztre.

Talán ezért volt, hogy Falus Ferenc országos tiszti főorvos tavaly decemberben kifejtette, a betegnek fölösleges tudnia, hogy H1N1-gyel vagy más influenzával fertőződött meg.

– Ne akarja tudni – közölte Falus Ferenc. – Maradjon otthon és gyógyuljon meg – hangzott a tiszti főorvos javallata, aki azt is beismerte, hogy a háziorvos sem vizsgálja, hogy a beteg sertésinfluenzával fertőződött-e. – A kezelés szempontjából semmi jelentősége, hogy valakinek H1N1 vagy szezonális influenzája van. A lényeg, hogy influenzafertőzése van – tette hozzá az országos tiszti főorvos.

Ebből egyetlen dolog következik, valójában soha nem fogjuk megtudni, hányan betegedtek meg H1N1-fertőzésben. Tavaly ősz végére azután be is következett az, amit nem volt nehéz előre kitalálni: a H1N1 és a szezonális influenza nyilvántartása összeolvadt, és nem volt, aki innentől kezdve megmondja, hogy az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz forduló beteg vajon felső légúti megbetegedésben, H1N1-ben, szezonális influenzában, vagy valamilyen más vírusfertőzésben szenved.

A trükk mégsem vált be, mivel az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az állítólagos járvánnyal együtt is a korábbi évek statisztikájának megfelelően alakult. Vagyis nem volt járvány.

Magyarországon a 2006/2007-es szezonban ugyan csak januártól számolták az influenzaszerű megbetegedések számát, a 12. hétig, ez alig három hónap, s összesen 222 ezer influenzaszerű megbetegedést regisztráltak. A következő szezonban már az 50. héttől durván négy hónapon át számolták az influenzásokat. Ekkor 308 ezer megbetegedést regisztráltak. A 2008/2009-es szezonban az összes regisztrált megbetegedés 400 ezer volt, vagyis a lakosság négy százaléka kapta el az influenzát. Valószínűleg azért, mert ekkor már a 21. héttől rendelkezésre álltak adatok és egészen a 2010-es év 20. hetéig, tehát a korábbi gyakorlattól eltérően tizenkét hónapon át számolták az influenzaszerű megbetegedéseket. A végeredmény 562 ezer megbetegedés, ami tehát csak azért nagyobb a korábbi évek adatainál, mert az adott év minden hónapjának mindenfajta adatát tartalmazza, miközben korábban csak három, illetve négy hónapét. Ráadásul itt valamennyi influenzaszerű megbetegedés szerepel.

Mennyi volt ebből a H1N1?

„A 2009. 21-től a 2010. 20. hét között 9636 betegnél történt virológiai vizsgálat influenzavírus kimutatása céljából. A 20. héten megerősített 2 új esettel a pandémiás H1N1 variáns által okozott, ismertté vált megbetegedések kumulatív (göngyölített) száma 2162-re nőtt. Az influenza A(H1N1)v fertőzéssel összefüggésbe hozható, ismertté vált halálesetek a 20. hétig regisztrált száma változatlanul 134” – áll az OEK tájékoztatójában.

Tehát a hivatalos járványügyi jelentés szerint egy év leforgása alatt bizonyítottan mindössze mintegy kétezren betegedtek meg és 134-en haltak meg a H1N1-gyel összefüggésbe hozható fertőzés következtében.

Itt álljunk meg egy pillanatra. A halálesetek hátterében az esetek döntő hányadában valamilyen egyéb alapbetegség, terhességgel összefüggő szövődmény, cukorbetegség, krónikus légúti, szív- és érrendszeri, vagy daganatos betegség állt. Ez lett volna az a járvány, amely minden idők legtöbb áldozatát szedi? Ez indokolta volna a hatmillió oltóanyag legyártását és a hatmilliárd forintos médiakampányt? A kétségkívül sajnálatos 134 halálesetről csak azt tudják állítani, hogy összefügghetett a H1N1-fertőzéssel, de azt még ebben a 134 esetben sem merték egyértelműen kijelenteni, hogy a halál oka az újinfluenza lett volna.

Vajon miért nincs adat arról, hogy hányan veszítették életüket korábban a szezonális influenza szövődményei következtében? Mert nincs ilyen adat. Csak becslés.

A KSH szerint a szezonális influenza szövődményeinek következtében évente 500-2000 fő veszíti életét Magyarországon. Írjuk ki betűvel: évente ötszáz-kétezer fő. Kinek és miért ér többet 134 beteg halála, mint kétezeré? Tegyük hozzá, feltehetőleg a múlt szezonban is meghalt ötszáz-kétezer ember influenzában, csak az ő haláluk senkit sem érdekelt. Nem volt benne üzlet.

A magyarországi 134 haláleset összhangban van a nemzetközi adatokkal: Franciaországban csupán 263 halálos áldozatot követelt a vírus, miközben a szezonális influenza szövődményeinek következtében itt négy-hatezer ember hal meg évente.

A raktáron maradt oltóanyagok szavatossága szeptember és november között jár le. Az Omninvest szóvivője szerint viszont stabilitási vizsgálatok támasztják alá, hogy az oltóanyag akár három évig is eltartható. Lehet. De minek? Az influenzavírus ugyanis mutálódik, a vírustörzs évről évre más. Kinek kell majd az Omninvest lejárt vakcinája, ha a sertésinfluenzánál is borzalmasabb teknősbéka-influenza üti fel a fejét? És vajon meddig lehet még teljesen hülyének nézni az embereket és extraprofitra szert tenni mások megtévesztése, egészségének veszélyeztetése árán?

Hernádi Zsuzsa