Immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatát, amelynek legnagyobb figyelemmel kísért eseménye mindig Orbán Viktor előadása. Idén is sok ezren gyűltek össze az erdélyi Tusnádfürdőn, hogy meghallgassák a magyar miniszterelnököt, valamint Traian Basescu román államfőt.

– Magyarországon kétharmados forradalom zajlott le az áprilisi választásokon, ami véget vetett egy olyan korszaknak, amelyben a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket – mondta Orbán Viktor. Hozzátette, válságba került a nyugati típusú kapitalizmus, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól.

Szerinte korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan „magatartáskódex”, amely a vallásos hitből eredeztethető.

– Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, s végül odavész a fedezetük is – folytatta a kormányfő. – Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől. Minél nagyobb önállóságot harcolt ki a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.

Orbán Viktor azt mondta, a bankadó bevezetésével nem akar a „bankellenes harc Che Guevarája” lenni, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy mindig az állampolgároktól várják az áldozatot, amikor baj van. De „beteg dolog” szerinte az is, hogy manapság abból is meg lehet gazdagodni, ha egy spekuláns megtippeli, milyen gyorsan megy csődbe egy vállalat. A miniszterelnök hangsúlyozta, a nyugat-európai társadalmi rendszerhez morális alapok is kellenek, az erkölcsi értékek ellen ható ideológiáknak háttérbe kell szorulniuk, az erkölcsi értékeket pedig rehabilitálni kell.

A magyar kormányfő kifejtette, a közép-európai államoknak többek között azért kell szorosan együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját értékeiket. Olyan konkrét kérdésekben van szükség közös munkára, mint az energiabiztonság, a pénzügyi finanszírozás, vagy a közlekedésfejlesztés. A visegrádi államoknak, továbbá Horvátországnak, Szerbiának és Romániának emellett szerinte meg kell teremteniük saját eszközrendszerüket, mert nem tarthat a végtelenségig, hogy mások finanszírozzák a térség fejlesztését.

Traian Basescu előadásában azt mondta, az erősödő Közép-Európa egyik fő tartópillére a magyar–román megbékélés, s a régió országainak jövőjét a kölcsönösen elfogadott értékekre kell alapozni. A román államfő egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy a világgazdasági válság előtti, spekuláción alapuló kapitalista rendszer már nem létezik, ezért új, valódi kapitalizmust kell építeni. Egy kisebbségi autonómiát fi rtató kérdésre válaszolva kijelentette, Románia minden lakójának egyforma autonómiára van szüksége, ugyanakkor nagyon fontosak a kisebbségi jogok, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését is.

Pénteken előadást tartott Tusnádfürdőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása kapcsán a KDNP elnöke azt mondta: azért nem várhattak a szavazással, mert a jelenlegi egy „kegyelmi állapot” volt. Egyrészt a kisantant most először nem állt össze hazánkkal szemben, másrészt később nem biztos, hogy az Országgyűlés közel 98 százalékos többséggel fogadta volna el a jogszabályt, hiszen a szocialista frakcióban újra megerősödhetett volna a gyurcsányizmus. Szlovákiával ettől függetlenül bármikor kész az együttműködésre a kormányzat, de döntéseinket nem fogják más országok belpolitikai irányvonalaihoz igazítani. Semjén Zsolt hozzátette, mind a nacionalizmus, mind pedig az a szemlélet téves, amely nem tekinti értéknek a nemzetet.

– Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Mint kifejtette, a magyar államvezetésnek az emberiség iránti egyetemes felelőssége is, hogy saját nemzete érdekében fejtse ki politikáját.

Bándy Péter