– Nem tudom, kiszámolták-e már, hogy mennyi idő telt el az új kormány megalakulása óta. Hosszú időnek tűnik, a sorjázó eredmények azt a benyomást keltik, mintha hónapok óta dolgozna az új országgyűlés és a kormány. Pedig még száz napja sincs. Ma ötvenhatodik napja dolgozik az új kormány – ezekkel a gondolatokkal indította napirend előtti felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök, aki a parlament utolsó nyári ülésén értékelte az új országgyűlés és az új kormány eddigi munkáját.

A miniszterelnök az elmúlt ötvenhat nap legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy „létrejött egy erős centrumközösség, amely képes volt véghezvinni a bajok legyőzéséhez szükséges, gyökeres változtatásokat”. A kormányfő kitért arra, hogy a nemzeti centrumot nem egy politikai oldal ideológiája, hanem a társadalom nagy többségének közös értékei tartják össze: a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.

– A józan ész nevében nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy ledöntsük azokat a tabukat, melyeket a XX. századi ideológiai ipar ránk hagyott – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ilyen tabudöntő lépés volt a kisebb, kétszáz fős létszámú parlament megszavazása, valamint a „munka- és családellenes” adórendszer átalakítása.

– Megmutattuk, hogy igenis lehetséges azonnali jelentős adócsökkentés. Minden idők legalacsonyabb jövedelemadójának bevezetését készítjük elő, és minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentettük a kis- és közepes vállalkozások adóját. A vállalkozásokat sújtó bizonyos adónemeket, az úgynevezett kis adókat eltöröltük, és bevezettük, illetve elismertük az adózás alá nem tartozó jövedelem intézményét is – foglalta össze az új kormány gazdaságpolitikai lépéseit.

– Miközben a válság, az előző kormány és a nemzeti bank rossz döntései hatására ezerszám mentek csődbe a magyar vállalkozások, szűntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építőipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el – folytatta Orbán Viktor, aki aláhúzta, a bankrendszer megadóztatása sem tabu.

A miniszterelnök szerint a pénzintézeteknek is részt kell vállalniuk a közterhek igazságosabb elosztásában, mert „vége van azoknak az időknek, amikor a nagyok és erősek, a nagyok és hatalmasok minden felelősséget az emberekre akartak hárítani.” A bankadót, amely kétszázmilliárd forint bevételt jelenthet az államnak, szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a kormányfő.

A bankadóról és a huszonkilenc pontos gazdasági akcióterv legfontosabb elemeiről a parlament utolsó nyári ülésén szavaztak a képviselők. A társasági adó mértéke 500 millió forintos adóalapig a jelenlegi 19 százalékról 10 százalékra csökkent. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez a magyarországi cégek közel háromnegyede, 250 ezer társaság számára 9 százalékpontos adócsökkentéssel ér fel. 2010-ben hét kisadó szűnik meg, a kommunális, az építmény- és a helyi idegenforgalmi adó kivezetésére pedig jövő év elejétől kerül sor. A beruházási engedélyek száma is csökken, a jelenlegi 51-ről 33-ra.

Az Országgyűlés jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a jövőben nem lehet jelzálogot bejegyezni a magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A háztáji és a gyermekek felügyeletével kapcsolatos munkák adó- és járulékmentessé váltak, továbbá illetékmentes lett az egyenes ági öröklés és ajándékozás. A gazdasági akcióterv további eleme, hogy a többségi állami tulajdonú cégek vezetői a jó erkölcsbe ütköző juttatásaik után különadó megfizetésére kötelezhetők. A közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a kétmillió forintot, és a költségvetési szektorban kilencvennyolc százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítésekre.

– Ezek a döntések egyelőre a gazdaság és az államháztartás stabilizációját szolgálják, a mély szerkezeti átalakításokra 2011-ben és 2012-ben kerül sor, ezután pedig a remények szerint gyors növekedésre lehet számítani a magyar gazdaságban – mutatott rá Matolcsy György.

Az alakuló ülés óta az Országgyűlés 31 ülésnapot tartott, amelynek során 12 új törvényt, 44 törvénymódosítást, 58 országgyűlési határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadott el. Tekintsük át a leglényegesebb intézkedéseket!

A parlament első döntései közé tartozott a választási kampányban sokat hangoztatott kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása. Ezentúl nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. Az új szabályok szerint akkor honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A tervek szerint az augusztus 20-án életbe lépő, de csak 2011-től induló eljárásokban a honosítás nem automatikusan, hanem egyéni kérelemre történik.

Az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A Nemzeti Összetartozás törvénye kimondja hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény értelmében június negyedike ezentúl Nemzeti Emléknap lesz.

A magyar nemzet összetartozásának átélését segíti az a rendelkezés is, amely arról szól, hogy minden közoktatásban tanuló diák legalább egyszer állami támogatással mehet osztálykirándulásra a határon túli magyarlakta területekre. Az osztálykirándulásokhoz 2013-ig az iskolák pályázhatnak pénzre, utána normatív támogatásban részesülnek. A Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz által jegyzett törvényjavaslat célja a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése.

Az új kormány kiemelt kérdésként kezeli a közrend és a közbiztonság kérdését.

– Ma a rend és a közbiztonság megteremtése az egyik legfontosabb nemzeti ügy Magyarországon. Csak a rend lehet alapja a gazdaság talpra állításának, a munkahelyek teremtésének, az egészségügy megmentésének, a szociális biztonság helyreállításának. (…) A kormány elkötelezte magát arra, hogy minden nehézség közepette érvényt szerez a választók akaratának, vagyis kiszámítható, biztonságos életet teremt az országban – mondta Orbán Viktor a Rendőrtiszti Főiskola tisztavató ünnepségén.

A rend helyreállítása érdekében a parlament módosította a büntető törvénykönyvet, megalkotta a „három csapást”, és visszaállította a „középmértékes büntetést”. Az új Btk. szigorúbban lép fel azok ellen, akik közfeladatot ellátó személyekkel szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Megnyitották a solti büntetés-végrehajtási intézet tavaly bezárt két körletét, hamarosan pedig újranyílik Budapesten a Gyorskocsi utcai objektum is. A kormány vizsgálja további tíz-tizenkét büntetés-végrehajtási intézet megnyitását is, ahol elsősorban a szabálysértések miatt elzárással büntetetteket helyeznék el, ugyanis a szabálysértés ezentúl elzárással is büntethető lesz, amely felnőtteknél esetenként maximum 90 napot, fiatalkorúaknál 45 napot jelent. Pintér Sándor belügyminiszter még bizottsági meghallgatásán mondta, hogy célszerű lenne a tulajdon elleni szabálysértéseket egyes esetekben a jelenlegi pénzbírság helyett elzárással büntetni, mivel ezeket jellemzően azok követik el, akik szociális segélyből élnek. Hozzátette, szükséges az alkotmány módosítása, hogy az elzárási ügyekben bírósági titkárok járhassanak el a bírók helyett. A parlament által elfogadott közbiztonsági csomag további fontos eleme, hogy a rendőr a jövőben a szabálysértés bizonyítékának lefoglalása érdekében bemehet magánterületre.

Az iskolakerülő gyerekek családjától szeptembertől megvonják a családi pótlékot. Az új szabályok szerint a tanköteles korú gyerekek után a családok iskoláztatási támogatást kapnak, de ha a gyerek ötven vagy annál több igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyző felfüggeszti az összeg kifizetését. A közoktatási törvény módosításának értelmében második év végétől ismét meg lehet buktatni az alsó tagozatos diákokat. A szülők sem vétózhatják meg többé az évismétlést, az iskolák pedig maguk dönthetnek arról, érdemjeggyel vagy szöveges értékeléssel minősítik-e tanulóik teljesítményét. Az elsős diák csak akkor buktatható meg, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni.

A kormány a közigazgatást új alapokra helyezte: létrehozott egy merőben új kormányzati struktúrát és elválasztotta a közigazgatást a politikai döntéshozataltól. Szeptember elsejétől megyei szintre kerülnek az eddig regionálisan működő közigazgatási hivatalok. A régi feladatok mellett új hatásköröket is kapnak, és visszaáll az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése is. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár elmondta, ezek a megyei közigazgatási hivatalok január elsejétől kormányhivatalok lesznek, az államnak egy nagy megyei szervezet rendszere is lesz. A kabinet célja ezzel, hogy egyablakos ügyintézési rendszert alakítson ki, vagyis egy helyen el lehessen intézni minden ügyet.

Ősztől az önkormányzati képviselő-testületek már kisebb létszámúak lesznek. A költségvetési törvény módosításával pedig tizenöt százalékkal csökkent az országgyűlési választásokon legalább egy százalékot elért pártok állami támogatása.

Augusztus elsejétől új törvény vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásra. Megszűnik a papíralapú írásbeli szerződéses kötelezettség, egyszerűsödnek a bejelentési szabályok.

A kormány módosította a fiatal orvosokról szóló rendeletet, így a rezidensek nem lesznek kilenc évig röghöz kötve. A kormányrendelet tartalmazza még, hogy a hiányszakmákat választó rezidensek ötven százalékkal több támogatást kaphatnak. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a rendeletmódosítás üzenete az egészségügyi dolgozók felé az, hogy ne menjenek el külföldre. Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet, feladatai más szervekhez kerülnek. Január elsejéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezetnek be, hogy újraszabályozzák a gyógyszertárak alapítását.

Újraindult a vasúti forgalom öt, az előző kormány által bezárt vasútvonalon (Székesfehérvár–Komárom, Zirc–Veszprém, Pápa–Csorna, Karcag–Tiszafüred és Lajosmizse–Kecskemét), ahol iskolakezdésig napi négy-hat járat fog közlekedni, a végleges menetrendet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel közösen később alakítja A második Orbán-kormány első 56 napja ki. Ezeken az egyeztetéseken dől majd el a vonatokkal párhuzamosan közlekedő Volán-járatok sorsa is.

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozat értelmében a 2006. augusztus 20-i tűzijáték károsultjainak mintegy 300 millió, az őszi rendőri erőszak áldozatainak közel 200 millió forint értékben fizet az állam kártérítést. Az Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgáraitól, akiket 2006-ban – augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán – akár az állami vezetők mulasztásai, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.

Az Országgyűlés elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, ezzel a következő fűtési szezon végéig, 2011. április 15-éig meghosszabbodik a kilakoltatási moratórium.

Lass Gábor