„Erkölcstelennek és a szociáldemokráciától idegennek tartom azt, hogy az MSZP teljes vezérkara átmentette magát az új országgyűlésbe. Ha van bőr a képükön, akkor önvizsgálatot tartanak és lemondanak mandátumaikról, ha nincs, akkor a megújult szocialista pártnak vagy fel kell őket erre szólítani, vagy ki kell zárni őket a pártból” – mondta az MSZP júliusi tisztújító kongresszusán Károlyi Attila, az MSZP nagykanizsai szervezetének kongresszusi küldötte. Erre Mesterházy Attila, újdonsült pártelnök úgy reagált, hogy etikai és politikai következménye lesz ezentúl annak, ha az MSZP-ből egy politikus kibeszél, és nem képviseli a szocialisták egységes véleményét.

A 2010-es országgyűlési választásokon történelmi vereséget szenvedő pártnak azonban nemcsak a kibeszélésekkel, hanem egyre inkább a kilépésekkel kell megküzdenie. Hajdú László, a budapesti XV. kerület szocialista polgármestere a múlt héten jelentette be, felfüggeszti párttagságát, és függetlenként indul az októberi önkormányzati választásokon. Hajdú már 1989 óta, a rákospalotai MSZP-szervezet alakulásától tagja az MSZP-nek, húsz éve önkormányzati képviselő, a városrészt pedig 1996 óta vezeti. 2006-ban már negyedszerre választották polgármesterré, az MSZP ennek ellenére tavaly ősszel eldöntötte, hogy idén nem őt indítják a polgármesterségért. Hajdú döntését azzal indokolta, hogy pártszervezetében megbomlott az egység, ellenséges környezet veszi körül, a döntésekben nem vehet részt, és saját párttársai hazugságokat terjesztenek róla, 2006 óta folyamatos megaláztatások érik. Lelkileg baloldali és szocialista marad továbbra is, ám úgy látja, a hagyományos baloldali értékeket nem tudja az MSZP-n belül képviselni.

– Hatvankét évesen engem már nem fűt semmiféle karriervágy, hiszen, amit a közéletben el lehetett érni, én azt már megkaptam – mondta a szocialista polgármester. – Szóval egyáltalán nem azért megyek el függetlenbe, mert ezzel valamiféle új karriert szeretnék befutni. A döntésemnek oka nagyon egyszerű. Azok a választópolgárok, akik eddig a baloldalra szavaztak, azoknak nem fog más maradni. Azokra pedig, akik engem kiszorítottak, csak nagyon elenyésző százalékban fognak szavazni – mondta Hajdú, aki hozzátette, a helyi szocialista frakcióból a döntése bejelentése után további tizenöt fő lépett ki.

Szintén a múlt hét történéseihez tartozik, hogy Hajdúsámsonban megszűnt a helyi MSZP-szervezet, miután huszonegyen kiléptek. Pál János, a hajdúsámsoni alelnök elmondta, már tavaly ősszel, az országgyűlési képviselőjelölt-választás alkalmával megrendült a bizalmuk a megyei vezetők iránt, mert szerintük a tagság véleménye ellenére hoztak döntéseket. Az idei tisztújításkor továbbra is azt látták, a döntések a pártban nem demokratikus úton születnek.

– Baráti közösségként találkozunk a továbbiakban, hiszen minket eddig sem az érvényesülési szándék, a karriervágy, hanem a baloldali értékek iránti elkötelezettség tartott össze – fogalmazott.

Varga Zoltán július elején jelentette be, hogy felfüggeszti tagságát az MSZP debreceni szervezetében és kilép az önkormányzati frakcióból is. A párt korábbi városi alelnöke döntését azzal indokolta, hogy a debreceni szocialista szervezet vezetése már rég nem a baloldali elveket képviseli, mert „oligarchák és mutyibrigádok vették át az irányítást.” A politikus a döntése után két héttel közölte, Hajdú-Bihar megyében harminchatan tagságuk felfüggesztését kérték, míg hetvenketten kiléptek a pártból. Bejelentette, hogy az önkormányzati választásokra civil balközép szervezetet hoznak létre.

Mester László, az MSZP budapesti XVIII. kerületi polgármestere is bejelentette, idén ősszel nem indul újra a polgármesteri székért. Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere, aki 1994 óta megszakítás nélkül vezette a városrészt, elmondta, döntésében szerepet játszott az is, hogy „az MSZP az országgyűlési választások óta nemhogy növelte volna a bázisát, a támogatottságát, hanem, ha lehet, inkább csökkentette.”

– A parlamenti frakciónk összetételét elnézve is erősen csalódott vagyok, sajnálom, hogy a kerületben rám adott több tízezer szavazatnak is köszönhetően olyanok is bejutottak az MSZP színeiben az Országgyűlésbe, akik ezt egyáltalán nem érdemelték meg – mondta a Népszabadságnak adott interjújában.

A politikus szerint országos és fővárosi szinten új emberekre van szüksége a szocialista pártnak, akik hajlandóak az összefogásra és hitelesek.

Verbai Lajos, Kőbánya szocialista polgármestere még májusban lépett ki az MSZP-ből. Döntését azzal indokolta, hogy a kőbányai MSZP-s szervezetben „egy jól körülhatárolható csoport a megújulásról szóló szólamok hangoztatása mögött a jelenlegi antidemokratikus viszonyok fenntartásán dolgozik.”

Zűrzavar uralkodik a szocialisták egykori legerősebb bástyáján, a vörös Csepelen is.

– Engem itt többet nem láttok! – fakadt ki a múlt héten Horváth Gyula csepeli MSZP-s alpolgármester pártja múlt heti jelöltállító közgyűlésén, mert nem engedték szóhoz jutni.

Az affér után zászlót is bontott Csepelen az Új Pólus Csepelért mozgalom, amely Horváth Gyulát indítja októberben önálló polgármesterjelöltként a korábbi csepeli rendőrkapitány lakásvásárlási botránya miatt kellemetlen helyzetbe kerülő MSZP-s Szenteczky Jánossal szemben. Az Új Pólus mozgalom politikai alternatívát kínál azoknak a választópolgároknak, akik jó lelkiismerettel egyetlen jelenlegi pártra sem tudnának szavazni.

Horváth Gyula a mozgalom alakuló ülésén hangsúlyozta, hogy szociáldemokrata értékeket vall, és a jobboldali erők teljhatalmának kialakulását csak egy új és hiteles politikai erő ellensúlyozhatja.

A szocialista pártot nemcsak belülről érik a kritikai hangok. Az idén januárban alakult Új Szocialista Mozgalom az MSZP tisztújító kongresszusának épülete előtt tartott demonstrációt, és füttyszóval fogadták a kongresszusra érkező szocialistákat. Közleményükben leszögezik: „az Új Szocialisták Mozgalma nem hagyja tovább szó nélkül, hogy az MSZP a baloldal egyedüli letéteményesének szerepében tetszeleg, és nem hajlandó tudomásul venni: a magyar baloldal sokszínű, sok irányzatból, mozgalomból, csoportból áll. Kinyilvánítjuk, hogy az MSZP menthetetlen, hiszen a megújulás feltételeit sem tudják, s nem is akarják megteremteni, sem a személyekben, sem szocialista szemléletű programmal.”

A szervezetnek az MSZP megyei funkcionáriusai vagy annál magasabb pozíciót betöltő tisztségviselői nem lehetnek a tagjai.

Az mindenesetre önmagáért beszél, hogy a magát az ellenzék vezető erejeként aposztrofáló MSZP volt az utolsó az ellenzéki pártok közül, amely főpolgármester-jelöltet tudott állítani. Az „ingyen békávé”-val kampányoló Horváth Csabát sokan bírálták a párton belül, végül mégis ő lett a befutó. Szanyi Tibor, az MSZP kampányfőnöke a múlt héten jelentette be, hogy nincs értelme tovább keresni a másik jelöltet, és Horváth mögé sorakoznak fel.

– Nekem nem tetszik, mégpedig a februári megválasztásának a módja miatt, de ez egy lezárt ügy, nem tudok palotaforradalmat csinálni – mondta, majd hozzátette, ha nem találnak más civil főpolgármester-jelöltet, akkor támogatni fogja Horváth Csabát, és mindent megtesz a sikeres kampány érdekében.

Horváth indításáról még az országgyűlési választások előtt döntött a párt budapesti alapszervezete. A szocialisták próbáltak olyan jelöltet találni, akit az ellenzéki pártok közül egyetlen szövetségesként elképzelhető LMP is el tudna fogadni: utoljára Kaltenbach Jenő neve merült fel. Az LMP azonban egyértelműen kijelentette, saját jelöltet indít. A főpolgármester-jelöltet kereső akció egyrészt rávilágított a párt belső széthúzására, másrészt rádöbbentette a szocialistákat arra, hogy az SZDSZ megszűnésével szövetséges nélkül maradtak.

Szentpéteri-Nagy Richárd, politikai elemző szerint a szocialista párt szétesésére van szükség ahhoz, hogy az egész baloldal képes legyen új alapokon integrálódni, mert végső soron hosszú távon ez a baloldal érdeke. Az elemző úgy látja, a pártszakadás a Szili Katalin vezette, Szövetség a Jövőért Mozgalom, valamint a Gyurcsány nevével fémjelzett liberális vonal mentén következhet be, szerinte ugyanis e két politikus egy pártban való létezése hosszú távon nem természetes.

Balogh András, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, és pártelnök-helyettese is hasonlóképp látja a párt törésvonalait.

– Szétesik a párt, ha a liberális és a szocialista csoportok elválnak egymástól. Nagy tragédiának tartanám, ha Szili Katalin mozgalma eltávolodna a párttól, vagy szembemenne vele. De ugyanez érvényes Gyurcsány Ferencre is. Ha a volt kormányfő körül csoportosulók nem a párton belül képzelnék el a jövőt, az nagy csapás lenne az MSZP-re – fogalmazott a 168 órának adott interjújában. Szerinte három veszély fenyegeti az MSZP-t: vagy szétesik, vagy felaprózódik, vagy az SZDSZ-hez hasonlóan kis párttá zsugorodik.

Szili Katalin mozgalma, a Szövetség a Jövőért Mozgalom és az MSZP viszonya még korántsem tisztázott. Mesterházy szerint szükség van minden olyan mozgalomra, amely segíti a párt sikerét. Szili a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, a mozgalomban „sokan egy új baloldal építésének a lehetőségét látják, de vannak, akik vállalhatatlannak tartják a mozgalmunkat, amíg az MSZP tagjai vagyunk, mások pedig arra biztatnak bennünket, hogy belülről próbáljuk meg formálni a pártot.” Nem dőlt még el, hogy Szili az MSZP ellen, vagy az MSZP érdekében hozta létre mozgalmát.

Az MSZP-t nemcsak a belharcok, az újonnan megalakuló baloldali formációk, a szövetséges hiánya, hanem még egy lényeges dolog is sújtja, mégpedig az, hogy – köznyelven szólva – elvették a játékszerét.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a Fidesznek 2010-ben sikerült, ami 2002-ben és 2006-ban nem: elválasztani egymástól az MSZP-t és az MSZP-re szavazókat.

– A Fidesz képes volt elvenni és a saját térfelére átvinni egy fontos értéket, ami korábban szinte kizárólag a másik oldalhoz kötődött. Ilyen értékcsere szinte nem történt az elmúlt húsz évben. S ez ellen a baloldalnak nem volt hathatós ellenlépése – mondja a politológus.

Erre utalt Orbán Viktor, amikor a „nemzeti centrum” kialakulása kapcsán arról beszélt, hogy a választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának a szocialista pártnak. A szocialisták hasadását jól mutatja, hogy Mesterházy Attila pártelnök ezen a kijelentésen gúnyolódott, Balogh András elnökhelyettes viszont Orbán Viktorral egyetértően nyilatkozott.

– A jobboldal behatolt abba a térbe, amelyet mi elhagytunk. Ostobaság erre azt mondani, hogy ehhez a Fidesznek nincs joga. Nekünk nem lett volna jogunk kivonulni innen. De megtettük, és súlyos árat fizetünk érte – mondta Balogh András.

Minden esély megvan arra, hogy az MSZP még súlyosabb vereséget szenvedjen, mint tavasszal. A fent vázolt okokon kívül ebben szerepet játszhat az MSZP-frakció bénultsága. A választásokon még legerősebbnek számító ellenzéki párt beolvadt a két másik ellenzéki párt mögé, ráadásul nem bírja a parlamenti tempót, mindössze öt törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A feltehetően saját politikai temetésére készülő Gyurcsány Ferenc, aki azt ígérte, Orbán Viktor minden percét megkeseríti majd a parlamentben, még csak fel sem szólalt.

Most sokan abban reménykednek, az önkormányzati választásokig az MSZP már nem hasad tovább, mert a háttérbe szorított erőcsoportok kivárnak. A tények azonban nem ezt mutatják, a hasadás megállíthatatlannak látszik. A Policy Agenda elemzése szerint az MSZP jövőjét illetően három forgatókönyv képzelhető el. Az első esetben a szocialisták az önkormányzati választásokon nem rontják tovább a pozícióikat, és képesek lesznek néhány nagyvárost megtartani, amely hivatkozási alapját jelentheti az újrakezdés politikájának. A második verzió szerint az MSZP rosszabb eredményt ér el, mint a parlamenti választásokon, de szervezetileg egyben marad. A harmadik lehetőség, hogy a belső konfliktusok a választások után több pártra szakítják az MSZP-t, ez esetben csak 2018-ra lenne esélye a váltópárti szerepre. Vagy akkor sem.

Lass Gábor