„Eladó a szendrőládi vár!” – hirdeti napok óta az egyik legnagyobb adásvételi portál. A tizenhét hektáros területen több száz éves őserdővel körülvéve mintegy százhúsz méter hosszan húzódik az egykori szendrőládi vár romfala. Az ingatlannak nevezett várrom mellett remetebarlanghoz és egy hatalmas kiterjedésű erdőséghez is hozzájuthat az a szerencsés, akit Molnár György jelenlegi tulajdonos érdemesnek tart az üzletre.

A telek az edelényi kistérségben található, egy háromszáz méter magas völgyzáró hegy, a szendrőládi várhegy tetején, a Bódva folyó és a falu által határolva. A szocializmus idején illegalitásba vonult ládi remete, Németi Jenő a hatvanas években talált a falakra az erdőség közepén. Mintegy hatvanméternyit bontott ki saját kezével még a szakhatóságok beavatkozása előtt. Jó pár kutatógödörrel sikerült az egyéb irányú erődvonalakat is behatárolnia, így jelenleg már pontosabb fogalmaink vannak a vár eredeti méretéről és kiterjedéséről.

Munkálatai idejéig az írott források nemcsak a vár helyét, de létét sem ismerték, így a remete tevékenysége történelmi jelentőséggel bír. Lád neve ugyan már Árpád idején ismert volt, az államalapításkor azonban Bors vezér alig három kilométerre lévő borsodi vára szolgálta a környéken húzódó gyepűvonal védelmét. A szakemberek vizsgálatai szerint az eddig feltárt részek falazási technikája és jellege éppen erre a korra vagy még korábbi eredetre utal.

De ki építhette Szendrőlád várát? Amikor Bors vezért Árpád a lengyel támadás ellen felkészülni küldte az északi területekre, több várat is épített a Tátra-Kassa-Szomolnok hegyek vonalán, melyek közül Németi Jenő ásatásaiig csak a barsi és a borsod-zólyomi volt ismert.

A szendrőládi vár megépítése kiváló taktikai érzékről tett tanúbizonyságot, bárki rendelte is el az építkezéseket. Ellentétben a korabeli erődítményekkel, itt ugyanis azt látjuk, nem hegycsúcson, kiszögellésen, hanem ellenkezőleg, egy folyó völgyében húzták fel a falakat, elzárva az esetleges betörő hadak útját. (Később ezt a technikát alkalmazták a második világháború idején a Keleti-Kárpátokon végighúzódó Árpád-vonal esetében is. A szovjet csapatok soha nem tudtak áttörni rajta.) Joó Tibor helytörténész szerint azonban éppen délről való megközelíthetősége okozhatta a ládi erőd vesztét.

Jelentősége a XII. századra lecsökkenhetett, hiszen az északi védelmi vonal a Tátrába tolódott, dél felől pedig nem tudott ellenállni a támadó tatár seregeknek. Valószínűleg a muhi csata idején vagy azt követően semmisült meg, s szerepét az ezt követő korokban épült diósgyőri, dédesi, csorbakői és szendrői vár vette át.

A szendrőládi vár hazánk egyik első, földvárra épült kőerődítménye, melyhez potom 140 millió forintért hozzá lehet jutni a Vaterán keresztül. A hirdetés szerint „használt állapotú”, s garanciát az eladó nem vállal érte, ám tulajdonjogával együtt jár a Szendrőládi Várkapitány cím, valamint a tagság a Magyar Várkapitányok Baráti Körében.

Szépséghibája legfeljebb annyi, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egy évvel ezelőtt védettség alá vonta, így ha a leendő vevő újjáépítené, illetve bármilyen egyéb terve volna vele, kapcsolatba kell lépnie a KÖH-hel, vagy várnia a műemléki szemlélet megváltozásáig. Jelenleg ugyanis hazánkban a romvárak állapotát konzerválni lehet, rekonstrukció a történelmi hűség kétségessége okán nem lehetséges. A felemás – néha kártékony, néha műemlékmentő – szemlélet sokszor, főként kővárak tekintetében a végső enyészet és érdektelenség táptalaja, azonban jelen és az ehhez hasonló esetekben az újabb kutatások ígérete lehet. Azon erősségek esetében ugyanis, amelyekből ennyire kevés – alig 2-3 méter magas falszakaszok, néhány boltív és zárókő – maradt meg, bármilyen beavatkozás további régészeti feltárásokat tenne szükségessé, azaz a múlt újabb és újabb szeleteit ismerhetnénk meg.

Az elsőre meghökkentő hirdetést az ember nem is venné komolyan, hiszen ki kínálna egy internetes piactéren valódi várat? Molnár György várkapitány, a szegedi illetőségű vállalkozó több mint tíz esztendeje tulajdonosa a szendrőládi várhegy földjeinek.

– A területet úgy tíz évvel ezelőtt két darabban vásároltam meg, közel két év alatt a két tulajdonosától. Akkoriban nagyon megtetszett, érdekesnek tűnt, jól hangzott, hogy várkapitány lehetek, de most már praktikusabb dolgok izgatnak, bányákat szeretnék nyitni itt, Borsodban. Elmondása szerint azért is hirdette meg egy évvel ezelőtt a várat és a környező földeket, mert nem tud kellően foglalkozni vele. Komoly dolgok foglalkoztatták tíz évvel ezelőtt, kilátót és várrekonstrukciót tervezett, ám a kivitelezésre nem jutott energiája.

A Vatera mellett eBay-en is meghirdetett várért első hallásra soknak tűnhet az elvárt 140 millió forint (a tulajdonos balatoni vagy fővárosi ingatlant is beszámít), ám ha arra gondolunk, hazánk egyik első, pontosan dokumentálható kőváráról esik szó, rögtön másképp gondolunk erre a hatalmas összegre. A várfalak mellett ráadásul egy erdő, egy szintén védettség alatt álló bánya és a történelem egy darabja is a miénk lehet. Ez utóbbi értékét pedig felbecsülni sem lehet.

Vevő már jócskán akadt volna, Molnár György azonban komolytalannak tartotta a jelentkezőket. Egy kínai üzletember több kamion plazmatévét ajánlott érte, egy másik illető egy iPhone-t, sőt volt, aki pénzzel fizetett volna. Ők nem csak azért nem válhattak szendrőládi várkapitánnyá, mert nem magyar állampolgárok s a hatályos törvények szerint nem is juthatnak hazai földtulajdonhoz.

– Az eladás nem olyan fontos nekem, hogy az első jelentkezőnek odaadjam. Ha pénzre volna szükségem, heteken belül meg tudnám oldani – magyarázza a tulajdonos. – Aki nem érti ennek a területnek a történelmi jelentőségét, azzal nincs értelme tárgyalni. Szívem szerint olyan nemzeti érzelmű, tisztességes embernek adnám el, aki a mai világban sajnos nem tudja megvenni, mert nincsen rá pénze, csak a szíve van a helyén.

Gerhát Petra