A kezeletlen szénanáthától szenvedőkkel nap mint nap találkozhatunk. Ők azok, akik nem élvezik, hanem végigszenvedik a tavaszi és nyári hónapokat. Allergiájuk miatt alig mozdulnak ki otthonról, befelé fordulnak. Mivel egyre kevesebbet tudnak pihenni, aludni, egyre türelmetlenebbé válnak a környezetükkel, romlik az életminőségük. Az allergia és a tünetei folyamatosan ingerlik az idegrendszert, s így komoly hatással vannak a hangulatra, a teljes pszichés állapotra. Önmagában a betegségtudat, a sérülékenység érzése, a kínzó tünetekkel való együttélés és a betegség kilátástalansága is enyhe depressziót válthat ki.

Révész Renáta Liliána munkapszichológus szerint az általános ingerlékenység, a türelmetlenség a munkahelyi teljesítmény romlásához, kiesett munkanapokhoz vezethet, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára komoly és folyamatos problémát jelent, ami azért is nagy gond, mivel a szénanáthától a leggyakrabban a legaktívabb, huszonöt-negyven éves korosztály szenved a leginkább.

Az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket nemcsak enyhíteni lehet, de meg is lehet szüntetni, persze nem mindegy, hogy hogyan. Az allergiás betegek életminőségét javító, a tüneteket kezelő megfelelő készítmények, gyógymódok, esetleg a táplálkozási szokásokon, az életformán való változtatás nagyban csökkenthetik a kellemetlenségeket. A szénanáthás betegeknek azt is alaposan át kell gondolniuk, hogy mikor, hol és milyen szabadidős programot szerveznek. Az allergia befolyásolja a szabadtéri programokat, utazásokat, a napi sporttevékenységet is. Ráadásul az allergiás betegeknél gyakran előfordul, hogy panaszaik olyankor is megjelennek, amikor nem is találkoznak a tüneteket kiváltó allergénekkel. Ennek oka lehet a keresztallergia, amelyet gyakran nehéz felismerni.

A pollenérzékenyek közül sokan nem rendelkeznek kellő információval a pollen–étel-keresztallergiáról. Nem tudják, hogy keresztallergiásak lehetnek különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre, magvakra is. Ilyen esetekben vagy egyáltalán nem, vagy csak párolás, főzés után szabad a keresztallergiát kiváltó élelmiszereket fogyasztani, ajánlja Henter Izabella dietetikus.

Az allergiás tünetek csökkentésének sokféle alternatív megoldása van, ezek alkalmazásával kapcsolatban azonban dr. Gálffy Gabriella pulmonológus, allergológus óvatosságra int. Mint mondja, a tévhitek, a hibás kezelés akár súlyosbíthatják is a problémát. Mivel az allergiára való gyógyszerek egy része már recept nélkül elérhető és az allergiás betegek száma folyamatosan növekszik, kiemelten fontos a lakosság szakmailag hiteles információkkal történő ellátása, a tévhitek eloszlatása, így az öngyógyításhoz a megfelelő kezelés kiválasztásának elősegítése a gyógyszerész vagy a kezelőorvos segítségével. Ma már az allergiások is teljes életet élhetnek, hiszen olyan gyors, hatékony, biztonságos, tartós hatású készítmények, úgynevezett új generációs, korszerű antihisztaminokkal kezelhetők, amelyek nem kerülnek más gyógyszerekkel kölcsönhatásba, s nincs álmosító, fáradtságot okozó hatásuk.

Hol is van a hiba? Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek az egészséges, vagyis a nem allergiás embereknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. A tüneteket okozó anyagokat allergéneknek nevezzük. Ezek lehetnek például a virágok pollenei, az állati szőrök, az atka, a penészspórák, a különböző állatok mérgei, a mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek stb. Az allergia tehát az immunrendszer tévedésének következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra.

A magyar lakosság ötven százaléka érzékeny, ami messze a legmagasabb arány a vizsgált európai országok között. Bár az érzékenység nem jelenti azt, hogy minden második ember allergiás is a parlagfűre, de mivel az allergiás megbetegedés első lépcsője az érzékennyé válás, nagy az esélye az allergia kialakulásának is. Sok pollenérzékeny embernek nincs kellő ismerete a pollen–étel-keresztallergiáról. Nincs tisztában például azzal a veszéllyel sem, hogy keresztallergiás lehet különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre és magvakra is. Leggyakrabban a görögdinnye–parlagfű-keresztallergia fordul elő. Ilyenkor a parlagfűre allergiás betegek görögdinnye evése közben vagy után szénanáthás tünetekre panaszkodnak. Az olyan nyári gyümölcsöket, amelyek elfogyasztása heves allergiás reakciókat válthat ki, az arra érzékenyeknek érdemes kihagyniuk az étrendjükből, vagy amennyiben lehetséges, ezeket az ételeket főzve, párolva fogyasszák, a fehérjetermészetű allergének ugyanis hőre lebomlanak.

R. Papp Ágnes

* * *

Rejtett veszélyek

Az allergia megszüntetéséhez nem elég csupán a táplálkozási szokások megváltoztatása, a kiegyensúlyozott táplálkozás legalább annyira fontos. Allergiás betegeknél megfigyelhetjük, hogy panaszaik olyankor is megjelennek, amikor nem is találkoznak a tüneteket kiváltó allergénekkel. Ennek oka a keresztallergia, amelyet sokszor nagyon nehéz felismerni. Mi történik ilyenkor? Keresztallergia esetében az allergénhez szerkezetileg hasonló anyag allergiás megbetegedést vált ki egy másra allergiás betegnél. A szervezet az allergén és a keresztallergiát kiváltó anyag kémiai szerkezetének hasonlósága miatt nem tud különbséget tenni közöttük, és ezért a keresztallergiát kiváltó anyag is kiváltja az allergiás tünetek jelentkezését. A keresztallergia tehát azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenéséhez vezethet.

Bárhol, bármikor

Magyarországon mintegy kétszáz olyan faj honos, amelyek elhúzódó virágzásuk, szél útján való terjedésük miatt kiemelt jelentőségűek az allergének között. Ezekkel a fajtákkal, amelyek mind-mind a pollenallergia fő kiváltói, egy kirándulás alkalmával éppen úgy találkozhatunk, mint a szűkebb környezetünkben.