– Van, amit másként csinálna, mint a mai városvezetés?

– Nem szeretnék mindent fenekestül felforgatni. Az előző négy év alatt a város tagadhatatlanul csinosabb és rendezettebb lett. A megkezdett fejlesztéseket, amelyek a város érdekeit szolgálják, mindenképpen be kell fejezni. De az önkormányzatok, köztük Baja is, az elmúlt években többnyire csak sodródtak az árral. Baja és térsége az elmúlt húsz évben sokat küszködött. A délszláv háború, a bizonytalan határhelyzet miatt sok befektető elhagyta a várost, újak pedig nem jöttek. Olyan fejlesztések, amelyek ezt próbálták volna orvosolni, nem történtek, mert a fejlesztésekre nem kaptunk támogatást. Az önkormányzatokat országszerte sújtották a szocialista-szabaddemokrata kormányok hibás döntései. Az elkövetkezendő tíz évben ezért a hangsúlyt a munkahelyteremtésre és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre kell helyezni, másrészt olyan programok indítására, amelyek megteremtik a békés, boldog családi élet feltételeit.

– A munkanélküliség a város legnagyobb gondja?

– Igen. A rendszerváltozás után több mint tízezer munkahely szűnt meg Baján. Ez érintette a környező települések lakóit is, hisz onnan is sokan jártak be dolgozni a városba. A fejlesztések első számú prioritása a jövőben az lesz, hogy teremt-e munkahelyet, hoz-e bevételt az adott fejlesztés a városnak. Az önerőt olyan fejlesztésekhez kell adnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az itt élő emberek a mindennapi életben érezzék, jobb lett a helyzetük. Régóta húzódik már az útfejlesztések ügye. Örvendetes, hogy az M6-os autópálya tőlünk csak húsz kilométerre megy el, de amíg nem tudjuk megoldani, hogy a Bajára vezető utak is meg legyenek építve, addig gazdaságilag nem tudjuk kihasználni az autópályában rejlő lehetőségeket. Itt az ideje, hogy a várost teljes egészében elkerülő út még hiányzó szakaszai megépüljenek. Továbbá szükség van az 51-es út községeket elkerülő részeinek megépítésére is, mert a környező településeket, Sükösdöt, Érsekcsanádot és Bátmonostort nem terhelhetjük a kamionforgalommal. Nagyon fontos számunkra a bajai kikötő felé vezető feltáró út megépítése is, mert ezáltal új ipari területeket tudunk létesíteni.

– Milyen jellegű fejlesztésekre gondol?

– Ma még nehéz megmondani, hogyan változik a gazdasági helyzet, melyek lesznek azok az iparágak, ahol sikeresek lehetünk. Ezen a téren a Széchenyi Terv irányelvei mutathatnak utat. A városnak elsősorban a helyi vállalkozásokra kell támaszkodnia. A munkahelyteremtés nagymértékben függ a kormányzati döntésektől, de az önkormányzatok számára is vannak az eszközök a helyi vállalkozások segítésére. Új szövetséget kell kötnünk a helyi vállalkozásokkal, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, melyek segíthetnek nekik abban, hogy képesek legyenek munkahelyeket teremteni. A fejlesztéseknek csatlakozniuk kell az új Széchenyi Tervben meghirdetett irányelvekhez. A második legfontosabb feladat a befektetők fogadása. Talán az volt elmúlt húsz esztendő egyik hibája, hogy ha egy befektető Bajára jött, akkor a városvezetők nehezen tudták elmagyarázni, a város milyen stratégia mentén halad. Ha befektetőket várunk a városba, az a legfontosabb, hogy el tudjuk nekik mondani, mit szeretnénk, milyen irányba halad a város, hová szeretnénk eljutni tíz év múlva.

– 1998 óta országgyűlési képviselő. Előbb kormánypártban, utána hosszan ellenzékben. Nehéz volt?

– A választókerületem nemcsak Bajából áll, hanem másik tíz településből is. 1998–2002 között, amikor polgári kormánya volt hazánknak, nagyon sok olyan fejlesztést tudtunk megvalósítani, ami régóta húzódott. Szociális bérlakások, idősotthon, az árvízi töltésen kerékpárút, az egyik vidéki településen pedig új iskolai tantermek épültek. Akkor kezdődött az elkerülő útszakasz építése, amely ma már kész is lenne, ha a szocialista kormányok nem halogatták volna. A 2002 után következő időszak azzal telt el, hogy a szocialista kormányok hibás döntéseit próbáltuk korrigálni. Azt tervezték például, hogy Baján megszüntetik a vasúti személyszállítást. Sokat kellett küzdeni a bajai vasút megmentéséért, végül úgy sikerült módosítani a menetrenden, hogy így még jobban megfelel a környéken lakók érdekeinek.

– Nem zavarja, hogy néhányan bácsalmási cukrászként emlegetik?

– Miért zavarna? Nincs mit szégyellnem. Eredetileg cukrász a végzettségem, és tizenkét évig dolgoztam cukrászként. Megtanultam a két kezemmel megkeresni a kenyeremet. Sok tapasztalatot szereztem, munkám során testközelből ismertem meg az emberek problémáit. Ez a tapasztalat sokat segített a képviselői munkám tisztességes ellátásában. Kérdés, ki a bajai, és mikor válik valaki bajaivá. Bácsalmáson születtem, és miután 1998-ban megválasztottak országgyűlési képviselőnek, a családommal Bajára költöztünk. Azt gondolom, az a bajai, aki szereti ezt a várost, és az itt élőkért dolgozik. Azért vállaltam a polgármesterséget, mert szolgálni szeretném a várost, amelyik befogadott engem és a családomat. Szeretnék segíteni az itt élő embereken, és szeretném, ha a gyermekeim is ide kötődnének, és nem kellene elhagyniuk ezt a várost azért, mert itt nem kapnak lehetőséget a fiatalok.

– Ilyen súlyos probléma a fiatalok elvándorlása?

– Ez Baja jövőjének egyik legfontosabb kérdése. Csak úgy tudjuk megtartani a fiatalokat, ha végzettségüknek megfelelő munkahelyet kapnak, és a város biztosítani tudja a családi élethez szükséges feltételeket. Bajáról nagyon sok fiatal megy el tanulni más városokba, és nem jönnek vissza, mert ezeket a feltételeket nem tudjuk teljesíteni. Pedig ha elmennek a fiatalok, és a megszerzett tudásukat máshol kamatoztatják, akkor ez a város egyre rosszabb helyzetbe kerül. Holott Bajának az elkövetkező tíz évben a mindennapok szintjén is előbbre kell lépnie. Meg kell mutatni, hogy visszavárjuk a fiatalokat, munkát és otthont ajánlunk nekik. Szükségünk van rájuk a hivatalokban, az intézményeinkben. Szükségünk van azokra a vállalkozásokra, amelyeket ők alapítanak.

– Ha megválasztják, polgármesterként mi lenne a legelső intézkedése?

– Aki a polgármesteri hivatalba lép, fogadják udvariasan, a lehető leggyorsabban intézzék el az ügyeit és a lehető legtöbb információval lássák el. Úgy szeretném átalakítani a hivatali rendszert, hogy alkalmas legyen befogadni a választói panaszokat és képes is legyen orvosolni ezeket. Persze egy képviselő-testület önmagában nem képes arra, hogy egy várost irányítson. Az önkormányzati törvény előírja, hogy időközönként kötelező közmeghallgatást kell tartani, azonban a sikeres városvezetéshez ez nem elég. Egy város vezetése csapatmunka. Ez a csapat áll a képviselő-testület tagjaiból, azokból a szakértőkből, akik segítik a munkánkat, és áll a város lakóiból is. Mi a kampány során konzultálni szeretnénk a választókkal, és ezt a választások után is folytatni akarjuk. Olyan csapatot szeretnék építeni, amelyik képes a saját érdekei elé helyezni a közösségét, amelyik rendelkezik szaktudással, tapasztalattal, ami alkalmassá teszi arra, hogy a várost irányítsa. Egy városvezetőnek pedig az a dolga, hogy erős kézzel irányítsa ezt a csapatot.

– Baja a megyei jogú város státuszára pályázik. Ez miért lenne fontos?

– Egyrészt érzelmi okok miatt. Baja régen megyeszékhely volt. Most is sok olyan jellegű feladatot lát el, amely egy megyei jogú városé. Különös, de három másik megye székhelye is közelebb van hozzánk, mint a saját megyeszékhelyünk. Bajának nagy a vonzáskörzete, olyan kis régiót alkot, amely mindenképpen fontossá teszi, hogy megyei jogú várossá váljon, így a fejlesztések nemcsak a város lakóinak, hanem az egész felső-bácskai térségnek is javára válhat. Amennyiben lehetőséget kapok, az új képviselő-testület első ülésén javasolni fogom, kérjük az Országgyűléstől, hogy nyilvánítsák Baját megyei jogú várossá.

– Miért jó Baján élni?

– Mert Baja befogadó város, ahol sok nemzetiség él évszázadok óta békességben egymással. Olyan természeti adottságaink vannak, amelyek mindenképpen érdemesek arra, hogy minél több embernek büszkén megmutassuk. A város mediterrán hangulata is vonzó. Baján barátságosak az emberek, szeretjük és becsüljük a vendégeinket. A bácskai emberek jellegzetessége, hogy barátságosak, vendégszeretők és szorgalmasak. Erre építhetjük a jövőnket is.

– Önéletrajzából tudjuk, hogy két kisebb gyermeke mozgássérült. Azt írja, a nehézségek ellenére boldogságban, békességben és szeretetben élnek.

– Volt olyan időszak az életünkben, amikor több volt a keserűség és az aggódás. A nevelésük sok gonddal, de nagyon sok örömmel is jár. Mind a három gyermekünk nyitott és barátságos, a tizennyolc éves nagyobbik fiunk pedig segíti testvéreit, hogy ők is teljes életet élhessenek. Bizonyára kívülről úgy látszik, ez hatalmas tragédia, de nagyon sok szépet és jót tudunk elmondani az elmúlt tizennégy évünkről. A programokra sokszor a gyerekeket is magunkkal visszük, mert úgy véljük, azért, mert nem tudnak járni, még a közösséghez tartoznak. Sok szép emlékünk van arról az időszakról, ahogy befogadták őket az itt élő emberek. Feleségem az, aki összetartja a családot, neki ez reggeltől estig tartó elfoglaltságot jelent. Az iskola után a gyermekeimnek szinte minden délutánra van valami kötelező programjuk: gyógytornán, gyógyúszáson, gyógylovagláson vesznek részt. Ez mind a fejlesztésükhöz szükséges.

– Ön mit csinál szabadidejében?

– Amikor csak tehetem, futni járok, biciklizem, reggelente heti kétszer-háromszor úszom. Tévét nem nagyon nézek, vagy ha igen, akkor is csak focit, főleg olasz bajnoki meccseket. Olvasni is nagyon szeretek, legutóbb Szabó Magdától olvastam az Abigélt, ki tudja, hányadjára. Most Mindszenty bíboros életéről olvasok egy könyvet. Baján a kezdeményezésemre az idén a józsefvárosi városrészben a templom melletti teret Mindszenty bíborosról neveztük el. A tér felszentelése után elkezdtünk gyűjteni egy Mindszenty-szoborra, és reményeim szerint ezt hamarosan fel is tudjuk állítani.

– A bajai szocialisták még az országos átlagnál is gyengébbek, hiszen a választások után lemondott az MSZP vezetősége. Milyen kampányra számít?

– A szocialisták Baján úgy indulnak, hogy nem merik vállalni még a nevüket sem, inkább létrehoztak egy civilnek mondott szervezetet, amögé bújnak. Csatlakoztak hozzájuk a szabad demokraták és a Seress Mária vezette – állítólag – civil szervezet is. Ennek ellenére nem becsülném le egyik ellenfelünket sem. Mi a választókkal közösen szeretnénk összeállítani Baja programját, amelyet a választások után együtt meg is tudunk valósítani. A kampány során minél több emberrel szeretnék beszélni, hogy szerintük mi a legsürgősebb tennivalónk. A kampányt a csapattal arra kívánjuk felhasználni, hogy felkészüljünk arra a többéves munkára, ami ránk vár.

– Mit szeretnének elérni?

– Azt, hogy Baja legyen Magyarország legsikeresebb városa. Ebben a munkában minden bajai polgár jóindulatára, tapasztalatára, segítőkészségére szükség van, mindegy, kire szavazott. Végezetül szeretném elmondani, az a döntés, miszerint a Fidesz engem indít polgármesternek, demokratikusan született. Én nem a rangot vállaltam, hanem a feladatot, a munkát. Azzal, hogy újra polgári kormánya van az országnak, a város óriási lehetőségek előtt áll. Rajtunk múlik, kihasználjuk-e ezt az esélyt.

Lass Gábor

ZSIGÓ RÓBERT

1967-ben született Bácsalmáson.

1985-ben Baján végzett cukrászként. Munkája mellett érettségizett és a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési karán végzett.

1991-től tagja a Fidesznek.

1998-tól Baja és térsége országgyűlési képviselője.

Nős, három gyermek édesapja.