– Hogyan jött az ötlet, hogy vadász- és erdészruha gyártásába, forgalmazásába kezdjenek?

– Régóta foglalkoztatott a gondolat bennünket, hogy a tradicionális, 1892-ben egységes viseletként elfogadott magyar erdészöltözetekhez, a hétköznapokon viselt waldenhez, és az ünnepi, díszegyenruhaként viselt erdészatillához hasonló egységes öltözeteket tervezzünk napjaink vadászainak, erdészeinek. Hogy a különböző kollekciókon megjelenő zsinórozások motívumrendszere minél hitelesebb legyen, a Soproni Erdészeti Múzeumban kutattam a régi öltözeteket és a több mint százéves, gyönyörűen kivitelezett paszományos ruhákat. A nálunk készülő erdészatillákhoz felhasznált makkos motívumokat például a régi, selmecbányai erdészeti főiskola hallgatóinak öltözetein látható zsinórozások inspirálták. Mi azonban, mivel az atillát magát is zöld színű lódenből varrjuk, a hozzá való paszományokat Tóth János mesterrel zöld színben és erdészeink kérésére, már sokkal kevesebb aranyszállal készíttetjük el. A mi bocskai zakóinkat eltérően a hagyományoktól, nem fekete színben, hanem szintén a vadászok színvilágához igazodva, zöld lódenből vagy gyapjúszövetből gyártjuk, amelyekhez természetesen zöld paszományokat használunk az eredeti vitézkötések és zsinórmintázatok felhasználásával. Mindkét változatot szívesen viselik az erdészek és a vadászok esküvőkön, bálokban, különböző erdészeti és vadászati rendezvényeken. Bízom benne, hogy hamarosan nálunk is egyre többen fogják büszkén viselni ezeket a tradicionális hagyományok alapján készült öltözeteket, mint például az osztrákok saját nemzeti viseletüket, a trachtent, és úgy fognak ragaszkodni hozzá, mint az egykori selmeci diákok, akiknek 1951-től megtiltották az atilla viselését egészen 1971-ig, amikor is a Magyarországon megrendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából a diákok újra kiharcolták annak viselését.

– Milyen alapanyagokból dolgoznak?

– Olasz és osztrák lódenekből, különböző gyapjúszövetekből, tweedekből, pamut és vízálló textíliákból, amiket a milánói, párizsi, firenzei kiállításokon az ott részt vevő, nagy múltú textilipari cégektől vásárolunk meg. Mivel kollekciónkban megtalálhatóak a társasági öltönyök, a vadászszmokingok, a sportos zakók, nadrágok, az angol stílusú kockás zakók és a díszmagyar is, ezért van szükségünk ennyiféle, jó minőségű alapanyagra.

– Hasonlóan széles a vásárlóik köre is?

– Igen, sőt azt mondhatom, egyre szélesedik. Először is azokat az erdészeti részvénytársaságokat szeretném megemlíteni, amelyek hosszú évek óta éves munkaruhakeretbe tartozó öltözeteiket nálunk vásárolják meg. A társaságok egyedileg választják ki a szakszemélyzet formaruháit és az erdei terepen használatos funkcionális ruházataikat, melyeket csak azután gyártunk le, miután szakembereink méretet vettek a dolgozókról. Csaknem tíz ilyen nagy erdészeti zrt.-vel állunk üzleti kapcsolatban. Büszkék vagyunk arra, hogy az évente megrendezésre kerülő nagyszabású vándorgyűlések alkalmával az általunk tervezett formaruhákban jelenik meg az erdészek többsége, mint ahogyan arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy a soproni egyetemnek évekig mi készíthettük az erdészhallgatók mindennapi öltözetének számító waldeneket, amelyeket szintén a selmecbányai hagyományok szerint alkottunk meg. A különböző vadásztársaságok is kollekcióinkból választják ki öltözeteiket, de egyre több magánember és hobbivadász is felkeresi Gyömrő belvárosában található üzletünket, ahol óriási választékban más vadászruházati világmárkákat is megtalálnak vásárlóink az alsóneműtől a kalapon át egészen a túrabakancsig, különböző árkategóriában. Akiknek egyedi elképzeléseik vannak, azok is bátran kereshetnek bennünket, mi azokat is megvalósítjuk.

– Hol láthatja a közönség az önök évente megújuló modelljeit, kollekcióit?

– Miden évben részt veszünk a Hungexpo által szervezett legnagyobb hazai nemzetközi fegyver-, horgász-, vadászkiállításon, a FeHoVa-n, de Nürnbergben immáron negyedik éve a nemzetközi IWA-kiállításon is megtalálhatják cégünket a világ minden tájáról érkező szakmabeliek. Számos ruhabemutatót tartottunk külföldön és Magyarországon, gyakran hívnak bennünket különböző szakmai rendezvényekre. 2008-ban a 23. alkalommal Moszkvában megrendezett nemzetközi kiállításon első díjat nyert elegáns vadászöltözet kategóriában kollekciónk, most nemrégiben pedig Ukrajnában jártunk, ahol még csak most kezd meghonosodni a vadászati-erdészeti kultúra. Szerencsére ezek a külföldi bemutatkozások évek óta olyan sikeresek, hogy ma már 14 országba exportáljuk a ruháinkat, de még a kifejezetten magyar piacra szánt bocskaiból is vittek nemrégiben Portugáliába és Spanyolországba. Rendszeres résztvevői vagyunk az országos és a megyei vadásznapoknak. Nemrég Szegeden, ahol az I. Székely–Magyar Világtalálkozó keretén belül első alkalommal rendezték meg a Magyar Vadász Világtalálkozót, mint vendégek vettünk részt. A legfontosabb ugyanis számomra mindig a hazai piac, hiszen e nagy múltú, családi vállalkozás vezetőjeként és a magyarságát is mélyen megélő emberként én a gondosan megtervezett, minőségi ruháimmal szeretnék hozzájárulni a hazai erdészeti-vadászati hagyományok méltó megőrzéséhez, fenntartásához. Ezért is választottuk cégünk mottójául: „Magyar erdész magyar erdészruhában!”

F. A.