Megszorítás, forráselvonás, hitelfelvétel – sokat használt szavak a magyarországi önkormányzatokkal kapcsolatban. A főváros különösen hátrányos helyzetben volt ilyen tekintetben, mind Pesten, mind Budán az volt a feladat, hogyan lehet eladósodás nélkül fejleszteni, vagy legalább megállítani a helyzet romlását. Igen, még az „elit kerületek” is ebben a cipőben jártak.

BUDAVÁR: RENDBEN TARTANI A KIRAKATOT

– Ez a ciklus az I. kerületben nem a nagyberuházásokról, hanem inkább sok kisebb léptékű fejlesztésről szólt – mondta a Demokratának Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere. – Persze, látványos fejlesztések is voltak, ide sorolom a Czakó utcai wellnessközpontot, amelyet úgy épített meg a befektető, hogy közben az ingatlan az önkormányzat tulajdonában maradt, vagy éppen a Halászbástya felújítását és hasznosítását. S ha már építkezésekről beszélünk: ebben a négy esztendőben is folytattuk a műemlék épületeink felújítását, amit szintén nagyon fontosnak tartok. De nagyon meg kellett nézni, mire mennyit költünk. Nagy Gábor Tamás az elmúlt időszakot úgy jellemezte, fegyelmezett pénzügyi politikával, ésszerű gazdálkodással értek el jó eredményeket. Úgy tudtak számos területen előrébb lépni, hogy közben nem adósították el a kerületet. Ez különösen azért nagy szó, mert gyakran a fővárosi ellenszéllel is meg kellett küzdeniük.

– Ha valaki végigmegy a kerület útjain, akkor pontosan tudja, melyiket tartja fenn a főváros, s melyiket a kerület. A fővárosi utcák ugyanis rossz minőségűek, ami nem csoda, hiszen évek óta azt halljuk várbeli utak kapcsán, hogy „jövőre felújítjuk”. Csakhogy a jövőre valahogyan sosem érkezik el. Eközben pedig az önkormányzat a saját útjait folyamatosan igyekszik rendbe hozni – teszi hozzá a polgármester. – Sok esetben még azt sem lehet mondani, hogy a pénz az akadálya a munkának. Mondok egy példát. Gyalogátkelőt szerettünk volna a Tábor utca és a Palota út találkozásánál, mert itt sok turistabusz parkol, és az emberek az autók között próbáltak átszaladni a járművekhez. Kértük a fővárost, hogy fesse fel a zebrát, de ezt nem tették meg. Először azt mondták, azért, mert kevés a fény, így balesetveszélyes. Odaszereltettünk két kandelábert, újra kértük a festést, de ezután sem történt semmi. Hosszú évek után, egy csütörtöki napon megelégeltem a tehetetlenséget. Következő héten keddre meghirdettünk egy sajtótájékoztatót. Azt mondtam, állampolgári engedetlenségként én magam fogom felfesteni a zebrát, s ennek vállalom a következményeit. Három nappal később, hétfőn szóltak a kollégáim, hogy megvan a zebra. Érdekes módon a főváros a sajtótájékoztató hírére felfestette…

Nagy Gábor Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az elmúlt ciklusokban „a legrosszabb árut tették a kirakatba”, vagyis a főváros vezetése – vélhetően politikai okokból – mintha szándékosan akart volna rontani a Budavárról kialakult képen.

Nem valószínű például, hogy van még egy olyan buszvonal, ahol annyi meghibásodás történt, mint a Várig közlekedő 16-osnál. Az egykor Várbusz néven közlekedő járműveket évek óta le kellett volna selejtezni. Ez nem történt meg, még annak ellenére sem, hogy a buszokról minden ellenőrzésen kiderül: nem vehetnének részt biztonsággal a forgalomban. Így most nem marad el hét anélkül, hogy ne robbanna le egy-egy 16-os.

– Azt gondolom, a budai Vár egy olyan hely, ami nem csupán a kerületnek vagy a fővárosnak fontos jelképe, hanem az egész országnak. Ezért fájdalmas, hogy az elmúlt években ennyire elhanyagolták – mondja a polgármester. – Mi, ettől függetlenül, a magunk erejéből igyekeztünk építkezni, biztosítani az itt élőknek minden szükséges ellátást. A főváros helyett tartjuk fenn a Maros utcai szakrendelőt. Kerületünkben nagy az időskorúak száma, az ő szociális ellátásuk is hangsúlyos feladat. Házi jelzőrendszert és segítőszolgálatot építettünk ki, aki igényli, annak a gondozók segítenek a mindennapi feladatok, így a takarítás és a bevásárlás ellátásában. Hagyományosan iskolakerület vagyunk, három általános iskolát és három gimnáziumot tartunk fent. Bármennyire is szűkös volt az államtól kapott támogatás, nem zárattuk be ezeket az intézményeket. Ezenkívül tisztán tartjuk utcáinkat, tereinket, amelyeket virágokkal vagy szoborral díszítünk.

Éppen a múlt héten avattuk fel Déryné szobrát a Horváth-kertben. Folyamatos program a kandeláberek cseréje: a szocializmusban felállított lámpákat a történelmi városrészhez illő kandeláberekre cseréltük. Felvettük a harcot a mindent ellepő falfirkákkal szemben is. Nálunk ez nem csupán egyszeri médiaakció volt, mint a fővárosi önkormányzatnál. Minden évben megtisztítottunk egy-egy városrészt. Először a Vérmezőt és környékét, majd a Krisztinaváros más forgalmas pontjait, tavaly a Víziváros és a Tabán egy részét. Idén a Dunaparton folytatjuk a munkát. A program sikerének záloga, hogy együttműködünk az itt élőkkel. Ha jelzik nekünk az újra megjelenő firkálásokat, mi azonnal letisztítjuk. Ezek nem mindig látványos munkánk. A tiszta házfalak talán fel sem tűnnek. De a hiányuk már annál inkább. Nekünk ezek az apró eredmények is fontosak

Nagy Gábor Tamás hisz abban, hogy a fővárosi vezetésben bekövetkező személyi változások szemléletváltozást is hoznak magukkal. Olyan időszak következhet, amikor a kerületek és főváros egymást segítik, ami még akkor is szép eredményekkel kecsegtet, ha a Demszky- korszak súlyos gazdasági örökséget is hagy maga után.

– A Várbazár Budapest egyik szégyenfoltja, amivel a választás után mindenképpen foglalkozni kell. Itt lesz a lehetőség arra is, hogy a három érintett kerület és a főváros, a kormánnyal karöltve, kidolgozza végre, milyen legyen a megújuló Moszkva tér, s reális tervek szülessenek. Hasonlóan fontosnak tartom a BKV által egyelőre busztárolóként használt Batthyány tér átépítését is. Mi a magunk részéről sorra újítottuk fel az itt található épületek homlokzatát, s remélem, az új budapesti vezetés nyitott lesz arra, hogy ez a turisták által szintén gyakran látogatott, Duna-parti tér is megújuljon – mondta Nagy Gábor Tamás.

II. KERÜLET: MEGFONTOLTAN ELŐRE

– Amint az köztudott, az önkormányzatok is nehéz éveket tudnak maguk mögött. Szinte lehetetlenné tette a települések fejlesztési lehetőségeit, hogy drasztikusan csökkent a finanszírozás, miközben nőttek a kötelezően ellátandó feladatok. A II. kerületben mindennek ellenére jelentős beruházások valósultak meg – mondta lapunknak Láng Zsolt polgármester. – Különösen fontosnak tartom, hogy önkormányzatunk ehhez egyetlen fillér hitelt sem vett fel. Az elért eredményeket elsősorban annak köszönhetjük, hogy a ciklus kezdetén olyan szerkezeti és gazdálkodási átalakításokat hajtottunk végre, amelyek, nem csökkentve az ellátórendszer színvonalát, jelentős működési megtakarításokat tettek lehetővé. Fejlődésünk másik pillére az eredményes pályázati munka volt; a négy év alatt közel két és fél milliárd forint uniós támogatást nyertünk el.

A polgármester szerint ennek köszönhető az elmúlt évek talán leglátványosabb beruházása is, a Bel-budai Városközpont kialakítása. Új élettel telt meg a Lövőház utca középső szakaszán kialakított sétálóutca, és a főváros egyik legszebb parkjává vált a Mechwart liget. A környék patinás hangulatú utcái szépen felújított, csillapított forgalmú, zöldfelületekkel élénkített övezetté váltak. További funkciókkal bővült a Marczibányi téri Művelődési Központ, valamint a KSH Könyvtár, és a térfigyelő-rendszer bővítésével a közbiztonság is javult. Mindez 1,3 milliárd forintba került, ebből 950 millió forintot pályázaton nyert el az önkormányzat, a többit önerőből tette hozzá.

– Önerős beruházásaink döntő többségét egyébként oktatási és egészségügyi intézményeink fejlesztésére fordítottuk. Új bölcsődét, új óvodát építettünk, és a meglévő intézmények bővítésével mintegy harmadával növeltük a férőhelyek számát. Négy év alatt természetesen nem hozhatók be közel tíz esztendő mulasztásai, de nagy lépést tettünk előre – véli Láng Zsolt. – Legnagyobb, saját forrásigényű fejlesztésünk a Fillér utcai Általános Iskola bővítése és teljes korszerűsítése volt. Ez az épület is jó példa arra, hogy mi a látszateredményekre törekvő felületes munka: a szocializmus idején gyorsan felhúzott épületet alig harminc esztendő után az utolsó szögig újjá kellett építeni. Büszkeséggel tölt el az is, hogy, szemben az országos tendenciával, az egészségügyi ellátórendszer is gazdagodott, bővült. Zömében önkormányzati keretből épült meg az új mentőállomás Pesthidegkúton, mozgásszervi rehabilitációs központot nyitottunk a Vízivárosban, átadtuk a főváros talán legszebb egészségházát a Rét utcában, 24 órásra bővítettük a felnőtt háziorvosi ügyeletet és több orvosi rendelőt is felújítottunk. Eredményt értünk el olyan, több mint egy évtizede húzódó ügyekben is, mint például a hűvösvölgyi városkapu újjáépítése. Pesthidegkút lakói az elmúlt ciklusokban számos ígéretet kaptak arra, hogy a környéket rendezik, de a lepusztult bódéváros mindent túlélt és a nagy ívű elképzelésekből soha sem lett valóság. Mi hozzákezdtünk egy kisebb volumenű, ám a városrész arculatába jobban illeszkedő és a lakosság igényeinek is megfelelő átalakításhoz. Ennek eredménye ma már a gyönyörű, közösségi térként is funkcionáló park. Rövidesen sor kerül egy olyan kereskedelmi és szolgáltató egység kialakítására, amely biztosítja a környéken élők mindennapi ügyintézési, bevásárlási lehetőségeit.

Láng Zsolt az eredmények között említette a kedvezményeket biztosító Szociális Kártya, valamint a Kerület Kártya bevezetését is. Ez utóbbit a polgármester azért tartja fontosnak, mert a kerületben élő 87 ezer ember, aki érzelmileg is kötődik szűkebb pátriájához, segítve a vállalkozásokat szívesen vásárol a helyi kisboltokban.

– Lényegesnek tartom, hogy a döntések minél közelebb szülessenek az emberekhez – mondta a négy évvel ezelőtt megválasztott polgármester. – A nagy, stratégiai kérdéseket fővárosi szinten kell megoldani, együttműködve, közösen gondolkodva a kerületekkel, a helyi ügyeket viszont az önkormányzatok ismerik jobban. Hiba volt az elmúlt húsz évben, hogy a főváros, a főpolgármester ellenfélnek tekintette a kerületeket, és ennek köszönhető, hogy számos gondunk megoldására a két évtized is kevésnek bizonyult. Bízom benne, hogy egy új, felelősen és nyitottan gondolkodó budapesti vezetés új fejezetet nyithat Budapest életében. Az elmúlt négy esztendő számomra bebizonyította, hogy átgondoltan, megfontoltan tervezve akkor is előre lehet lépni, ha mind a gazdasági, mind a politikai helyzet kedvezőtlen. Örömmel töltenek el eredményeink, és büszke vagyok arra is, hogy olyan elismerésekre érdemesítették kerületünk polgárait, mint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Családbarát Önkormányzat-díja, vagy a Nógrád megyei árvízkárosultak megsegítéséért odaítélt Önzetlenség-díj.

ÓBUDA: ÚJ LENDÜLETRE VÁRVA

A nehéz gazdasági helyzet ellenére a III. kerületben is volt olyan nagyszabású beruházás, amely az országos sajtóba is bekerült: megújult az ország legnagyobb társasháza, az úgynevezett Faluház. A mintegy 1,3 milliárdos fejlesztés révén többek között új szigetelést kapott és megszépült az óriási, több mint nyolcszáz lakásos panelépület homlokzata, korszerű ablakokat építettek be, a ház tetejére pedig napkollektor került, ami a melegvíz-ellátást biztosítja. Az épületet azóta szakmai körökben is pozitív példaként emlegetik, mint az elavult panelházak fejlesztésének lehetséges útját.

– 2006-ban nyílt lehetőségünk arra, hogy részt vegyünk egy európai uniós pályázaton. A Faluházzal el is nyertük a támogatást, emellett a Panel Plusz programból is kaptunk pénzt, illetve a lakók is vállalták, hogy fizetnek önrészt – mondta a Demokratának Bús Balázs polgármester. – Hozzáteszem, ez meg is éri nekik, hiszen az önrészre felvett hitellel együtt is, a havonta fizetett törlesztőrészlet kevesebb, mint a beruházás nyomán megspórolt rezsi. A környezetvédelmi és anyagi szempontokon túl azért is tartom jónak ezt a beruházást, mert aki az Árpád híd felől jön Óbudára, az a Faluházat látja meg először, és nem mindegy, milyen kép tárul elé. Bár ez volt a leglátványosabb eredmény, Bús Balázs szerint nem csak erre lehetnek büszkék, hiszen bővítették az óvodai és iskolai férőhelyeket, megújult a játszóterek többsége, önerőből fejlesztették a kerületi járóbeteg-ellátást, ezzel kompenzálva a balliberális kormányzat rossz döntéseit.

Kétéves egészségnevelési programot indítottak Egészségolimpia néven, 11 műfüves focipálya, télen két jégpálya, nyáron strandröplabda-pálya várja a mozogni vágyókat. Növelték a kulturális programok számát, kínálatát is. Térfigyelő kamera-rendszer épült ki Békásmegyeren, s a biztonság tovább nőtt azzal, hogy a kerület átvette a fővárostól a közterület-felügyeletet. Ezt kiegészítve jött létre a kerületben a polgárőr egyesület is.

– Ha csak a kerületünket nézzük, az elmúlt négy évben három és fél milliárd forintot vontak el a kötelező feladatok ellátásától. Ezért nagy eredmény, hogy például az oktatás vagy az egészségügy területén mi mégis előre tudtunk lépni, és mindezt úgy értük el, hogy nem kellett súlyos adósságokba verni az önkormányzatot – tette hozzá a polgármester.

Bús Balázs szerint, bár gazdaságilag a következő ciklus sem lesz könnyű, a budapesti kerületek fejlődése új lendületet vehet. Hiszen – különösen a jobboldali vezetésű önkormányzatok – eddig gyakran ütköztek falakba, a fővárosi vezetés sok esetben nem volt nyitott semmilyen kompromisszumra.

– Mindenki tudja, Budapesten mennyire rossz az utak, járdák állapota, ebben mind a Fővárosi Önkormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak van még tennivalója. Javítani kell a közösségi közlekedést is, ennek kapcsán azt remélem, az eddigiektől eltérően a főváros és a BKV hangsúlyosan figyelembe veszi a helyi vezetés véleményét, javaslatait. Az biztos, hogy egyik napról a másikra nem lehet újjáépíteni a fővárost, ami évtizedek óta egyre nagyobb lemaradásban van, de szisztematikus építkezéssel igenis figyelemre méltó eredményeket lehet elérni. Mi itt, Óbudán eddig is erre törekedtünk – tette hozzá Bús Balázs.

Bándy Péter