Ezrek ünnepelték nyilvános pálinkafőzéssel a jövedéki törvény változását, amely szeptember 27-én lépett hatályba. Az új törvény lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből meghatározott mennyiségben párlatot készíthessenek.

Több településen megvárták az éjfélt: 27-én hajnalban már ropogott a tűz az üst alatt, és nemsokára kibuggyant az első néhány csepp, immár szabadon főzött párlat. Ezen az éjszakán több ezren koccintottak: felhajtottak egy kupicával annak örömére, hogy megszűnt végre az a hátrányos megkülönböztetés, amely a környező országokkal szemben épp a pálinka hazáját sújtotta. Mert miközben a szomszédos országokban mindenütt, Romániától Szerbiáig, Ausztriától Szlovéniáig eddig is kifőzhette a helyi gazda a saját cefréjét anélkül, hogy extra adóval és túlzó bürokráciával terhelték volna, nálunk erre a változásra mostanáig várni kellett.

Azt a folyamatot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök egyenesen szabadságharcnak nevezett, talán épp a Demokrata indította el. Tavaly december 23-án, a karácsonyi összevont lapszámunkban hívtuk fel a figyelmet arra a pazarlásra ösztönző, túlszigorított szabályozásra, ami nemcsak azért káros, mert a gazda kénytelen kiönteni a sűrítményt, vagy a fa alatt hagyni elrohadni a gyümölcsöt, hanem azért is, mert lassan elvész mindaz a tudás és tapasztalat, amely ősidők óta apáról fiúra szállt.

A riportunkban akkor megszólaló gazdákat ma újra megkerestük. Nagyon örülnek az új szabályozásnak, amely mindenképp a minőség javulásának irányába hat. Fenyőházi Tibornak, aki Győr-Sopron megyében gazdálkodik, korábban az volt a legfőbb panasza, hogy átjöttek Ausztriából az ottani gazdák, felvásárolták nálunk az olcsó sárgabarackot, majd hazavitték és otthon, Ausztriában pálinkát főztek belőle. Az osztrák panziókban árusították azután a magyar barackpálinkát, amely épp feleannyiba került, mint a határ innenső oldalán. Ennek most vége. Bár Fenyőházi Tibor azt szeretné, ha a saját főzésű pálinkát az osztrák szabályokhoz hasonlóan itthon is árusítani lehetne, nagy előrelépésnek tartja az új törvényt, még akkor is, ha nem helyesli, hogy az is főzhet pálinkát, aki nem rendelkezik saját gyümölcsössel.

Az új szabályozás szerint 2010. szeptember 27-étől magánfőzésben a 18. életévét betöltött személy saját vagy vásárolt gyümölcsből kizárólag személyes fogyasztásra, adómentesen állíthat elő évente ötven liter 86 fokos párlatot. Ez 86 liter 50 fokos, vagy száz liter 43 fokos párlatnak felel meg. A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót. Az értékesítés palackozva, legfeljebb kétliteres kiszerelésben és párlatzárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történhet. A részletes szabályozás a Vám- és Pénzügyőrség honlapján (http:/vam.gov.hu) olvasható.

Az óriási érdeklődés másik oka, hogy bár a bogyós gyümölcsök szezonja lejárt, az új törvény éppen aktuális: augusztus a csonthéjas gyümölcsök, szeptember a bor hónapja. Itt az ideje a borpárlatok készítésének. A körte, alma, birs és kökény, a csipkebogyó is üstbe kerülhet október elején, később pedig, egészen decemberig fűszernövényekből, ánizsból, szegfűszegből is készíthető párlat.

Szeptember 27-e új korszakot nyitott. Ez a nap nemcsak a zugfőzésnek vetett véget, de új iparágat teremthet: a hazai gyártást is beindíthatja a pálinkafőzők iránt megnyilvánuló óriási kereslet. Most leginkább a kereskedők jártak jól.

Korán kelt ezen a reggelen Szűcs László, a Szűcs Controll Kft. vezetője. Hétfőn reggel 8-kor nagy nemzetközi kamion tolatott be a raktára elé: megérkezett az első pálinkafőző szállítmány. Hamarosan a vevők is megérkeztek és Szűcs Lászlónak be kellett látnia, hogy ezúttal keveset rendelt.

– Ekkora keresletre nem számítottunk. Akkora az igény, hogy szerdára már elfogyott a teljes raktárkészlet – mondta a Demokratának a lepárló berendezéseket forgalmazó cég vezetője.

Meg kellett várniuk a forgalmazással a hétfőt, mert ekkor lépett életbe a változás. Persze voltak, akik korábban is adtak már el lepárló berendezést.

– Tudunk ilyenekről, de mi ezzel nem próbálkoztunk. A büntetés kiszabásához már az is elég volt, ha a VPOP megtalálta a még becsomagolt készülékeket a raktárban. Ezzel együtt sokan próbálkoztak: hoztak be pálinkafőzőt Bécsből, Grazból. Mi megvártuk a 27-ét, erre a napra időzítettük az első szállítmány érkezését. Látva a nagy érdeklődést, már újabb pálinkafőzőket rendeltünk. Igyekszünk minden igényt kielégíteni – nyugtatta meg vevőit Szűcs László.

A berendezések zöme jelenleg német importból származik, de hoznak be pálinkafőzőket Spanyolországból, Olaszországból és Szlovéniából is. Szűcs László is úgy látja, hogy hamarosan megkezdődhet a hazai gyártás.

Az érdeklődők nagy része olyan gazda, aki alig várta már, hogy saját pálinkafőzője lehessen, de akadnak szép számmal olyanok is, akik csak most kaptak kedvet a pálinkafőzéshez.

– A legtöbben jól felkészültek. Tudják, miről van szó, ez látszik a kérdéseikből. A gazdák eddig bérfőzdében főzették ki a cefréjüket, és gyakran arra panaszkodtak, hogy kisebb mennyiség esetén nem gazdaságos a bérfőzdének a nagy üstöt beizzítani, ezért összegyűjtik és összekeverik a cefrét, így a gazda végül nem a saját párlatát kapja vissza. Sokan tehát a jobb minőség érdekében vásárolnak pálinkafőzőt. A lepárló berendezések ára egyébként 40 ezer forinttól a csillagos égig terjed. Egy hobbi célra szolgáló kisebb (tízliteres) pálinkafőző ára 130 ezer forint, a 40-80 litereseké 190-270 ezer forintig terjed, a komolyabb berendezések ára ennél jóval több is lehet.

Hasonlóan nagy érdeklődésről számolt be a Demokratának a hazaipalinka.hu kft. ügyvezetője is, aki a megnövekedett forgalmat azzal illusztrálta, hogy a honlapjukon egyetlen nap alatt 22 ezer látogatójuk volt. Ők is a készletek azonnali megcsappanásával szembesültek. Azzal számolnak, hogy ez a hirtelen támadt kereslet az év végéig biztosan kitart. Náluk valamivel olcsóbban is be lehet vásárolni, a hazaipalinka.hu elsősorban kisebb berendezéseket forgalmaz. A 40 literes lepárló ára 130 ezer forint, tízliteres berendezést már 54 ezer forintért is lehet kapni.

– Több az olyan vevő, aki életében először adta a fejét pálinkafőzésre, így azután sokan teszik fel azt a kérdést, vajon hogyan kell a gyümölcsöt kezelni, hogyan kell jó cefrét előállítani, és érdeklődnek a lepárlás folyamatáról is – számolt be kezdeti tapasztalatairól Garaguly László, aki készséggel tájékoztatja erről a Demokrata olvasóit is. – Ami a gyümölcs kezelését illeti, a legfontosabb a tisztaság, ez éppúgy vonatkozik a főzésre is. Az új készüléket először ki kell főzni tiszta vízzel. A párlat készítésénél a legfontosabb az, hogy el kell választani a tiszta párlatot a mérgező, illetve minőséget negatívan befolyásoló anyagoktól. Úgy 60-70 fok körül jelenik meg az a körömlakklemosóhoz hasonlító szagú anyag, ami körülbelül egy deciliternyi mennyiséget tesz ki. Ezt könnyű felismerni, mert zavaros és rossz szagú. Ezt ki kell önteni, nem szabad hagyni, hogy az italba belekerüljön. Ezután jelenik meg már a kitűnő minőségű középpárlat, amely értékes és fogyasztható. A legutoljára kicsöpögő párlat már híg, és bár nem tartalmaz toxikus anyagokat, de az íze már nem olyan kellemes. Ezt sem szabad az italba vegyíteni, de kiönteni sem kell, mivel nagy mennyiségben tartalmaz még alkoholt. Ezt az utópárlatot célszerű a következő főzetnél felhasználni – avat be a lepárlás mikéntjébe Garaguly László, a hazaipalinka.hu ügyvezetője.

Az óriási kereslethez széles választék társul. Öttől százliteres kisüstöket lehet vásárolni az interneten, vannak webáruházak, amelyek házhoz szállítást is vállalnak, de kaphatók az edények már gazdaboltokban is. Nem kell tehát Ausztriába utazni azért, hogy lepárló berendezést vásároljunk. Reméljük, hogy nemcsak a kereskedők, hanem a hazai gyártók is mielőbb kedvet kapnak, és akkor a gazdák végre hazai üstben főzhetik a magyar pálinkát.

A jelenleg a zömében uniós importból származó, vörösrézből készült kézműves edények kitűnő minőségű és biztonságos berendezések, amelyekért a gyártó garanciát vállal. Ha betartjuk a használati utasítást, akkor nem vagyunk különösebb veszélynek kitéve. Ám a legegyszerűbb típusokhoz külső hőforrásra van szükség, ami lehet villany vagy gáz. A korábbi tiltott főzéseknél a balesetek nagy részét a rosszul bekötött gázpalackok okozták, ezért célszerű az új berendezést első alkalommal szakemberrel üzembe helyeztetni.

Ha valaki azt gondolná, hogy az új szabályozás vesztesei a bérfőzdék lehetnek, téved. A bérfőzdék is óriási érdeklődésről számoltak be. Folyamatosan foglalt az Alsónémedi Acsai Bérfőzde telefonja. A hívót egy gépi hang tájékoztatja az új szabályozás részleteiről. Végül felveszi a telefont Acsai Ildikó, s arról számol be, hogy hétfő óta lélegzetvételnyi ideje sincs.

– Úgy tűnik, mindenki kivárta az új szabályozás hatályba lépését, mert ezen a héten több volt az érdeklődő, mint előtte egész szeptemberben. Ez nem csoda: míg korábban 1550 forintjába került egy liter párlat annak, aki teljesítette a kedvezményes adózás feltételeit, az ma mindössze 850 forintot fizet a párlat literéért, ha az adómentes körbe tartozik. Vagyis csak a szolgáltatásért kell fizetnie. A bérfőzdékben előállított párlat után 50 literig nem kell megfizetni a jövedéki adót, az a fölötti mennyiségre 2010-ben a jövedéki adó 1380 forint egy liter ötven fokos párlat esetén – tájékoztatta a Demokratát Acsai Ildikó.

Úgy tapasztalja, nem minden gazda döntött úgy, hogy saját lepárló berendezést vásárol. A korábbi ügyfelei újra felkeresik, sőt új ügyfeleik is vannak már. Sokan attól tartanak, hogy a bérfőzdében előállított párlat minősége elmarad a magánfőzésben előállított párlatétól. Acsai Ildikó viszont úgy véli, épp a szaktudás garantálja a kiváló minőséget, és nekik nagyobb a tapasztalatuk, mint azoknak, akik csak most adták pálinkafőzésre a fejüket. A cefre összekeverése ellen is van orvosság, tudtuk meg.

– A kis mennyiséggel érkező főzetők esetében azt a gyakorlatot szoktuk követni, hogy az azonos minőségű cefrét azonos minőségűvel társítjuk. Az összeöntés azonban kis mennyiség esetén elkerülhetetlen, bár mi már 450 literért is beizzítjuk az üstöt – mondta a bérfőzde tulajdonosa, aki tisztában van azzal, hogy a jó cefrével rengeteg munka van, ezért a gazda joggal háborodik fel, ha a kitűnő cefréjét silány minőségűvel társítják. – Ha odafigyelünk erre, mindenki jól jár – szögezte le.

A bérfőzdék is örülnek tehát az új szabályozásnak. Nem veszítenek üzleti potenciáljukból – bár tartanak ettől – a hazai pálinkalobbi képviselői sem. A márkás, díjnyertes pálinkáért ezután sem fogják sajnálni a pénzt, sőt biztosra vehetjük, hogy ezek iránt is nőni fog a kereslet, ha újra divatba jön a hazai párlat fogyasztása. A felső kategóriás magyar pálinka még az eddigieknél is népszerűbb lehet. Nem lesz vesztes az állam sem, mert a korábbi illegális pálinkafőzések java része felderítetlen maradt.

A tavalyi évben a VPOP adatai szerint 81 darab tiltott pálinkafőző berendezést és 44 198 hektoliterfok pálinkát foglaltak le, ami nyilvánvalóan csak a töredéke lehetett a teljes mennyiségnek. Vesztesek lehetnek viszont azok a külföldi szeszesitalokat forgalmazó hipermarketek, amelyek minden bizonnyal kevesebb silány minőségű vodkát, whiskyt, vagy hasonlót adnak el. A pálinka ellenük vívta meg a maga szabadságharcát. A siker innentől kezdve már a hazai gyártókon, kereskedőkön és legfőképp a gazdákon múlik.

Hernádi Zsuzsa