Magyarország továbbra is készen áll a fellépésre a béke mellett

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének ülésén először is hangsúlyozta, hogy olyan közép-európai államot képvisel, amelyik több mint két éve viseli a szomszédos Ukrajnában pusztító háború következményeit, miközben az Európai Unió külső határait is védi az erősödő illegális migrációval szemben, amely ördögi kört alkot a terrorizmussal.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy ezen két súlyos és közvetlen biztonsági kihívás miatt Magyarország elkötelezett a béke, a diplomácia, a folyamatos globális párbeszéd mellett, illetve a terrorizmus minden formája ellen. Kiemelte, hogy hazánkat aggodalommal tölti el a közel-keleti helyzet, és minél tovább tart a konfliktus, annál nagyobb a kockázat.

A kormány álláspontját ismertetve közölte, biztosítani kell, hogy többé ne történhessen az október 7-i izraeli terrortámadáshoz hasonló merénylet sehol a világon, senki ellen, és ehhez mindenképpen le kell győzni a Gázai övezetet uraló Hamászt is.

Kulcsfontosságúnak nevezte az eszkaláció elkerülését, aláhúzván, hogy amennyiben továbbterjed akár csak egy másik országra is a konfliktus, akkor az nem fog megállni annak határainál, hanem valószínűleg regionális háború alakul ki, ami már a globális biztonságra is közvetlen veszélyt jelentene, beláthatatlan következményekkel.

Szavai szerint e tekintetben rendkívül fontos elejét venni a libanoni front kialakulásának, ezért minden támogatást meg kellene adni a háborúból kimaradni kívánó bejrúti kormánynak. „Felszólítjuk a globális és regionális politika minden szereplőjét, hogy felelősségteljes módon járjon el, és kerüljön minden olyan lépést vagy kijelentést, amely növelné az eszkaláció kockázatát” – mondta.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen érintette a civilek védelmét is, azt emelve ki, hogy garantálni kell a humanitárius segélyek célba juttatását, hogy ne az ártatlan emberek szenvedjék meg a terroristák brutális gonosztetteinek következményeit.

Felszólított ezért minden állami szereplőt és nemzetközi szervezetet, hogy tegyenek meg mindent ezen cél elérése érdekében. Ezzel kapcsolatban pedig Egyiptomot méltatta, amely sokat tett ezen a téren, s emlékeztetett rá, hogy hazánk több mint kilencmillió dollárnyi támogatást nyújtott az országnak, hogy képes legyen a helyi egészségügyi rendszer állni a fokozódó nyomást.

Gyáva viselkedésnek minősítette azt, hogy a terroristák ártatlan és védtelen civileket, közöttük nőket, gyerekeket használnak élő pajzsként, ami szerinte elfogadhatatlan.
Végül kitért a túszokra is, és a szélsőségesek által elhurcolt emberek haladéktalan, előfeltételek nélküli szabadon bocsátását sürgette.

Ennek kapcsán köszönetét fejezte ki Katarnak, amely nélkül nem kerülhetett volna biztonságba három magyar túsz, és azt kérte, hogy az ország továbbra is járjon közben a fogságban lévő emberek mielőbbi kijuttatása érdekében.

A miniszter kijelentette, hogy észszerű megállapodásra lenne szükség a szemben álló felek között még a muszlim böjti hónap, a ramadán kezdete előtt. Továbbá reményét fejezte ki, hogy tovább fognak folytatódni a nemzetközi erőfeszítések a terrorizmus, az eszkaláció ellen, illetve a civilek életének megóvásáért, a túszok kiszabadításáért.

„Magyarország olyan ország, amely stratégiai partnere Izraelnek, viszont közben erős partnerséget és kapcsolatot ápol az arab országokkal is a régióban. Ezért mi, magyarok készen állunk kivenni ebből a részünket” – tudatta.

„Magyarország felelősségteljes országként készen áll kivenni részét abból, hogy megfelelő megoldást találjunk a biztonsági válságokra világszerte” – tette hozzá.