Magyarország minden támogatást megad Bosznia-Hercegovina integrációjához
Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy a nyugat-balkáni régió, s így azon belül Bosznia-Hercegovina is minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Magyarország európai uniós elnökségre készül, mégpedig olyan időszakban, amikor részben külső okok miatt a közösség egyre rosszabb formába kerül.
„Ebből a rossz formából a kiutat az új lendület, frissesség, új ambíció, új energia jelenthetné. És arra a kérdésre, hogy ez az új lendület, frissesség és ambíció honnan is jöhetne, a válasz egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánról” – szögezte le.
„Így mi azt az álláspontot képviseljük, hogy ma már az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országok csatlakozására, mint a nyugat-balkáni országoknak az EU-tagságra” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy cselekvési tervet írtak alá az EU-csatlakozási folyamatra vonatkozó tudásmegosztásról, miután Bosznia-Hercegovina immár nyolc éve benyújtotta a tagsági kérelmét, így itt lenne az ideje a valós előrelépésnek.
Emlékeztetett, hogy január végén fogadták el az együttműködés keretéül szolgáló akciótervet, s a most létrejött első megállapodás keretében ötven boszniai szakértőt fognak kiképezni a Magyar Diplomáciai Akadémián, akik a jövőben kulcspozícióba kerülhetnek majd az EU-csatlakozási tárgyalások során, és a folyamatban így a kellő szakértelemmel felvértezve tudnak majd részt venni.
„Mi még emlékszünk rá, hogy ez milyen intellektuális és szakmai kihívásokat jelent egy-egy taggá válni kívánó ország számára” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy hazánk egyik fontos célkitűzése lesz a soros EU-elnökség során a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása, és ezen belül is az, hogy megindulhassanak Bosznia-Hercegovinával a valódi csatlakozási tárgyalások, illetve 2024 második félévében sor kerülhessen az első kormányközi konferenciaülésre.
„Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban” – hangsúlyozta.
A miniszter végül kitért arra is, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitása hazánk számára különösen fontos, a kormány ezért is szorgalmazza a brüsszeli migrációpárti politika megváltoztatását, az ugyanis az egész Nyugat-Balkánt rendkívül nehéz helyzetbe hozza.
Majd leszögezte, hogy ahogy Magyarország, úgy Bosznia-Hercegovina is fokozott bevándorlási nyomás alatt áll.
„Mindaddig, amíg Brüsszel migrációs kvótákat erőltet, addig mindig is lesznek illegális migránsok, addig virágozni fog az embercsempészet, s mindez különös kihívás elé fogja állítani a Nyugat-Balkán térségét” – vélekedett.
„És mi pontosan tudjuk, hogy ha a nyugat-balkáni térség biztonsági kihívásokkal szembesül, akkor attól nemcsak maga a régió, hanem a komplett Európai Unió biztonsági helyzete is romlani fog. Ezért az EU- elnökségünk során a bővítés gyorsítása mellett az illegális migrációval és az embercsempész-bandákkal szembeni fellépés is ott lesz a prioritásaink között” – fűzte hozzá.
