Aknay János képeiből nyílt születésnapi kiállítás Szentendrén

Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő szavait Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár tolmácsolta.

„Mindig is úgy gondoltam, hogyha az ember rátalál a Jóisten által számára kijelölt ösvényre, akkor az útjába kerülő akadályok leküzdése már nem is tűnik olyan nehéz feladatnak” – írta levelében a miniszterelnök.

Orbán Viktor köszöntőjében kiemelte: Aknay János olyan alkotó, aki nemcsak megjeleníti absztrakt festményei geometrikus, jelszerűen tömör, akár szakrális formáiban a kollektív emlékezet kódolt tartalmait, hanem a művészeti közéletben vállalt aktív szerepével is sokat tesz azért, hogy a magyar kultúra még több értékkel gazdagodjon.

„Engedje meg, hogy a születésnapja alkalmából gratuláló családtagok, barátok és pályatársak sorába állva én is tisztelettel köszöntsem, valamint jó egészséget, illetve ihletben, alkotókedvben egyaránt bővelkedő éveket kívánjak önnek” – fogalmazott a miniszerelnök.

Aknay János neve az elmúlt évtizedekben egybeforrt Szentendrével – mondta köszöntőjében Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Mint fogalmazott, „ha a társadalom kötőszövete valóban a kultúra, akkor abban Aknay János az egyik legerősebb fonál”.

Aknay János olyan művész, akitől megízesedik a helyi és az országos kultúra, aki örömöt csempész a mindennapokba, a vászonra vitt színekkel és formákkal pedig csendesen, de határozottan alakítja a művészetről való közgondolkodást – mondta az államtitkár.

Rockenbauer Zoltán művészettörténész felidézte, hogy Szentendre az 1970-es években a szabadság szigete volt Magyarországon a művészetszeretők számára. Aknay János a modern szentendrei művészet harmadik nemzedékéhez sorolható – fogalmazott, hozzátéve: a Vajda Lajos Stúdióban (VLS) létrejött, sajátos nyelvű nemzedék a mai napig meghatározza Szentendrét és a magyar művészettörténetet is.

Megjegyezte, az eklektikus társaságban jelen voltak a szürrealizmus és a konstruktivizmus gyökerei. Szerinte a nemzedék introvertáltabb tagjai inkább a konstrukció, a konstruktív, a lírai absztrakció iránt voltak elkötelezettek, és ide tartozik Aknay János is.

Rámutatott: a bartóki program búvópatakként tovább élt, és az a fajta motívumrendszer ugyanúgy megjelenik a szürrealista, akcionista társaságban, mint ahogy megjelenik Aknay és mások munkásságában is.

Aknaynál – saját eszköztárába illesztve – ugyanúgy megtalálhatók a sikátoros utcák, a lépcsők, a dülöngélő házak, a templomtorony, az ablak, a kapu, a kereszt, a korpusz, az ikon, mint a nagy elődöknél, és az angyalszárny motívum, ami talán egyik legjellegzetesebb példája festészetének – emelte ki. A mostani kiállítás egy válogatás, melynek gerincét Aknay János festészetének két nagyon fontos eleme alkotja: a konstruktív városképek, valamint az ikon és az angyalok – tette hozzá a művészettörténész.

Az Aknay75 – Aknay János művei a Varga-Balogh gyűjteményben című kiállítás kurátora Bereznai Péter festőművész. A tárlat április 28-ig látható a szentendrei MANK Galériában.