Kémbotrány a Bundeswehrnél

Scholz az elmúlt hetekben rendre azzal hárította el a Taurus-rakéták Ukrajnába küldését, hogy országa ezzel háborús célponttá válna. Közben egy állítólagos „alkalmazási hiba” következtében kiszivárgott egy beszélgetés, amely szöges ellentétben áll a kancellár kijelentésével. A német légierő, a Luftwaffe magas rangú tisztjei (köztük Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, légierő-felügyelő, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveleti központjának két tisztje) egy hangfelvételen Taurus cirkálórakéták ukrajnai bevetéséről egyeztettek, de arra nem számítottak, hogy a beszélgetésüket lehallgatják, és a felvétel az oroszokhoz kerül. A bizalmas beszélgetés 38 perces részletét a Russia Today vezetője, Margarita Szimonján hozta nyilvánosságra Telegram-csatornáján.

A német védelmi minisztérium beismerte, hogy a felvétel hiteles.

A február 19-ei hangfelvétel elején kötetlen beszélgetés hallatszik. Az egyik tiszt épp Szingapúrban tartózkodik, a szállodai szobájából nyíló kilátásról áradozik, és megígéri, hogy később fotót is küld. Majd komolyra fordítják a szót: a tisztek találkozójáról van szó, amely Boris Pistorius védelmi miniszter tervezett tájékoztatóját készíti elő, és amelynek témája, hogyan tudná Ukrajna bevetni a német cirkálórakétákat, ha Scholz végül mégis meggondolná magát.

Az egyik lényeges kérdés, hogy e harceszközök képesek lennének-e megsemmisíteni a krími vagy más néven kercsi hidat, amelyet Oroszország épített a Krím félsziget és az orosz Krasznodari határterület közötti közlekedés biztosítására. A vasúti és közúti híd hossza 18 kilométer, ez a leghosszabb híd Európában. 2018-ban indult meg rajta a forgalom.

A másik kérdés az volt, hogy Ukrajna végrehajthatja-e az akciót önállóan, a Bundeswehr részvétele nélkül. Mennyi időbe telne az ukránok kiképzése a Taurusok bevetésére, illetve hogyan lehetne lerövidíteni a kiképzést.

Scholzot Rómában érte a lehallgatás híre, ahol pápai audencián vett részt a Vatikánban. A kancellárt megdöbbentette a hír. Miközben a rá nehezedő nyomás ellenére folyamatosan ellenáll a Taurusok Ukrajnába szállításának, párttársa és hadügyminisztere a háttérben magas rangú tiszteket bízott meg a lehetséges opciók kidolgozásával. És mindezt az oroszoktól kellett megtudnia, amikor a felvétel már bejárta a világhálót! Ez a lehető legrosszabbkor jött a népszerűségi listán egyre hátrébb szoruló kancellárnak, de legalább ennyit ártott Boris Pistorius egyre növekvő népszerűségének is.

A Taurus cirkálórakéták körül hetek óta vita folyik a koalíción belül. A parlamenti frakciók fokozzák a nyomást a kancellárra, indítványban szólították fel a kormányt nagy hatótávolságú fegyverrendszerek szállítására. Olyanokra, amelyek messze elérnek az orosz frontvonal mögé. A Taurust az SPD kérésére nem nevezték meg, de a cél így is világos: „további szükséges nagy hatótávolságú fegyverrendszerek és lőszerek szállítására” szólítják fel a kormányt, „hogy lehetővé tegye a stratégiailag fontos célpontok elleni célzott támadásokat az orosz agresszor területén”. Az indítvány szerint „a katonai segély mértékét Ukrajna teljes területi integritása és szuverenitása helyreállításához kell mérni”.

A CDU–CSU is hetek óta követeli a Taurusok Ukrajnába szállítását, és januárban határozati javaslatot nyújtott be a Bundestagban, amit akkor az FDP és a Zöldek egyéb formális okokra hivatkozva leszavaztak. Ettől függetlenül az AfD-n kívül valamennyi párt a cirkálórakéták küldését sürgeti. Az erre vonatkozó indítványt az SPD-frakció is aláírta, miután kikerült belőle a Taurus szó. Ám Scholz óvatos. Elutasítja a nagy hatótávolságú eszközök Ukrajnába szállítását, mert attól tart, hogy Németország belekeveredhet a háborúba.

A kijevi kormány 2023 májusában jelentett be igényt a Taurus-szállítmányokra. A német kancellár először októberben beszélt róla a nyilvánosság előtt: közölte, hogy Németország jelenleg nem szállít Taurusokat, mert a rakéták orosz területeket is elérhetnek, amit Oroszország közvetlen támadásként értelmezhetne, és ezáltal Németország háborús célponttá válhatna.

Felmerül a kérdés, hogy ezek után hogyan kerülhetett sor a kancellár irányvonalától eltérő egyeztetésre, illetve a videókonferencia lehallgatására. A megbeszélés célja a hangfelvételen elhangzottak szerint az volt, hogy Pistorius bebizonyíthassa a kancellárnak, hogy az ukránok is képesek lennének a Taurusokat használni, ha előzőleg Németországban kiképzik rá őket. Ami pedig a lehallgatást illeti, a Luftwaffe tisztjei a Bundeswehrnél rendszeresített úgynevezett Webex videókonferencia- és online tárgyalási rendszert használták, amely a Bundeswehrnél rendszeresített és alapértelmezés szerint biztonságos „Zero-Trust” elven működik, ez magába foglalja a végpontok titkosítását, és kibervédelem alatt áll. Boris Pistorius védelmi miniszter is hangsúlyozta, hogy ez a rendszer alapvetően megbízható, de persze százszázalékos biztonság nem létezik. Igyekszik a felelősséget elhárítani, alkalmazási hibáról és orosz kibertámadásról beszél. Csakhogy „a mi megítélésünk szerint a beszélgetést a Luftwaffénál hallgatták le. Azt egyelőre nem tudjuk biztosan megmondani, hogy történt-e változtatás a közösségi médiában keringő változaton”, közölte a védelmi minisztérium szóvivője.

A német közszolgálati RND.de szerint az orosz titkosszolgálatok az állami médiával kéz a kézben dolgoznak, és német médiaaktivisták is segítenek a Kremlnek. Vagyis elég valószínűnek tűnik, hogy valaki a Luftwaffénál lehallgatta a beszélgetést és közzétette a közösségi médiában, de még az sem kizárt, hogy közvetve vagy közvetlenül átjátszotta az oroszoknak.

Scholz tisztában van a helyzet komolyságával. Párton belüli riválisa, Boris Pistorius védelmi miniszter is azonnal felismerte, hogy nem jött el az ő ideje, nincs realitása a kancellárcserének, mert ebben a botrányban ő húzhatja a rövidebbet. Ezért kiállt Scholz mellett, finnországi látogatása során már ő is elutasította a Taurusok Ukrajnába szállítását. Scholzra hivatkozva finn kollégájának kijelentette, hogy van egy határ, amit soha nem fog Németország átlépni: nem lesz háborús fél.

A fentiekből három dolog következik: a német kormány, egyelőre úgy tűnik, pontot tett a Taurus-vita végére, nem szállít cirkálórakétákat Ukrajnának. A másik, hogy a sokak által áhított kancellárcsere egyelőre nem aktuális. Pistorius örülhet, ha megússza a lehallgatási botrányt, de minden bizonnyal be kell áldoznia embereket a Luftwaffe tiszti karából. A harmadik nemzetközi vonatkozású: fokozódhat a feszültség Emmanuel Macron francia elnök és a német kancellár között. Míg Macron elrettentő stratégiát vetett fel Oroszországgal szemben, amelynek része lehet szárazföldi csapatok Ukrajnába küldése, addig Scholz számára, aki az ukrajnai háború minden támogatása ellenére kezdettől fogva óvatos, ez abszolút tabu.