Amíg a szerelmét elvesztő Rebeccával tökéletesen együtt tudunk érezni, a szerelmét megszülővel már nehéz azonosulni. Az anya és fia közötti különös érzelmi kapcsolat sem színészi játékkal, sem dialógusokkal, sem dramaturgiailag nincs úgy alátámasztva, hogy bele tudnánk magunkat élni Rebecca vagy a fia helyébe, így csak távolról, hűvösen értetlenkedve szemléljük ezt a különös kapcsolatot. Lehet, hogy Fliegauf Benedek szerint az emberi klónozás hamarosan olyan gyakori lesz, mint a lombikbébi-program, de ezt a film nem tudja velünk elhitetni. A rendező rajongói viszont nem fognak csalódni, mert a Womb (Anyaméh) stílusában tökéletesen illeszkedik az eddigi Fliegauf-filmekhez: lassú lefolyású történet, hideg színek, melankolikus hangulat.

Lass Gábor

Womb – színes, feliratos, német-magyar-francia filmdráma, 2010

ZENE – Bárzene

Ekkora stílusváltáson zenész még nem ment át. Ha Rod Stewart nevét néhány évvel ezelőtt bárhol kiejtették, a borzas, kópé fizimiskájú rocker és zenéje ugrott be. Ehhez képest az utóbbi tíz évben The Great American Songbook címmel az 1930–1960 közötti swing korszak örökzöld felvételeiből készített öt albumot. A hatás minden várakozást felülmúlt és megismételte az énekes korábbi fénykorának sikereit. Pedig a dalok megszólalásában, ritmusában eltérés nincs, erre bizonyíték a most megjelent válogatás, hiszen bármely felvétel bármely sorozatlemezen otthon érezhetné magát. A lemezvásárló milliókat azonban nem ez érdekelte, hanem az a bárhangulatú, összebújós, a hagyományos értelemben vett zenés szerelmi vallomás, amely feledteti velük napjaink egyre romlottabb világát.

Szakács Gábor

Rod Stewart: The Best Of … The Great American Songbook – Sony Music, 2011

KÖNYV – Nyelvi útmutatás

Vannak kötetek, amelyeket nem olvasni, hanem tanulni kell, s újból és újból kézbe venni, hogy bizonyos üzeneteit felelevenítsük. Ilyen ez a könyv is. A magyar nyelv helyes használata ugyanis nem sajátítható el egyik pillanatról a másikra, rendszeres ismételgetése, gyakorlása elengedhetetlen ahhoz, hogy beépülhessen gondolatainkba, lelkünkbe. Ez a felbecsülhetetlen kincs ugyanis megváltoztatja az embert, amit főleg akkor érzünk, amikor egy társaságban idegen szavak nélkül beszélgetünk. Molnos Angélát Isten már elszólította közülünk, de 2002–2005 között megjelent tanító célzatú írásainak egy kötetbe foglalt gyűjteménye örök útmutatásként szolgál ahhoz, hogy ezt az élményt mindenki megélhesse.

Szakács Gábor

Molnos Angéla: Megmaradásunkért, a magyar nyelv ügyében – A Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány, 2011

ZENE – A szív hangjai

Szőke Niki harmadik albuma is éppolyan „ütős”, mint az előző kettő volt. Nem véletlen, hogy ez már egy japán kiadó gondozásában jelent meg, mivel sajnos a hazai cégek még az itthoni terjesztést is képtelenek megoldani. A repertoár megválasztása is telitalálat, pedig a címadó Sting-nóta ellenére nemcsak külföldi számok szerepelnek a listán. Már az első darab is egy magyar remekmű: a briliáns veszprémi zongorista-zeneszerző Rozsnyói Péter Autumn Witch című lemezének címadó dala. További két kompozíció Barcza-Horváth Józseftől, kettő pedig a zongorista Szakcsi Lakatos Róberttől való, melyekhez Niki írta a remek beszabott angol szövegeket. A montreux-i énekverseny nyertese ezúttal is elkápráztatja a lemez hallgatóit a scat-vokál visszafogott, ízléses alkalmazásával és a szentimentális előadásmód ügyes elkerülésével. Szőke Nikoletta a szó legnemesebb értelmében a magyar jazz dívája.

Márton Attila

Szőke Nikoletta: Shape of My Heart – Atelier Sawano, 2011

ÉTTEREM – Meleg fogadtatás

Kritikáink nem a Michelin-kalauz szempontrendszere szerint működnek. Ami nem elhatárolódás a jeles útikalauztól, de – miként egy átlagos vendéglőbe járó polgár – nemcsak azt vesszük figyelembe, ami a tányéron van, hanem a kiszolgálást és a hangulatot is. A nemrégiben Szeged belvárosában megnyílt családias kisvendéglőben régi időket idéző festményreprók, berámázott italreklámok teszik otthonossá a hangulatot. A kiszolgálás udvarias, mosolygós és kedves. Az étlapon nem szerepelnek mellbeverő ételcsodák, ami viszont van, az friss. Kínálnak pénztárcakímélő áron háromféle napi menüt is. Mi rántott camembert-t ettünk áfonyamártással és hercegnőburgonyával, továbbá pacalpörköltet szegediesen, köret nélkül, friss kenyérrel. A camembert érettsége optimális volt, panírja kellően vastag, a hercegnőburgonya mirelitnek tűnt, de megfelelően volt megsütve. A pacal jó spagetti módjára, kellő merészséggel al dente készült, el is fogyott az utolsó csíkig.

Dorozsmai Endre

90 C – Szeged, Kelemen utca Étterem

FILM – Az őrület szárnyai

A Rekviem egy álomért rendezője, Darren Aronofsky ezúttal is valami olyan szokatlant alkotott, ami aztán napokig nem hagyja nyugodni az embert. A kritikusok ódákat zengenek A fekete hattyúról, s a főszereplő, Natalie Portman is megkapta érte az Oscart. A hátborzongató történetet hőse, Nina, a törékeny balett-táncos, otthona habrózsaszín világának és szigorú anyjának foglya. Mikor a társulat dívája, Beth (Winona Ryder) nyugdíjba vonul, a lányok között megkezdődik a harc a Hattyúk tava címszerepéért, amit végül Ninára osztanak. Küzdelme, hogy a Fehér hattyú mellett megtalálja magában a Fekete Hattyút is, kilátástalannak tűnik. A bemutató közeledtével egyre inkább elhatalmasodik rajta a pánik és a skizofrénia. Hallucinálás, üldözési mánia, valóság és fikció véres piruettjei váltakoznak egymással, s mikor úgy tűnik, az ösztönösen vagány balerina, Lily (Mila Kunis), a Fekete Hattyú pontos mása lehetne, Ninából kitörnek az őrület szárnyai, a hattyú-halál igazi démona. A felkavaró képi világhoz Clint Mansell tökéletes zenét írt, s az i-re a pontot Amy Westcott jelmezei teszik fel.

Szabó Krisztina

A fekete hattyú – amerikai filmdráma, 2010

KIÁLLÍTÁS – Az élet bárkája

Március elején nyitotta meg kapuit a Magyar Természettudományi Múzeum új, állandó kiállítása, A sokszínű ÉLET, ahol a már eddig is ismert bárka vagy mamutrekonstrukció mellett a hazai tájak változatosságát és az élőhelyek fajgazdagságát is megcsodálhatjuk. A kiállítás legigényesebb része Az élet bárkája, melyben a madarak, a hatalmas ízeltlábúak és a pillangók gazdag gyűjteményével találkozunk. De kreatív, korszerű gondolkodás érezhető a Városi természet című részben is, ahol a berendezett konyha szekrényeiben olyan szokatlan dolgokra bukkanunk, melyek emlékeztetnek bennünket a természetben elfoglalt helyünkre. Az „üvegfal-erdőbe” belépve a hazai erdők jellemző növényei, kisebb-nagyobb állatai, szintjeinek tipikus élőlényei tűnnek elő. Az interaktív számítógépes játékok és a filmvetítések teszik még izgalmasabbá a kiállítást.

Keresztes Szilvia

A sokszínű ÉLET – Magyar Természettudományi Múzeum, állandó kiállítás