Uniós tisztségviselő: Lassan el kell kezdenünk beszélni a békéről
Ukrajna helyzete sosem volt ilyen kétségbeejtő. Már a Politico is békepárti hangot üt meg és a területek feladásáról beszél.Tiszta vizet a pohárba: a konfliktus harmadik évében essék szó a békéről – kezdi nagy ígérettel a brüsszeli Politico cikkében, amit nem kevesebb, mint hat szerző jegyez.
Mielőtt Oroszoroszág megtámadta Ukrajnát, számos európai vezető homokba dugta a fejét nem véve tudomást a közelgő veszélyről. Most ugyanígy nem mernek beszélni a békéről – állapítja meg a brüsszeli lap.
A lap emlékeztet, hogy „amikor Ferenc pápa március 9-én felvetette, hogy tárgyalásokra lehet szükség, tekintettel arra, hogy Ukrajnának nem sikerült kiszorítania az orosz erőket a területéről, olyan kérdést vetett fel, amelyet Európa hatalmi központjaiban szinte senki sem akart megvitatni”.
„Ukrajna helyzete vitathatatlanul soha nem volt ilyen kétségbeejtő”
– írja a Politico.
Ebben a helyzetben vetette fel a pápa : „eljött-e a pillanat, hogy komolyan elgondolkozzunk a tárgyalásokon Vlagyimir Putyinnal?” – írja a lap.
Amely kérdéstől még felvételen kívül is elborzadnak a nyugati tisztviselők, akikkel a Politico beszélt. Egy EU-tisztviselő a közép-európai országok érzékenységét hozta fel válaszában, mondván, „továbbra is attól tartanak, hogy ők lesznek a következőek, ha engedünk Putyinnak”, másvalaki az ukránok bizalmatlanságát emelte ki afelől, hogy az oroszok megelégednének a most megszállt területekkel.
Donald Trump vethet véget a háborúnak?
Az ukránok azonban, jegyzik meg a szerzők, tudják, hogy hiába erősített időközben Európa, az Egyesült Államok nélkül hiába az erőfeszítések. Washington pedig éppenséggel nem kezeli tabuként a tárgyalásos megoldást, legalábbis Donald Trump exelnök, jelenleg pedig esélyes elnökjelölt már közölte, hogy 24 órán belül véget lenne képes vetni a háborúnak.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt állította, hogy Trump azonnal levágja Ukrajna finanszírozását, ha hatalomra kerül”
– teszik hozzá.
A Politico szerint viszont a britek még ez esetben is kitartanának Ukrajna támogatása mellett, már csak önérzetből is, az európai vezetők pedig még arról se akarnak hallani, hogy mi lesz, ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül. Többen arról beszéltek a lapnak, meg kell duplázni Európa hozzájárulását az ukránok támogatásához, ami nem csak az oroszoknak, de Trumpéknak is üzenet.
Viszont a tisztviselő szerint arra is vigyázni kell, hogy ezt ne úgy értelmezzék a tengerentúlon, hogy Európa maga is elboldogul Amerika nélkül, egyszóval Washington továbbra is megkerülhetetlen. Viszont gyengeséget sem szabad mutatni, ahogy António Costa portugál miniszterelnök is mondta, ahogy azt is, hogy bár a béke közös cél, „csak Ukrajna döntheti el, mikor kell békekonferenciát tartani.”
A hangosan keménykedők közé tartozik Emmanuel Macron francia elnök is, aki nem zárta ki, hogy szükség esetén szárazföldi csapatokat küldjön az oroszok elleni harcra.
Mindeközben Putyin azt kommunikálja, nyitott a tárgyalásokra. A G20-csúcson tűzszünetre tett ajánlatot, és januárban Tucker Carlsonnak is arról beszél, hogy nyitott a párbeszédre.
Az álláspontok továbbra is igen távoliak: az ukránok a „mindent vissza” elv alapján a 2014-ben annektált területeket is visszakövetelik, valamint háborús jóvátételt Moszkvától, amire az oroszok nem hajlandóak, sőt, ők Ukrajna lefegyverzését követelik, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozási próbálkozások lefújásával egyetemben.
Ugyanakkor Európában is akadnak a tárgyalás szükségességét elismerő hangok a Politico szerint; idézik a közép-európaiak érzékenységét emlegető tisztviselőt, aki szerint ugyanakkor realistának kell lenni, eljön az az idő, amikor „el kell kezdenünk beszélni a békéről, akár területek feladásáról is”.
Az eredeti cikk a Mandiner oldalán olvasható IDE kattintva!
