A neves James Lovelock angol kutató megjegyzései ugyan sokakban megbotránkozást keltettek, de elmélete Gaia pusztulásáról megállják a helyüket. Hipotézise szerint – amit csak úgy emlegetnek mint Gaia-hipotézis – a Föld eredendően olyan önszabályozó rendszer volt, amelynek célja a lakhatóság fenntartása. Ebbe az önszabályozásba nyúltak bele a környezetet figyelmen kívül hagyó, profitra éhes, csak a fogyasztói társadalom igényeit kielégíteni igyekvő, a jövőre nem gondoló politikai és gazdasági hatalmak.

Már évekkel ezelőtt előre gondolkodó, a jeleket érzékelő biológusok, orvosok fölhívták a figyelmet arra, hogy az emberek legnagyobb csatáikat a láthatóságot el sem élő, apró mikrobákkal, veszélyes kórokat terjesztő vírusokkal és baktériumokkal fogják megvívni. Különböző világjárványok sokszor ritkították az emberiséget, de a fertőzés terjedését a földrészek, régiók lakóinak érintkezése terjesztette igazán ki. Nemcsak az emberek, de állatokból és növényekből készített élelmiszerek, nyersen fogyasztott gyümölcsök, saláták és mások mind egy-egy fertőzés gyors terjedéséhez vezethetnek.

Néhány példa: az influenza mint legjelentősebb légúti fertőzés 30-40 évenként okoz világjárványokat, esetenként magas halálozással járó szövődménnyel. A három szerotípus (A, B és C) mellett több alfaja van, és ha valamelyik alfajjal vagy annak mutációjával korábban nem találkozott az érintett lakosság, hamar megbetegíti a jó fogadóképességgel rendelkező embereket.

A spanyolnátha (1918), az ázsiai influenza (1957), a hongkongi influenza (1968) ilyen járvány volt, több tízmillió áldozatot hagyva maga után. Azóta bukkant föl a szárnyasokat megbetegítő madárinfluenza (H1N5), amelyik egy új vírus miatt később igen veszélyes lehet. De említhetnénk a koronavírus okozta SARS változatot (2002), a HÍV-vírust (1959), az Ebolát, vagy rokonát a Marburg-vírust (1976). Közülük a HÍV- és az Ebola-vírus eredete máig sem ismert vagy legalább nem bizonyított. Ellenszerük sem igen van, az eddig kifejlesztett gyógyszerek csak lassítják a betegséget.

Alighogy beköszöntöttek az első igazi kánikulai napok, máris ismeretlen járvány borzolja az utazni vagy csak itthon nyaralni indulókat. Nagy riadalmat okozott az a hasmenéses járvány, amely hemolízisig és veseelégtelenségig fajulhat.

Észak-Németországban diagnosztizálták először a kórt május közepén, és alig értünk a hónap végére, már legalább 9 halálesetet és több száz megbetegedést jelentettek, köztük 200 súlyosat. A kórokozót egy kólibaktérium (Escherichia coli) új változatában vélték megtalálni, így a betegségnek hatásos ellenszere még nincs. Magát a coli-enteritist régóta ismerik, de ezt a 0111:B, 055:B, 0127:B típusok okozzák, főleg csecsemőkorban. Rajtuk kívül időről időre újabbakat is izolálnak, Magyarországon, a 0124:B és a 0127:B törzseket, amelyek felnőttek körében okoznak megbetegedést. Rezisztenciájuk erősebb, mint a szalmonelláé.

A megbetegedések 2-6 nap lappangási idő után lázzal, hányással és hasmenéssel jelentkeznek, gyermekek könnyen és hamar kiszáradnak. A fenti kólibaktériumokat egészséges gazdák és betegek is ürítik (bizonyos kólibaktériumok állandó lakói a bélcsatornának, de csak megfelelő csíraszámban).

A május közepén megjelent kólibaktérium olyan tulajdonságokat hordoz, ami arra utal, hogy olyan változata lehet az eddig ismert és jól gyógyítható típusnak, amelyik valamilyen természetes vagy mesterséges körülmények között alakult ki.

A szakirodalomban Enterohemorrhagiás Escherichia coli (EHEC) néven írják le. Veszélyességét az okozza, hogy súlyos szövődményként hemolitikus urémiás szindróma (HUS) alakulhat ki, ami hamar halálhoz vezethet.

A német EHEC-törzsgyűjteményben 2001 óta jelen van a mostani járványt okozó változat, de némileg mégis különbözik tőle, mert a méreganyag-termelő képessége mellett jellemző az antibiotikus rezisztencia is, emellett több baktérium egymáshoz kapcsolódva képes feltapadni a bélfalra. Az aktuális kólitörzs ezért inkább hibridnek tekinthető és nem mutánsnak. A HUS-szövődményt egyebek mellett apró bőrvérzések, vérszegénység, fejfájás, szédülés, ájulás és veseelégtelenség kíséri. A szövődményt dialízissel, illetve vérátömlesztéssel kezelik.

A súlyos állapot kialakulásáért a shiga-like toxin kettes változata felelős. A méreg megtámadja az érpályát bélelő sejteket, így károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéséhez és a vörösvértestek széteséséhez vezető folyamatot. Az antibiotikus kezelés nem javasolt, mert a HUS kialakulását segíti elő, másrészt a nevezett baktérium rezisztens is az antibiotikumokra. A veseelégtelenség és vérszegénység tüneti kezelést igényel. Az ismert antibiotikumcsoportok közül a baktérium hibrid rezisztens a penicillinre, a metacillinre vagy amoxicillinre, valamint a cefalosporinra.

A járványban június 20-ig 39 halálesetet jegyeztek föl, 810 HUS esetet és 3000 körüli szövődmény nélküli, véres hasmenést. A legnagyobb problémát a terápia kidolgozásában az jelenti, hogy nem ismerik, honnan, mikor és miért indult el a fertőzés, honnan került elő a hibrid kólibaktérium. Minden ötletet nem sorolunk föl, de néhány jellemzően gyanús lehetőséget megemlítünk.

Hazai, nemzetközi hírű epidemiológussal beszélgetve kiderült, hogy a „forró nyomkövetés” Németországban elmaradt. Igaz, korábban is közismert volt, hogy a magyar járványügy az egyik legszervezettebb Európában. Olyan pontosan működő rendszert dolgoztak ki, amivel azonnal megindul a fertőzött kikérdezése és így van esély a fertőzés eredetének fölgöngyölítésére.

Németországban az elején kicsit lassabban indult be ez a nyomozás, így talán elszalasztották a kedvező alkalmat. Az első gyanúsított hely a hamburgi kikötő volt, ahol egy ünnepség keretén belül uborkát, salátát, paradicsomot fogyasztottak; a meghívottak a növényeket marhatrágyával nevelték. Aztán jött a spanyol uborka kiközösítése, ami igencsak sokáig tartotta magát, mígnem a spanyolok megunták és följelentették a németeket, kártérítést kérve. Később hirtelen fölfedezték, hogy egy német biofarmon készített babcsíra okozhatta a járványt más növényi csírával együtt, mivel azokat nyersen fogyasztják.

Uelzen város mezőgazdasági üzeme lett a bűnbak. Közben eltelt két hét és 2600 fertőzésről valamint 16 halottról érkezett hivatalos jelentés. Június első napjaiban már Angliában regisztrálták a kórt, néhány esetben vérzéses hasmenést. A hírre kitört a pánik, Oroszország leállított minden zöldségimportot az EU-ból. A kínos helyzetet oldandó a németek egy lübecki étteremben vélték fölfedezni a fertőzés eredetét, majd egy külföldi vetőmagra gyanakodtak. Addigra már 13 európai országot, az Egyesült Államokat és Kanadát is érintette a járvány. Később egy német kukában találtak fertőzött uborkát, a zöldség fogyasztói megbetegedtek.

Időközben Magyarországon is fölkészültek a járványra, negyvennégy mintát vizsgáltak meg, de szerencsére negatív eredménnyel. Ahogy szokásos, a politika azonnal eszközként használta fel a helyzetet. Az MSZP azonnal fölszólította Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy mondjon le. Hogy miért is? Az nem lényeges.

Időközben Franciaországban is kitört a riadalom. A Lidl üzletlánc Lille-i boltjából, mélyhűtött húspogácsától. Hamarosan kiderült, hogy közönséges ételmérgezést kaptak a gyerekek a fogyasztott hústól. Németországban tovább folyt a fertőzés eredetének kutatása, mígnem valaki bejelentette, hogy Frankfurt mellett egy patakban mutattak ki 0104-es baktériumot. Ezzel a vízzel locsolták kertjeiket a parton lakók. Az ott élőknek ezután megtiltották a locsolást, a fürdést a patakban. Azonnal mintát vettek egy közeli szennyvíztisztítóból, az eredmény nem ismert.

Kiderült, hogy emberről emberre is terjed a kórokozó, mert egy fertőzött asszonytól szóródott szét élelmiszerekre a veszélyes mikroba az Hessen tartományban.

Többször szárnyra kapott a hír, hogy a bioterrorizmust sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nemrég a Komszomolszkaja Pravdában jelent meg egy orosz genetikus véleménye, amely szerint természetes úton nem fejlődhetett ki a hibrid kórokozó. A vizsgálatok szerint a baktériumnak köze sincs a zöldségekhez, a genetikai analízis szerint Dél-Afrikából származik. A kóli törzs genetikai állománya 20 százalékban módosított olyan irányba, hogy rezisztens legyen. A genetikus gyanúja az, hogy egy biotechnológiai társaságnál történt szivárgás.

Szerinte teljesen kizárt, hogy a járvány elsődleges forrása növényi jellegű lenne. A kórokozó az orosz genetikus véleménye szerint ártalmatlanná tehető, ha az élelmiszert legalább két percre 70 Celsius-fokos vízbe teszik.

Összegezve: a baktérium megjelenése óta eltelt majdnem két hónap, de eredete máig ismeretlen. Pedig addig gyógyszer sem fejleszthető ki, amíg nincs meg a gazdaszervezet.

Volt már ilyen esetre példa, gondoljunk az Ebola-vírusra, a HIV-vírusra és ki tudja még hány rejtélyes kórokozóra. Nem kizárt az sem, hogy véletlenül jut ki valamilyen veszélyes mikrobiológiai ágens a külvilágba. A biotechnológia mai fejlettsége mellett a legegyszerűbb körülmények között is előállítható biológiai fegyverként alkalmazható, valamilyen megsokszorozódásra alkalmas élő szervezet. Ezt a lehetőséget ismert magyar szakember sem zárja ki, de az is tény, hogy a baktériumban bizonyos változások természetesen is előfordulhatnak.

Miután minden „alkatrész” már korábban is ismert volt, „összeszerelődhetett” a hibrid baktérium. Az ember sokféle folyamatot képes elindítani, de nem biztos, hogy meg is tudja állítani. Ezért legfontosabb a megelőzés, a környezet és az emberi test higiéniájának betartása. Aki megbetegedett hasmenésben, menjen orvoshoz, a betegnek nem szabad antibiotikumot adni, sem hasfogót; a lényeg a folyadékpótlás.

Hankó Ildikó

A bűnös a bendőben lapul

A május elején kezdődött észak-németországi vírusos megbetegedésnek és szövődményének, a hemolitikus urémiás szindrómának a lehetséges eredetét már sokan keresték, és találtak is bűnbakot. Ilyen volt kezdetben az uborka, a csíra, ám ezek a feltevések sorra megbuktak. Amerikai és angol kutatók is bekacsolódtak a lehetséges okok kutatásába és meglepő eredményre jutottak, amit a Nature június 9-i számában tettek közzé. Heather Allison és David Acheson mutatott rá arra, hogy az Escherichia coli (E. coli, kólibaktérium vagy kólibacilus) O104: H4-es verziója, amely felelős a németországi járványért, feltehetően egy bakteriofág fertőzés következtében vált ennyire patogénné, kórokozóvá. A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek baktériumokat fertőznek. A fertőzés következménye az, hogy a baktérium genetikai anyaga, DNS-e kissé módosul. Amikor ez az E. colival történik meg, olyanná alakul, hogy egy úgynevezett Shiga toxint, méreganyagot kezd el termelni, melyet arról a japán kutatóról neveztek el, aki felfedezte az E. coli eme átalakulását. Ez a toxin a felelős a súlyos megbetegedésekkel járó, halálos járványért. Egy amerikai kutató, Allison Weiss jött rá arra, hogy az E. coli baktérium abban az esetben fertőződik meg bakteriofággal, ha a gazdaállat, amelynek gyomor- és béltraktusában ez a baktérium általában jelen van, különböző antibiotikumoknak van kitéve. Úgy tűnik tehát, hogy az E. coli ilyen mérgezővé válása annak az eredménye, hogy a német gazdák is antibiotikummal kevert táppal etetik haszonállataikat. A kutatók úgy vélik, amennyiben az állatok tartása során gazdasági megfontolásból továbbra is rendszeresen etetnek velük antibiotikumokat, várható újabb, a németországihoz hasonló járvány. Vagyis a rettenetes járvány forrása a német marhák gyomrában keresendő.

Muzslai-Bízik Bencze