A Szent Korona Testület döntése nyomán, Hende Csaba honvédelmi miniszter 118/2010. számú, december 31-i keltezésű utasítása alapján január 10-én kezdődött a Honvéd Koronaőrség – hivatalos besorolás szerint a Magyar Honvédség Támogató Dandár Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Koronaőrség – szervezése.

A honvédség állománya körében Kun Szabó István ezredes, a Honvéd Koronaőrség korábbi kijelölt parancsnoka (ma már a Támogató Dandár parancsnoka) által folytatott országos toborzás során 281 fő jelentkezett önként a felállítandó elitalakulatba, közülük 55 honvéd kezdte meg március 16-án a kiképzést, s végül a 48 legkiválóbb katona tette le május 30-án az Országház kupolacsarnokában, a Szent Korona előtt az ünnepélyes esküt.

A Nemzeti Honvéd Díszegység – melynek a Honvéd Koronaőrség voltaképp egyik végrehajtó alegysége – feladata a Szent Korona és a hozzá tartozó koronázási jelvények őrzése és védelme, valamint – a későbbiekben – egyes objektumok, a tervek szerint például a Sándor-palota protokolláris őrzése lesz.

A miniszteri utasítás értelmében honvéd koronaőr csak hivatásos vagy szerződéses állományú katona lehet, a testület létszámát és a követelményeket a feladatnak és a történelmi hagyományoknak megfelelően kellett kialakítani, összhangban a mai kor biztonsági szempontjaival.

A kiválasztás során igen szigorú feltételeket támasztottak a jelentkezőkkel szemben: legalább 175 centiméteres testmagasságot és arányos testalkatot, kivételes fizikai terhelhetőséget írtak elő, a tiszthelyetteseknek legalább érettségivel, a tiszteknek pedig felsőfokú végzettséggel és középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. És persze meg kell felelni azon nemzetbiztonsági követelményeknek, melyek e bizalmas hivatás betöltéséhez szükségesek. Ezen túlmenően egy koronaőrnek szolgálaton kívül, a magánéletben is feddhetetlennek kell lennie.

E szempontok alapján, valamint a történelmi hagyománynak megfelelően a Honvéd Koronaőrség teljes jövőbeni létszáma 84 fő lesz, ebből 12 tiszt. Jelenleg még csak három és fél váltásnyi állomány van feltöltve, a toborzás második körében jelentkezett 68 főből 17 honvédet válogattak ki, az ő kiképzésük július 4-én kezdődött a Honvéd Koronaőrség bázisának számító budapesti Petőfi (korábban Károly király) laktanyában.

A felkészítés elméleti és gyakorlati képzésből áll, bevezetésként Woth Imre, a jogfolytonosságot átörökítő Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke ismertette a koronaőrzés évezredes hagyományait és nemzeti ereklyénk történetét, eszmeiségét, jelentőségét. Az új koronaőrök a tervek szerint augusztus 12-én tesznek esküt, 15-étől pedig már az Országházban szolgálnak.

– A kiképzés során acéllá eddzük a vasat – mondja Ádám Barnabás alezredes, a Honvéd Koronaőrség kijelölt parancsnokhelyettese. A korábban Irakot, Afganisztánt, Koszovót is megjárt, tavaly a magyar huszárhagyományok ápolásának jegyében Lisszabonból lóháton hazalovagló honvédtisztből elszántság és hit árad, asztalán iránytűként a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata és egy Biblia. – Visszatérünk a történelmi értékekhez, azt akarjuk, hogy a magyar nemzet tudja, minden körülmények között számíthat a honvédségre. A Koronaőrség számára elitkatonákat képezünk, akik nem csupán őrzik a Szent Koronát, hanem szolgálják őt. Szemünkben e nemzeti ereklye nem csupán műtárgy, hanem élő személy, ezeréves államiságunk megtestesítője, akiért életünket és vérünket adjuk, ha szükséges – fogalmazza meg a koronaőri ethoszt Ádám alezredes.

Az elkötelezettségről saját szemünkkel győződhetünk meg, midőn a laktanya gyakorlóterén testközelből bepillanthatunk az alaki kiképzésbe. A leendő koronaőrök egy csoportja a díszkarddal való mozdulatokat, egy másik csapat pedig a díszlépést gyakorolja; civil szemmel páratlanul lenyűgöző és erőt sugárzó látvány, ahogy egyszerre csattannak a földön a gyakorlóbakancsok, az alaki foglalkozást vezető törzsőrmester azonban itt-ott fölfedez néhány hibát. Ilyenkor röviden jelzi, min kell változtatni, hogy százszázalékos legyen minden mozdulat. Nem mindegy ugyanis, milyen szögben éri a bakancs – szolgálatadáskor a csizma – a talajt. A koronaőrök pedig fáradhatatlanul, nagy odafigyeléssel követik az utasításokat hosszú órákon keresztül, nem törődve az egyre forróbban tűző júliusi nappal.

– Ezek a fiúk teljes egészében átérzik, milyen megtiszteltetés és mekkora feladat a Szent Korona őrzése, hivatástudatból akár egész nap étlen-szomjan gyakorlatoznának. Előfordul, hogy parancsba kell adni egy pohár víz megivását – szól szeretetteljes elismeréssel fiairól Ádám Barnabás.

A koronaőrök meg is érdemlik az egész nemzet szeretetét és tiszteletét, szolgálatuk ugyanis komoly fizikai és pszichikai megterhelést jelent. A laktanyában reggel 6 óra 30 perckor van ébresztő, egy órával később reggeli, 8-tól testnevelés, 10-től délig pedig alakizás. Ezután ebéd, majd délután fél 4-ig folytatódik a gyakorlatozás.

Maga a parlamenti szolgálat 24 órás, ezt 48 óra szabadidő követi, ebben azonban jelenleg az alaki és elméleti képzettség tökéletesítése is benne van. A későbbiekben, az állomány feltöltése után 72 óra szabadidő követi majd a 24 órás szolgálatot.

E teljes napban egy-egy koronaőr több váltásban minimum 4 órát áll feszes vigyázzban a Szent Korona mellett, s csak negyedóránként mozdulhat meg valamilyen alaki fogást végrehajtva a rangidős parancsszavára. Aki próbált már akár csak 10 percig tökéletes mozdulatlanságba merevedve állni, az tudja, milyen próbatétel ez. Nem véletlen, hogy a koronaőri szolgálat öt esztendőre korlátozódik, melyet egy alkalommal legfeljebb két évvel meg lehet hosszabbítani. Ezután ki-ki visszakerül majd korábbi alakulatához.

– Megfelelő felkészültséggel a szolgálat teljesíthető. Azért lettem koronaőr, mert hatalmas megtiszteltetés ősi nemzeti ereklyénk őrzése. Hazánkat szolgálni – mindannyiunkat ez motivál – mondja immár a koronaőrök parlamenti pihenőhelyiségében Kelemen György őrmester, akit mintegy negyed órával később szolgálati díszegyenruhában látunk viszont őrségváltáskor. Hasonló elkötelezettség munkál bajtársaiban is.

A Szent Korona őrzését tulajdonképpen négy elitkatona látja el, feladatuk azonban eltér egymástól. Ketten közülük díszelgő szolgálatot látnak el, ketten pedig – diszkréten bár, de fegyveresen – a magyar államiságot és alkotmányos folytonosságot megtestesítő ereklye valóságos védelmét biztosítják a „Hűséggel a nemzetért!” koronaőri jelmondat jegyében.

– Példaként áll előttünk az elmúlt ezer év koronaőreinek helytállása. Ők számos alkalommal életüket sem kímélve menekítették, mentették meg a Szent Koronát. Mi sem lehetünk méltatlanok hozzájuk. Büszkeséggel tölt el, hogy szolgálatunkkal beírhatjuk nevünket a koronaőrség történelmébe – foglalja össze az elitalakulat hitvallását Ádám alezredes.

Az őrségváltás hibátlanul zajlik le, a koronaőrök az Országházat megtekintő, csillogó szemű külföldi turisták – mert kár tagadni, ez bizony látványosságnak sem utolsó – fényképezőgép-kattogtatásától legkevésbé sem zavartatva, méltóságteljesen hajtják végre feladatukat.

Néhány pillanat, és már az új váltás áll mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal a Szent Korona mellett. A Honvéd Koronaőrség katonái ezer év hűségét és hagyományát hordozzák és adják majd tovább a következő nemzedékeknek.

Ágoston Balázs

A Szent Koronát a székesfehérvári káptalan tagjai, majd a királyi testőrök őrizték, mígnem Mátyás király az 1464. évi II. törvénnyel létrehozta az országos koronaőri tisztséget. Az őrző testületet Mária Terézia rendeletére nevezték el Magyar Királyi Koronaőrségnek, mely egészen az 1944-es háborús összeomlásig hűséggel védelmezte államiságunk megtestesítőjét. A kommunista diktatúra igyekezett még a Szent Korona emlékét is kitörölni a köztudatból, az amerikaiak általi 1978-as visszaszolgáltatását követően pedig múzeumba zárta és a rendőrségre bízta őrzését. A Köztársasági Őrezred látta el e feladatot egészen idén május 30-ig, midőn a hagyományoknak megfelelően a Honvéd Koronaőrség vette át becses ereklyénk őrzését. A koronaőrök esküjükben megfogadták: „Ünnepélyesen esküszöm, hogy a Magyarország alkotmányos állami folytonosságát megtestesítő Szent Koronát minden körülmények között, minden veszélytől megóvom és állhatatosan őrzöm, illetéktelen kézre jutását életem árán is megakadályozom. A különleges szolgálat által megkívánt magas követelmények érdekében tudásomat, testi erőnlétemet a legjobb állapotban tartom, egész életemben erkölcsi feddhetetlenségre törekszem. A Honvéd Koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva példamutató módon mindenkor becsülettel, magyar honvédhez méltón, harcban vitéz módon küzdve élek és halok. Isten engem úgy segéljen!”