A vártnál könnyebben sikerült megtalálni azt a 100 milliárd forintot, amit a vártnál kisebb GDP-növekedés a központi költségvetésen ütött. Az elmúlt néhány hétben elemzők jövedelemadó-emelésre, a szuperbruttó rendszerének fenntartására, a nyugdíjrendszer további szigorítására számítottak. Ám a miniszterelnök friss bejelentéséből kiderült: a jövedékiadó-köteles termékkörből (amelyek adóját úgysem emelték az elmúlt másfél évben) 10 milliárd forint szedhető be. További 10 milliárdot biztosít a magán-nyugdíjpénztáraktól államosított külföldi részvénybefektetések osztaléka, 40 milliárdot pedig az állami szerveknél elrendelt beszerzési stop. Az adóhatóság pedig szintén 40 milliárd forint többletet vállalt az áfabeszerzések terén.

Utóbbinak az a magyarázata, hogy az áfa, az államháztartás legfőbb bevételi forrása szintén elmaradást mutat a tervekhez képest – Matolcsy György becslése szerint éves szinten mintegy 600 milliárd forint értékben. Bár ennek oka nem biztos, hogy adócsalás, lehet, hogy csak a folyamatosan romló belföldi fogyasztás tükröződik az áfabevételeken.

Kiegyensúlyozó különadók

Egy hét sem telt el, hogy életbe lépett az energiaitalokra, cukros üdítőkre, sós termékekre kivetett különadó, máris újabb, különadószerű terhelést jelentett be a kormány. Ezúttal a dohányzóknak, az alkoholt fogyasztóknak, a szerencsejátékosoknak, valamint a dízeljárművet használóknak kell áldozatot hozniuk az ország stabilizálása érdekében. Novembertől a dohánytermékek jövedéki adóját 7, az alkoholos italokét 5 (ám az aromával ízesített szeszekét 50) százalékkal emelné a kormány. Jelentősen, 50 százalékkal nőne a szerencsejátékok után fizetendő játékadó, s az eddigi 97 forintról 110 forintra a dízelüzemanyagokba beépített jövedéki adó.

A jövedéki termékkörben abban az értelemben is rejtett tartalékot talált a kormány, hogy ezek idén januárban kimaradtak az egyébként szokásos áremelési hullámból. A cigaretta jövedéki adóját 2010. januárig folyamatosan emelték a szocialista kormányok. Aztán a jövedékiadó-emelés az utolsó napokban kikerült a 2011. júniusi adócsomagból.

Nem emelték idén januárban az üzemanyagok jövedéki adóját sem. Erre 2009-ben és 2010-ben is sort kerített a Bajnai-kormány, ám a Fidesz – talán mert közben igen magasra szöktek az árak a töltőállomásokon – 2011 elején nem folytatta a sorozatot. S ugyanez volt a helyzet az alkohollal is. Más ugyanakkor a játékadó előélete. Itt hat éve nem volt emelés, most viszont 100 ezerről 150 ezerre nő a gépekre kivetett tételes adó.

Bár az idei költségvetés számára a jövedéki adó emelése csupán 10 milliárdot hoz, jövőre, amikor nem csak két hónapról lesz szó, ennek hatszorosával, vagyis 60 milliárddal gazdagítja a költségvetést. Bár a jövedékiadó-köteles termékkör már eddig is az úgynevezett „különadózó” kategóriába tartozott, a mostani döntés tovább erősíti azt a gazdaságpolitikát, amelyik egyrészt az általános adóterhelés csökkentésére, másrészt speciális területek többletadóztatására törekszik.

Az elemzői várakozásokkal ellentétben ismét bebizonyosodott: a kormány nem hajlandó engedni az egykulcsos jövedelemadó rendszeréből, visszavenni a családoknak adott kedvezményekből, vagy a kisvállalkozásoknak adott adócsökkentésből. Ugyanakkor a költségvetés újabb és újabb stabilizálása érdekében immár a sokadik különadót kénytelen bevezetni a kormány. Emlékezetes, választási győzelme után még úgy volt, csak a bankadót vezeti be a Fidesz. Majd néhány hónappal később már telefontársaságokkal, energiacégekkel, kereskedelmi láncokkal bővült a sor. Közben 98 százalékos különadóval sújtották a 2, illetve 3,5 millió forintnál magasabb végkielégítéseket. Majd eljött 2011-ben a hamburgeradónak, majd chipsadónak nevezett népegészségügyi termékdíj. Közben mellékesen nyár elején 12 forinttal felemelték az E-85-ös, vagyis a bioetanolból készült üzemanyagok jövedéki adóját. S a különadók rendszerének további erősítésére utal, hogy Matolcsy György a jövedéki adóemelés bejelentésének másnapján javaslatot juttatott el az Európai Unióhoz, melyben kérte, hogy vizsgálják felül, alkalmazható-e 35 százalékos áfakulcs bizonyos (nyilvánvalóan luxus) termékkörökre. Az uniós szabályozás ugyanis jelenleg 25 százalékban maximalizálja a tagországok által kivethető áfát.

Besegít az adóhivatal

A kormány 40 milliárd forintot az áfabeszedés hatékonyságának javításától vár. Az áfabevételek ugyanis némi elmaradásban vannak a tervekhez képest. Július végéig az egész éves terv 55 százalékát sikerült beszedni, szemben az időarányosan szükséges 58 százalékkal. Valójában azonban ez az elmaradás nem annyira jelentős, s nem is ez az egyetlen adónem, amely mínuszt mutat. Társasági adóból és evából például az egész éves tervnek mindössze 46-46 százaléka folyt be a költségvetésbe. Ennek tükrében kissé esetlegesnek tűnik, hogy a kormányzat épp az áfában lát behajtási lehetőséget. Főleg, hogy újabb áfaellenőrzések indításával idén már nem is tud többletbevételekhez jutni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A jegyzőkönyv-kiküldési, fellebbezési határidők hosszú során végighaladva ugyanis minimum 90 napos átfutással szedhetők be a pénzek – ami gyakorlatilag a jövő évet jelenti. A már futó ellenőrzéseken pedig nehezen elképzelhető, hogy az adóhatóság lecsap az áfavisszaélésekre, miközben nem törődik az egyéb (társasági adó, tb-járulékok, stb.) területeken talált visszásságokkal.

Az ellenőrzések szigorítására egyébként már év elejétől lehetősége nyílt az adóhatóságnak. A VPOP és az APEH összevonásából ugyanis ekkor állt fel a NAV, amelynek sokkal több jogosultsága lett, mint korábban az APEH-nek. A két szervezet egyesített adatbázisából könnyebb kiszűrni a visszaéléseket, helyszíni fegyveres vizsgálatokat vagy rajtaütéseket folytathatnak, árukat foglalhatnak le, s titkosszolgálati eszközök használatára is lehetőséget kaptak. Emellett a kormány törvénybe iktatta a költségvetési csalás fogalmát, amely 500 millió forintnál nagyobb adócsalás esetén tíz év börtönt is kiszabhatónak tart. Ennek ellenére az első félévben nem javult az adóhatósági ellenérzések hatékonysága.

Bár az utóbbi hetekben már röppentek fel hírek, amelyek tényleges börtönbüntetéssel sújtottak nagy összegű áfacsalásokat, a kormány már szeptember elején is a beszedés hatékonyságának növelésére szólította fel az adóhivatalt.

Ráadásul a költségvetés áfaegyenlegét tovább ronthatja egy friss uniós bírság. Eszerint Magyarország a jövőben nem teheti meg, hogy csak azon cégeknek teljesíti áfavisszaigénylési igényét, amelyek be is fizették a beszerzéshez kapcsolódó áfakötelezettségeiket. A döntéssel Brüsszel azt akarta megakadályozni, hogy a magyar kormány hónapokig, esetleg fél évet meghaladó ideig is vizsgálja egy-egy nagyobb visszaigénylés jogosságát.

Csakhogy a döntés 250 milliárd forintnyi többletkifizetésre kényszeríti a büdzsét. Másrészt pedig megkönnyíti az úgynevezett uniós ügyletnek nevezett áfacsalások végrehajtását. Ezek lényege, hogy valamely kereskedő exportra vásárol itthon termékeket, ezek beszerzése a jogszabályok szerint áfamentes. Csakhogy a termék valójában itthon marad, és azt a feketepiacon értékesítik. Pont fordítva, külföldi áru behozatalával kezdődnek az úgynevezett körhintacsalások.

Ezek lényege, hogy a külföldről behozott olcsó terméket magasabb áron szállítják harmadik országba – így a befizetési kötelezettségnél több áfát lehet visszaigényelni bármiféle tényleges kereskedelmi akció nélkül. Ráadásul a termék akár újra és újra „keresztülutaztatható” az országon. De vannak sokkal kevésbé bonyolult módszerek is. Áfacsalást követnek el például azok a hazai kiskereskedők is, amelyek nem adnak számlát forgalmuk bizonyos hányadáról (vagyis „megspórolják” áfabefizetési kötelezettségüket), miközben a beszerzett termékek után teljes egészében visszaigénylik az áfát.

Sláger a feketegazdaság

Az adóbeszedés hatékonyságának a javítása nem először merül fel az elmúlt években, ám többnyire kudarcba fulladtak az erre vonatkozó ígéretek. Emlékezetes, Draskovics Tibor pénzügyminiszteri bukását épp a határon túli exportügyletek kapcsán indított fokozott áfaellenőrzések okozták. A 250 milliárd forintos áfahiány miatt a minisztérium zárolta a visszautalásokat, így a vállalkozások öt hónapig nem juthattak pénzükhöz, s megtöbbszöröződött a körbetartozások átfutási ideje. Ám a várt százmilliárdok helyett a szuperellenőrzés végül csak 2,2 milliárd forintot hozott, miközben a késedelmi kamatok 7 milliárdra rúgtak (Demokrata, 2005/12.).

Aztán 2006-ban Gyurcsány Ferenc választási kampányában kaptak ismét szerepet az adóhatósági ellenőrzések: megtanulhattuk az áfakommandó kifejezést, aminek azt kellett volna ellenőriznie, hogy az áfa 25-ről 20 százalékra csökkentése megjelenik-e a fogyasztói árakban. Nem jelent: 2006 januárjában 0,1 százalékkal még nőtt is a havi infláció, amit februárban 0,2 százalékos általános áremelkedés követett – az áfa-csökkentés miatt mintegy 3 százalékkal csökkennie kellett volna az árszínvonalnak. S hasonlóan kudarcba fulladt Gyurcsány azon ígérete, amely abban az évben a túlburjánzó állam visszaszorításából remélt több százmilliárd forintos bevételt.

2006 őszétől azonban sikerült átmeneti eredményeket elérni. A kormány nyomozati jogköröket adott a Vám- és Pénzügyőrségnek, az alkotmánybírósági kerülő miatt kétszer is bevezette az elvárt adó intézményét, több milliárd forinttal megemelte az APEH pénzügyi keretét, bevezette a vagyonosodási vizsgálatokat, és általában is szigorított az ellenőrzéseken.

Ezzel egy időben felállították a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottságot, amelynek jelentése szerint 2006–2008 között 200-250 milliárd forintnyi szürkegazdasági bevételt sikerült legális csatornákba ágyazni. A legeredményesebb év 2007 volt, amikor közel 100 milliárd forintot sikerült a kormánynak a feketegazdaságból visszaszereznie, 2008-ban azonban már mindössze 30-50 milliárdot. S ezzel véget is ért a sikertörténet.

Ugyanez a bizottság 2009-ben már arról tájékoztatott, hogy az adott évben 100 milliárd forinttal bővült a feketegazdaság. Az év második felében pedig Bajnai Gordon miniszterelnök arra utasította az APEH-et, hogy „legyenek elnézőbbek a szabályszegést elkövető kis- és középvállalkozásokkal szemben”, s az apróbb vétségekért kisebb büntetéssel, esetleg csak figyelmeztetéssel sújtsák azokat. Egyúttal 2009-től jelentősen nő Magyarországon a készpénzforgalom, ami a feketegazdaság ismételt térhódítására utal.

Véletlen egybeesés, hogy a Visa Europe épp az áfaellenőrzések szigorítása bejelentésének napján hozta nyilvánosságra a feketegazdaság európai elterjedtségére vonatkozó felmérését. Eszerint Magyarországon a feketegazdaság a GDP 24 százalékát nyeli el. Ez háromszorosa a legkedvezőbb helyzetben levő két ország, Svájc és Ausztria mutatójának. S közel duplája a nyugat-európai átlagnak.

Nem lóg ugyanakkor ki térségünk többi országa közül. Lengyelországban például nálunk is magasabb, 29 százalékos a feketegazdaság aránya, nem is beszélve Románia 35 vagy Bulgária 37 százalékos mutatójáról. Szlovákiában vagy Csehországban ugyanakkor jobb a helyzet, ott mindössze 17-17 százalékot mértek a felmérés készítői.

A feketegazdaság persze nehezen mérhető, vagyis jókora eltéréseket mutathatnak az erre vonatkozó felmérések. A gazdaság fehérítését vizsgáló bizottság például állította, 2006–2008 között a feketegazdaság aránya a GDP 17-18 százalékáról 15-16 százalékra csökkent. Az egyébként azt jelentette, hogy mintegy 2000 milliárd forint adóbevétel vált köddé. A Visa Europe mostani számai ennél nagyobb, 2500 milliárdos adókiesést valószínűsítenek.

Adócsökkentési kudarc

A Fidesz az elmúlt évtizedben következetesen vallotta: adócsökkentéssel is lehet küzdeni a feketegazdaság ellen. Kellően alacsony adók esetén ugyanis a vállalkozások inkább befizetik azt, mint hogy vállalják a lebukás kockázatát. Példaként az 1994-es társaságiadó-csökkentést, valamint az 1998–2002 közötti járulékcsökkentést emlegették. Mindkét lépés jelentős, az egyik 20, a másik 10 százalékpontos adócsökkentés eredményezett, a javuló befizetési morál miatt mégsem csökkentek (sőt a társasági adó esetében nőttek!) az adónemből származó állami bevételek.

Úgy tűnik azonban, a feketegazdaságba hosszan szocializálódott cégek esetén már nem működik ez a módszer. Főleg nem válság idején, amikor – ahogy Bajnai Gordon egykori utasításából is kitűnik – sok kisvállalkozás számára a trükközés jelenti a túlélés egyetlen esélyét. Ha ugyanis a vállalkozások megtalálták és éveken-évtizedeken keresztül sikeresen működtették azokat a kiskapukat és féllegális módszereket, amelyekkel minimális kockázat mellett elkerülhetik az adóbefizetés nagy részét, már az adók jelentős csökkentése sem téríti vissza őket a becsületes adófizetők közé. Pedig tavaly nyáron a Fidesz-kormány komoly gesztusokat tett a kis- és középvállalkozások felé.

Ahogy már írtuk: társasági adójukat 19-ről 10 százalékra csökkentette, miközben a nagyobb árbevételű cégeket (a különadók gondolatára rímelve) meghagyta a magasabb adósávban. Ám egyelőre semmi nyoma, hogy a vállalkozásoknak nőne az adófizetési kedve, sőt a tavalyi év után, amikor a tervszámoknak alig kétharmadát sikerült teljesíteni, komoly esély van arra, hogy idén sem sikerül tartani az előirányzatokat.

Ilyenkor nem marad más, mint amire most utasítást adott a kormány: az adóellenőrzések szigorítása. Főleg, hogy az Állami Számvevőszék augusztusi ellenőrzéséből kiderült: az elmúlt években még romlott is az ellenőrzések hatékonysága.

A Munkaügyi Főfelügyelet például a 2008-as 35 ezer helyett 2010-ben mindössze 25 ezer munkáltatót ellenőrzött a feketefoglalkoztatás elleni küzdelem keretében. Pedig szakmai becslések szerint a feketegazdaság legtöbb visszaélését épp a foglalkoztatással kapcsolatos mulasztások adják (a sorban a második helyen az áfacsalások vannak).

Alacsony adók, ösztönző kedvezmények a családoknak és a kisvállalkozásoknak, a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében pedig széles területeket felölő különadók, amelyek az elmúlt években nagy nyereséget elért, a profitjukat külföldre vivő, vagy egyszerűen csak egészséget károsító ágazatokat sújtják. Az újabb és újabb kiigazítások azt bizonyítják, hogy egyelőre csak félig eredményes a különös magyar gazdaságpolitikai mixtúra.

Kárász Andor

Országvédelmi akcióterv

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A miniszterelnök ismertette kormánya országvédelmi akciótervét. Felszólalása elején úgy fogalmazott, hazánk megújítása egyébként is nagy feladat, de az euróválság fellángolása tovább szaporítja a teendőket és újabb viharokat kavar. Ennek ellenére esélyünk van arra, hogy legyőzzük a válságot.

– Nem adjuk fel azt a célt, hogy hazánkban munkából tisztességesen meg lehessen élni. Magyarországnak olyan kormánya van, amely kiáll minden magyar emberért, a magyar érdekekért. Rossz lóra tesznek, akik Magyarország ellen akarnak tenni – mondta felszólalásában Orbán Viktor.

A miniszterelnök öt pontban sorolta fel az országot fenyegető legnagyobb veszélyeket, a legfontosabb, megoldandó feladatokat. Ezek közé tartozik a devizahitelesek helyzete az euróválság miatt, de veszély fenyegeti a munkahelyeket és a vállalkozásokat is.

Orbán Viktor szerint tartani lehet az árak, azon belül az energiaárak ugrásszerű emelkedésétől, valamint fokozottan kell figyelni az uzsorásokra, akik a leginkább kiszolgáltatott embereken akarnak meggazdagodni. Végül pedig a kormányfő szerint fel kell készülni a forint elleni, külföldről érkező spekulatív támadásokra is.

Orbán Viktor a pillanatnyi helyzet és a veszélyek felvázolása után akciótervet jelentett be, amely a következő elemekből áll: 30 százalékos THM felett ne lehessen hitelt nyújtani Zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet a kormány az uzsorások ellen. A kormányfő ezért javasolta a büntető törvénykönyv módosítását, továbbá azt is, hogy 30 százalékos THM felett ne lehessen hitelt nyújtani.

Hatósági áras víz-, csatorna- és szemétdíj

Orbán Viktor a jelenleg is magas rezsiköltségek miatt arra kérte az Országgyűlést, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is.

Végtörlesztés rögzített árfolyamon

Bár az elmúlt napokban kétkedő véleményeket lehetett hallani, megvalósíthatónak minősítette vasárnapi ülésén a kormány a Fidesz–KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését, jelentette be a miniszterelnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy indítványozzák azt is, további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel összefüggésben már ne terjesszenek elő. Egyes hírekkel ellentétben nem írják tehát elő a forintra történő átváltást és a kötelező forinthitelnyújtást sem, mert, ahogyan fogalmazott, ez a folyamat megindul állami kényszer nélkül is.

Kivizsgálják, kik felelősök a korlátozások nélküli devizahitelezésért

A miniszterelnök szerint ki kell vizsgálni, milyen érdekeket szolgált, kit terhel a felelősség azért, hogy a térség országaival, így Lengyelországgal és Romániával ellentétben Magyarországon elmaradt a devizahitelezés adminisztratív korlátozása. Ezzel vélhetően megelőzhető lett volna a mostani krízis.

A forintban jelentkező költségeket csak forintban számolhassák fel a bankok

A kormányzat kezdeményezi, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban forintban jelentkező költségeket a bankok a jövőben csak forintban számolhassák fel. Javaslatot tesznek a devizahitelek kamatszámításának átláthatóbbá tételére is.

Újabb hitel felvétele nélkül fizessük vissza az ország tartozásait

Orbán Viktor közölte, a kormánynak az a célja, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az unió és a Valutaalap felé fennálló, lejáró tartozásait. Ennek fedezetére pedig hazánk semmiképpen sem vesz fel újabb hitel.

Magasabb áfakulcs a luxustermékekre

Matolcsy György korábbi bejelentésének megfelelően a kormány az Európai Bizottság jóváhagyását kéri egy 35 százalékos luxus forgalmiadó-kulcs bevezetésére.

Három százalék alatti költségvetési hiány

Orbán Viktor azt javasolta, hogy a büdzsé elfogadásakor a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsák meg. Ez azért fontos, mert 2,8 százalékos hiány alatt automatikusan csökken, e felett pedig automatikusan nő az államadósság.

Stabilitási törvényt készít a kormány

Kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kabinet annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra. Orbán Viktor közölte: a sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét.

Fordított adózás a mezőgazdaságban

Fordított adózási rendszert vezet be hazánk a mezőgazdasági termékek körében. A miniszterelnök bejelentette, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint már eljuttatták az Európai Unióhoz és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel.

Legyen nagyobb adószigor

A miniszterelnök azt javasolta, hogy az adószám felfüggesztése helyett az adószám törlésére kerüljön sor a jövőben, egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata pedig úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Tömegessé válhat a közmunka

Ha sikeres lesz az idei próba közmunkaprogram, akkor jövőre tömegessé válhat, elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál, mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte azt is, amennyiben valaki nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, akkor nem kaphat az államtól pénzt.

Orbán Viktor zárásként arra kérte a képviselőket, személyes ambícióikat és a pártérdekeket tegyék félre az előttünk álló időszakban.

– A történelem most azt a lehetőséget kínálja, hogy megépítsük a XXI. századi magyar nemzetet. A képlet tehát egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót. Csak a magyar országgyűlésen múlik, hogy milyen gyorsan juthat el a segítség az érintettekhez – mondta a miniszterelnök.

(bp)