A modellnek köszönhetően Aba nemcsak Fejér megyében, de az egész régióban a legdinamikusabban fejlődő település lett. Abának megnőtt a térségen belüli tekintélye: a megyei napilap 2004-ben már azon élcelődött, hogy Székesfehérvárt Abához fogják csatolni.

Kossa Lajos, Aba polgármestere és Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet elnöke 1999-ben kezdtek el az abai demokráciakísérleten dolgozni. Első lépésként az abai képviselő-testület 2002-ben elfogadta Aba intelligens várossá válásának stratégiai programját, majd 2005-ben az önkormányzat a helyi polgárokkal megkötötte a tíz évre szóló Társadalmi Szerződést. Ennek deklarált célja, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövőképével, és folyamatosan részt vehessenek a jövő városának létrehozásában, hogy a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze.

A demokráciakísérlet következő lépése volt a 2007-ben létrejött magisztrátusi rendszer. A magisztrátus hivatalos meghatározás szerint a lokális demokrácia csúcsintézménye. Olyan kérdésekre keresi a választ, miszerint hogyan lehet létrehozni egy ideálisabb közösséget, vagy hogyan tudnak az egy utcában lakók a saját közösségi terükért minél többet tenni.

A magisztrátus alapjaiban különbözik a képviselő-testületi ülésektől, ahol szavazás után a többségi akarat érvényesül. A magisztrátusban a problémákat megtárgyalják, majd közmegegyezést alakítanak ki, és ezután döntenek.

Egy kis településen sok probléma abból fakad, hogy a szomszédok között nincs megfelelő emberi viszony. Az ilyen problémákat az önkormányzat tudja a legkevésbé hatékonyan megoldani. Erre is megoldást nyújt az utcaközösségi rendszer, amely az abai részvételi demokrácia lényegi eleme. Egy vagy több utca családjainak közössége, általában ötvenhatvan családból áll. Abán huszonnégy utcaközösség létezik. Az utcaközösség az egymáshoz közel élőkből önkéntesen élő közösséget hoz létre, ahol egyre többen ismerik meg egymást, és egyre jobban figyelnek egymásra. A magisztrátus a helyi erőket próbálja egy szellemi erőtérbe hozni.

Az Abai Magisztrátus ötvenhat képviselőből áll: az utcaközösségek által megválasztott huszonnégy civil képviselőből, az abai civil szervezeteket összefogó egyesületi fórum tagjaiból, a vállalkozói fórum delegáltjaiból, az egyházközösségek és a társtelepülések képviselőiből, valamint az abai képviselőtestület tagjaiból.

„Az Abai Magisztrátus új tudású, új lelkületű cselekvési központ. Meg akarja mutatni önmagának, Aba polgárainak, és az egész világnak, hogy lehet úgy élni, és közösségben létezni, hogy szinte senki ne maradjon egyedül; hogy az embert ne az előítéletek, hanem a megértési törekvések vezessék; hogy a hagyományokhoz és az új álmokhoz egyaránt kötődni lehessen; hogy nem a mértéktelen sikervágy, hanem az érdekmentes szolgálat hatja át a közéletet; hogy a személyes problémákat háttérbe szorítja a közösségért való tenni akarás” – olvasható az Abai Magisztrátus preambulumában, amely azt is kinyilvánította, hogy a jövő elsődlegesen nem azon múlik, hogy a nagyközség mikor és mennyi forráshoz jut, hanem azon, milyen változások mellett kötelezi el magát.

– Ha nem jött volna létre a magisztrátus, szétesett volna a közösség. De a közösségi összefogás, a közösség értékeihez való ragaszkodás átlendítette az önkormányzatot a nehéz helyzeten – mondta a Demokratának Kossa Lajos, Aba polgármestere, miközben a tárgyalóban kifüggesztett társadalmi szerződést mutatja.

Kossa Lajos, aki 1990 óta vezeti Abát, azt állítja, hogy a fizikai megújulás csak akkor lehet sikeres, ha a közösség lelki-szellemi téren is megújul.

2008-ban komoly pénzügyi problémákkal küzdött a település, és veszélybe kerültek az addig elért eredmények. A falugyűléseken két elképzelés körvonalazódott. Az egyik szerint fel kell adni a jövőképet, a távlati célokat és csak a pénzügyi helyzet rendezésére kell koncentrálni.

– Ha a közösség ezt az utat választja, kilátástalan helyzetbe kerültünk volna. A falugyűlés szerencsére igent mondott a jövőkép folytatására, a fejlődés nem állt le. Megtanultuk, hogy a nehéz helyzeten csak akkor tudunk eredményesen túllépni, ha ragaszkodunk a közösen elfogadott jövőképhez – magyarázta a polgármester.

A magisztrátus döntési jogokat is kapott a testülettől, amire a polgármester szerint azért volt szükség, mert ha csak a hatályos törvények mentén próbálnak boldogulni, akkor az nem lett volna elég.

Mindenki értékes

A település 2008-ban a Norvég Alaptól a művészetoktatás fejlesztésére 430 millió forintot nyert. A krízishelyzetben volt olyan elképzelés, hogy vissza kell vonni a pályázatot, nem szabad elindítani a gimnáziumot, és meg kell szüntetni a művészeti alapiskolát. Szerencsére a pályázat folytatása mellett érvelők győztek, a gimnázium idén már a negyedik évfolyamot indítja.

Aba most hasonló nehéz pénzügyi helyzetben van, mint 2008-ban volt. Az önkormányzatnak augusztusban adósságrendezési eljárást kellett kezdeményeznie, mert a bankkal, a szennyvízberuházás és az utakat építő cég kivitelezőjével komoly jogi vitája támadt.

A polgármester optimista. Úgy látja, ebből a helyzetből is nyertesen kerülhetnek ki, mert a közösség világosan látja, hogy az önkormányzat milyen értékekért küzd. A polgármester szerint az oktatás, a hagyomány, a kultúra és a közösségi élet az a négy pillér, amelyen egy társadalom elindulhat a fejlődés útján.

A településen működő általános iskola létszáma a rendszerváltás óta folyamatosan nőtt. 1990-ben 420 tanuló volt, ez mára 570-re emelkedett. Az abai gyermekek kilencvenöt százaléka ide jár iskolába. Ez azért jelentős eredmény, mert a környező településeken a gyermekek húsz-negyven százaléka a húsz kilométerre lévő Székesfehérváron tanul.

Az iskolában négy éve működő Életfa-program a hagyományokra épít, és elsődleges célja, a népességmegtartás, hogy a gyermekekben kialakítsa a szülőföld iránti szeretetet, ezzel megakadályozza a fiatalok elvándorlását. Az Életfa-programot helyi pedagógusok dolgozták ki, idén már az ötödik évfolyam indul el. A tanítás egész napos oktatás keretein belül zajlik. Az iskolában az oktatás az általános műveltség mellett a magyar népművészeti ágak köré épül, amelynek segítségével a gyerekek nagyon erős közösségi élményt kapnak.

Ahogy F. Korcz Judit igazgatóhelyettes fogalmazott, a gyerekek megtanulják, hogy bár ők egyénileg nagyon fontosak, de egyben részei is a közösségnek. Felelősségük van a többiek iránt, de megtartó közegük is van.

– A legcsodálatosabb, hogy a gyermekek a program által minket is tanítanak, olyan mintákat adnak át, amelyek ma már kivesztek, a régi közösségi élet formáit hozzák vissza – kommentál a polgármester.

Abán az elmúlt években több mint ötven beruházást, fejlesztést hajtottak végre: óvoda bővítése, Béke téri iskolaépületek felújítása, idősek otthona felépítése, termálkútfúrás, teleház kialakítása, millenniumi park megépítése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A közösség több mint hétmilliárd forinttal gyarapodott, a támogatások értéke meghaladta a négymilliárd forintot. Az elmúlt két évben kétmilliárdos összegű beruházás valósult meg: egy pizzaüzem, és egy üvegházrendszer, ahol paradicsomot, fűszernövényeket termelnek. Ezáltal ötven új munkahely jött létre.

A polgármester mégis azt vallja, nem a beruházások, hanem az emberi kapcsolatok minősége határozza meg, hogy egy településen jó-e élni.

– A helyiekben meglévő értékekre kell alapozni, ezt újabb és újabb szintre kell emelni. Az abaiak megértették, hogy először mindenkinek a saját környezetét kell rendbe tennie. Az a döntő, hogy az emberekben meglévő jó és rossz tulajdonságok közül melyiket tudjuk erősíteni. El kell tudni hitetni, hogy mindenki értékes valamiben, utána lehetőséget kell adni, hogy a képességeit kamatoztatni tudja a közösség számára. Ez visszahat az ő életére is, mert abban a pillanatban, hogy ő a közösségért tesz, elismerést kap. Hiába működik egy településen sok civil szervezet, sokan lehetnek, akik úgy érzik, nem szerves részei a közösségnek – mondja Kossa Lajos, aki úgy látja, hogy a nehéz helyzetek sokkal inkább elősegítik a közösség lelki-szellemi megújulását, mint a sikeres periódusok.

– Nem biztos, hogy az a pozitív időszak, amikor a település fejlődésben van, és sorra nyeri a pályázati pénzeket, a legalkalmasabb arra, hogy a helyi közösségekben lévő erők a felszínre jöjjenek. Ebben a nehéz időszakban, amiben most élünk, könnyebben meg tudjuk az embereket szólítani, mert a saját bőrükön érzik, hogy egy új világ van születőben. Ha a folyamatoknak tevékeny részesei leszünk, minden esély megvan arra, hogy ne a fölöttünk álló erők döntsenek a sorsunkról.

A polgármester Varjú Tibort, a Bercsényi utca közösségének vezetőjét tartja a legaktívabb abai magiszternek. Varjú Tibor születése óta él Abán. Mindig érdekelték a helyi közélettel kapcsolatos események, korábban az ABA TV-nek is készített riportokat. Magiszterré választása után főzést szervezett az utcaközösségnek, hogy jobban megismerjék egymást az emberek.

– A legnagyobb élmény az volt, hogy összehoztam olyanokat, akik húsz éve egy utcában laknak, mégis csak most ültek le először beszélgetni egymással – meséli Varjú Tibor, akinek utcaközössége egy közösségi teret is felépített.

A Bercsényi utca végében egy gazzal borított területből az utcában lakó asztalosok, ácsok, kőművesek összefogásával egy játszóteret varázsoltak.

– Közösen találtuk ki, milyen játékok legyenek a téren. A hintához és a padokhoz pedig az erdésztől kaptunk fát ajándékba – mutat körbe a téren. – Ez egy kívülálló számára nem tűnik nagy eredménynek, de nekünk nagyon sokat jelent – teszi hozzá.

Emberibb élet

Varga Csaba társadalomelmélet-kutató szerint az alapvető probléma, hogy a településeken élő közösségek darabjaira hullottak. Mindenki izolált, még családon belül is. Először itt kell változást elérni, különben minden a régiben marad.

– Ha vannak lokális együttműködések, és azok minőségi szinten vannak, akkor lehet új nemzetet teremteni. Az új rendszer, mint például a Nemzeti Együttműködés Rendszere pusztán kimondva csak egy ideológia, nem jöhet létre a társadalom feje fölött, az csak alulról felfelé szerveződhet meg – mondta a Demokratának Varga Csaba, aki abban látja az abai demokrácia-modell lényegét, hogy az emberek bármilyen ügyben közvetlenül dönthetnek.

Viszont ahhoz, hogy az ember dönteni tudjon, más minőségű tudás, más közösségi háttér, más lelkiállapot, más tudatminőség kell, azaz az új típusú demokrácia intelligens helyi társadalom nélkül nem jöhet létre.

– Az embereknek nincs meg az a tudásuk, ami ehhez a bonyolult és nehezen kibírható világ túléléséhez kell. A tudás nem információ, hanem az élet értésének a képessége, a világ alakításának a technikája. Ez a tudást próbálják meg átadni az abai civilegyetem oktatói, akik a jelentkezőket megtanítják, hogyan kell megszervezni egy utcaközösséget, hogyan kell irányítani, valamint hogyan kell beadni egy pályázatot.

Az utcaközösségek működése persze nem mindig zökkenőmentes.

– Vannak olyanok, akik kritizálni jól tudnak, de ha lehetőséget kapnak, kiderül, hogy nincsenek a megfelelő képességek birtokában – magyarázza a polgármester.

Az új demokráciakísérlet legfontosabb célja, hogy az ember az adott településen boldognak érezze magát. Varga Csaba szerint nem a fogyasztói boldogságra kell gondolni, hanem egy emberibb életre, mert a nagyobb jólét önmagában nem teremt értelmesebb életet. Varga Csaba pozitívumként értékelte, hogy Abán egy falugyűlésen négy-hatszáz ember vesz részt, amíg más településen nagyon kevesen mennek el.

– Az emberek többségében nincs ambíció és életkedv. Ha az az ötven ember, akiben viszont ez megvan, összeáll, akkor ösztökélni fogják a többieket is – emelte ki.

Kossa Lajos elmondta, további négy fejér megyei településen egy éve vezették be az abai modellt, magisztrátus már Csókakőn is megalakult, és a modell iránt országszerte egyre nő az érdeklődés. Varga Csaba szerint a modell mindenhol más eredményt fog hozni, mert a helyi hagyományok, a helyiek a mentális helyzete, a település kollektív tudata különbözik egymástól.

– Nem az a lényeg, hogy mennyien laknak egy településen, hanem hogy mennyire képesek harmonikusan együtt élni. Mindenkit önellátásra nevelünk, mert a világban hamarosan alapvető gondok lesznek az élelmiszer- és az energiaellátás terén – hangsúlyozta a Stratégiakutató Intézet vezetője.

Varga Csaba elmesélte, hogy a csókakőiek elmentek a génbankba negyven évvel korábbi vetőmagokért, mert azoknak magasabb a tápértékük, mint a mostaniaknak. Majd a magokat szétosztották a faluban és elkezdtek palántákat nevelni. A borsod megyei Edelényben is szerették volna ezt a modellt bevezetni, de ahogy Varga Csaba fogalmazott, ott még olyan magas fokú az emberek kiábrándultsága és a kollektív depresszió, hogy egyéb teendők is vannak.

– Nem az a kérdés, hogy lopnak-e egymástól, vagy hogy az önkormányzatnak nincs forrása. Az árvíz a közösség állapota miatt tudott pusztítani, azért, mert a helyiekben semmilyen közösségi koordináció nem volt – hangsúlyozta a szociológus.

2011 elején huszonnyolc fejér megyei település polgármestere tett nyilvános esküt Soponyán, hogy a jövőben a fenti elvek mentén társadalmi-gazdasági együttműködést alakít ki.

– Ha az egy utcában, egy közösségben, egy településen élők jobban figyelnek egymásra, akkor hosszú távon két település is képes lesz szorosabb kapcsolatot ápolni, együttműködni. Ez az alapja a nem piaci alapon szerveződő családok közötti együttműködésnek, amely a gazdaság fejlődésének is útja, módja lehet. Hiszen a gazdasági fejlődés az emberek, az általuk alkotott társadalom fejlődését szolgálja – mondta az eskütétel alkalmával Varga Csaba, aki úgy látja, ha Magyarországon ezer település számára lehetővé teszik ezt a fajta mozgásszabadságot, az ország három-öt év alatt újraépítheti magát.

A változást három szinten, egyéni, közösségi és politikai szinten kell elérni. Mindenki képes legyen adni és cserébe nem várni semmit, továbbá a közösség tagjai bármilyen helyzetben meg tudják egymást védeni. Politika szinten pedig egy életképes társadalom kialakítása a cél, amelynek tagjai politikai közösséggé állnak össze, és jól működő gazdaságot hoznak létre.

Lass Gábor