Gyakran a népművészet elemzői is csak akkor ébrednek rá egy-egy addig ismeretlennek vélt jelkép eredetére, ha már a történelemből kiderült, hogy mit is jelentett egy nép számára az országalapítás, a szervezettség, a rend, vezéreik, fejedelmeik gondoskodása, a védelem, a más népektől való megkülönböztetésre alkalmas jegyek.

Az önmeghatározás nemcsak az egyénnek, a csoporthoz tartozó népnek is fontos. Amióta a magyar nemzet erőszakkal leszakított részei papíron is a magyarsághoz tartozhatnak, többen az anyaországban kérik állampolgárságukat, és itt teszik le esküjüket is.

Szeptember elején Budapest XVIII. kerületében negyvenhat székelyföldi és tizenhat kalotaszegi magyar sorakozott föl eskütételre. Mint minden nagy ünnepen, viseletben jelentek meg, jelezve, hogy ez a nap az egyik legnagyobb esemény életükben; mint mondjuk a konfirmálás. A viseletet pünkösd napja előtt veszik föl először a konfirmálásra – mondja az egyik körösfői esküt tevő – a fejdíszt pedig a lányok pünkösd első napján tehetik a fejükre.

Nézzük a letagadhatatlanul magyar szépség portréját, fején az elmaradhatatlan viseleti darabbal. Viselete üzenetet hordoz: már konfirmáltam, elmúltam tizenöt éves, Kalotaszeg vidékéről jöttem, magyar vagyok, de még nem mentem férjhez (a fejdíszt az esküvőig viselhetik).

Ha egyszer felvette, minden ünnepen fel kell tennie. Erre mondják tréfásan a kalotaszegi falvakban, hogy „belevénül a pártába”, ha sokáig nem megy férjhez valaki. Kalotaszeg vidéke mintegy negyven falut ölel föl, Kolozsvártól nyugatra a Gyalui-havasok alatt. A Kincses Város közelében folyó Nádas-patak mentén már igen korán megtelepedtek a magyarok. Magyarvalkó, Magyarvista, Méra, Körösfő és más települések nem véletlenül őrzik igen gazdag népművészetüket, hiszen volt idejük díszíteni munkáikat.

Hosszasan nézve a szép fiatal lány portréját, „déja vu” érzés vesz az emberen erőt. Ez a fejdísz inkább korona, mint párta. Elemző szakemberek szerint is ez fejdíszforma korona, a párta elől magasabb, hátrafelé elkeskenyedik. De a fejre helyezése is másképp van, a párta fentebb öleli körül a fejet hátrafelé meredeken keskenyedve, a kalotaszegi – és más hasonló – fejdísz – a korona – mélyen behúzva díszíti a fejet. Ilyennek tudjuk elképzelni Árpád-házi vezéreink, fejedelmeink asszonyait.

A Szent Koronát hasonló módon tették a királyaink fejére, ősi, keresztpántos hun fejdíszek formájának késői őrzőjeként. A körösfői kis(nagy)lány „koronázása” már megtörtént. Most esküjével fogadta, hogy nemzetéhez, a magyarsághoz mindig hű lesz. A koronával megpecsételte fogadalmát.

Hankó Ildikó