Orosz szóvivő: Zelenszkij számára tilos tárgyalni Oroszországgal
Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.Peszkov Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, amely szerint az ukrajnai válság rendezéséről megtartandó első és a második genfi csúcstalálkozó között kerülhet sor Oroszországnak az Ukrajnával fennálló fegyveres konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformulája” alapján.
„Először is: egy ilyen nyilatkozat természetesen teljesen ellentmond a (Zelenszkij) számára kodifikált, arra vonatkozó tilalomnak, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Másodszor: számunkra nem elfogadhatóak az olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk, és amelyeket valaki más fog kidolgozni”
– nyilatkozott Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ-nak nyilatkozva leszögezte: Oroszország nem kíván részt venni azon az Ukrajnáról szóló konferencián, amelynek lehetőségéről Kuleba említést tett. A Zelenszkij-formulát „alkímiának” nevezte.
Zelenszkij elnök 2022 novemberében videokapcsolat segítségével egy olyan tízpontos béketervet terjesztett a G20-csoport csúcstalálkozójának résztvevői elé, amely figyelmen kívül hagyta Moszkva álláspontját. Az orosz fél elutasítja fegyveres erőinek teljes kivonását az 1991-ben érvényes határok mögé, illetve azt is, hogy visszaadja az ellenőrzést Ukrajnának az Azovi- és a Fekete-tengeren létrehozott „kizárólagos gazdasági övezete fölött”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban elutasította a Zelenszkij-féle béketervet, és kijelentette, hogy Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap. Méltatta a 2023 februárjában előterjesztett 12 pontos kínai békekezdeményezést, amely szerinte a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki, az ENSZ Alapokmányának alapján.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendezéshez el kell ismerni a harctéren kialakult realitásokat, valamint a „Novorosszijában” (Dél-Ukrajnában) és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekeit.
