„Magyarország a jelenlegi állás szerint 31, 2008 és 2011 között lejátszott gyanús meccsel – köztük az NB I, a Ligakupa, a Magyar Kupa találkozóival, az Alpok-Adria Kupa néhány utánpótlás-válogatott mérkőzésével, három nemzetközi felkészülési mérkőzéssel, sőt, egy bajnoki felkészülési meccsel is – érintett az eddigi legnagyobb nemzetközi bundabotrányban” – írtuk három héttel ezelőtt. Akkor még 19 labdarúgót, egy menedzsert és 4 játékvezetőt gyanúsítottak azzal, hogy részt vettek a csalássorozatban.

Azóta a gyanúsított futballisták száma huszonötre növekedett, múlt héten ugyanis hat újabb focistát hallgatott ki az ügyészség.

A bundaügyek kapcsán a Magyar Labdarúgó Szövetség 2009 decemberében tett feljelentést, ám 2011 nyaráig gyakorlatilag nem történt semmi. Tavaly májusban azonban a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és az eljárás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki, amely Nemzeti Nyomozó Irodával közösen vizsgálódik.

Az első látványos akcióra tavaly június 28-án került sor, ekkor egyidejűleg 12 helyszínen tartottak házkutatásokat, melynek során számos dokumentumot, adathordozókat és mintegy 100 millió forint értékű külföldi valutát foglaltak le. Emellett őrizetbe vettek három egykori és jelenlegi labdarúgót: a több hazai és külföldi klubban játszott Kenesei Zoltánt, a REAC-ot, a Siófokot és a Diósgyőrt is megjárt Horváth Gábort és a szintén több élvonalbeli klubban megfordult Lázár Mátyást, valamint négy játékvezetőt: Lengyel Kolost, Selmeczi Krisztiánt, Csák Jánost és Mocsári Tamást.

Az ügyészség gyanúja szerint Kenesei Zoltán 2010-ben lett tagja és magyarországi kapcsolattartója a nemzetközi bűnszervezetnek, amelynek feje egy távol-keleti illetőségű személy volt. A gyanú szerint társaság a fogadóirodák által világszerte kínált sporteseményekből választott ki olyan mérkőzéseket, melyeket manipulálni tudtak egyes játékosok vagy bírók megvesztegetésével, s így – a kívánt eredményre vagy éppen meccs közbeni eseményre kötött fogadásokkal – megkárosítsák a fogadóirodákat.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a csoport 40 ezer és 80 ezer euró közti összeget fordított egy-egy meccs manipulálására, és 400 ezertől 600 ezer euróig terjedő összegeket nyert a csalással. 2011. augusztus 12-én vesztegetéssel és hamis tanúzásra felbujtással gyanúsították meg Ponczók Csabát, aki az ügyészség szerint a Videoton Puskás Akadémia U19-es csapatának játékosaként a Ferencváros hasonló korosztályos együttesének kapusát a két csapat találkozójának manipulálására akarta rávenni.

A lavina tovább gördült, tavaly október 27-én gyanúsítottként hallgatták ki Szendrei György volt futballistát egy 2010 tavaszán lejátszott Diósgyőr–Nyíregyháza meccsel kapcsolatban, 2011. november 12-én pedig őrizetbe vették Andruskó Attilát, a Siófok egykori labdarúgóját egy 2009-es Kispest–Siófok Magyar Kupamérkőzés kapcsán. Az általa elmondottak nyomán került őrizetbe két nappal később korábbi csapattársa, Sütő László, aki szintén részletes vallomást tett, s így ő is szabadlábra került. Ismét őrizetbe került viszont Horváth Gábor.

Tavaly november 15-én Kugyela Zsolt FIFA-licences menedzsert vették őrizetbe, november 30-án pedig Aczél Zoltánt, a Haladás edzőjét (ő volt a Siófok trénere egy gyanússá vált 2009-es, Kispest elleni mérkőzés idején) vitték el megbilincselve a rendőrök. Aczél december 9. óta szabadlábon védekezhet. December 16-án három korábbi, illetve jelenlegi siófoki játékost gyanúsított meg az ügyészség: Hegedűs Gyulát, Kerényi Norbertet és Tusori Richárdot.

Az idei év újabb letartóztatásokat, kihallgatásokat hozott. Február 12-én a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren őrizetbe vették a korábban nemzetközi elfogatóparancs nyomán Peruban letartóztatott, majd a dél-amerikai ország által hazánknak kiadott Schultz László egykori labdarúgót, aki a gyanú szerint a fogadási maffia magyar vezetőinek egyike volt.

Február 15-én Egerben Sallai Balázst, a REAC korábbi játékosát vették őrizetbe, pár nappal később Lippai Ákos, a Diósgyőr labdarúgója kezén kattant a bilincs. Február 28-án pedig a REAC hat egykori, illetve jelenlegi játékosát állították elő a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei: Cseri Gergőt, Erős Károlyt, Kapcsos Vincét, Kovács Balázst, Kőhalmi Andrást és Varga Zoltánt. Ennek hatására roppant össze és lett öngyilkos február 28-án Kutasi Róbert, a rákospalotai klub igazgatója.

Múlt héten újabb volt és jelenlegi REAC-futballisták keveredtek gyanúba: előbb Pomper Tiborral, Sallai Tamással, Torma Gáborral és Nyerges Krisztiánnal bővült az érintettek köre, később a csapat két volt kapusát, a legutóbb Diósgyőrben védő Farkas Balázst és Szántai Leventét hallgatták ki.

Időközben lapunkat megkereste az egyik gyanúsított, Varga Zoltán ügyvédje. Dr. Buda Sándor levelében több, érdekes gondolatot is felvet.

„2012. március 4-én, vasárnap este az m1 egy félórás-órás műsor keretében foglalkozott a bundabotránnyal, ahol jelen volt értelemszerűen a Központi Nyomozó Főügyészség és az MLSZ képviselője, azonban a három napja letartóztatott – akkor még hat játékos – képviseletében egyetlen védő sem volt a meghívottak között. A műsor létrejöttét nyilván a napokkal »csoportos letartóztatás« indukálta, ennek megfelelően annak témáját is jelentős részben képezte. (…) Nyilván a meghívottaknak nem róható fel, hogy azt elemezzék, hogy a magyar bundabotrányban miért csak »mezítlábasok« szerepelnek függetlenül attól, hogy focisták, játékosügynökök, vagy egyéb személyek-e. A műsorban fel sem merült az a magától értetődő kérdés, hogy a labdarúgást körülvevő számtalan tisztségviselő, szakember közül soha senkinek nem tűnt fel, hogy évek hosszú során furcsa meccseken nem várt eredmények születtek? Hogy elismert szakemberek előtt néhány huszonéves focista létrehozza az évtized konspirációját (…) Gondoljuk végig, mi kell egy átfogó, szervezett csalássorozat létrejöttéhez. Képes-e azt néhány futballista saját elhatározásából, minden támogatástól mentesen megvalósítani úgy, hogy az senkinek fel sem tűnik, hiszen nem egy meccsről és egy csapatról beszélünk, hanem eddig talán huszonöt meccsről és több csapatról évek alatt, és valószínűleg ez messze nem a vége. Ha ironikus lennék azt mondanám, hogy néhány »Nemecsek Ernő« kirobbantotta a harmadik világháborút, a hadvezetés pedig karjait széttárva csodálkozik…”

Dr. Buda Sándor levelével kapcsolatban tegyük hozzá: mint ügyvédnek, nyilván az dolga, hogy védence ártatlanságát próbálja bebizonyítani, de legalábbis büntetését mérsékelni. Ám mert a fenti sorokban – ahogyan mondani szokták – van logika, úgy gondoltuk, megosztjuk olvasóinkkal a teljesebb kép érdekében.

Egy biztos: a bundaügy lezárása még legalább hónapok, de inkább esztendők kérdésre. Az utóbbi években lassú fejlődést mutató magyar labdarúgásnak azonban az az érdeke, hogy a szálak kézbentartóit megtalálják és megbüntessék.

Bunda ugyanis, ne legyen illúziónk, volt akkor is, mondjuk Puskásék vagy Alberték idejében, amikor még a világ legjobbjai közé tartoztunk. Korábban azonban az ilyen megegyezések arról szóltak, egy-egy csapat biztosra akart menni, nehogy utolsó meccsein bukjon el egy bajnoki címet, a kisebb klubok pedig a bajnokságból való kiesést akarták elkerülni néhány levajazott pontszerzéssel.

A mostani, világméretű, nyugati bajnokságokat és európai kupasorozatokat is érintő csalássorozat hátterében azonban kizárólag a fogadási biznisz, a pénzszerzés áll. És emiatt sokkal felháborítóbb, mint a régiek stiklijei.

Bándy Péter