30 ezer forint egy kis falusi utcában 42-vel történt haladásért, ahol fekvőrendőrök sem próbálják lassítani a forgalmat, és senki sem veszi komolyan a harmincas táblákat, amit a település minden utcácskájára kirakott az önkormányzat. 100 ezer forint egy olyan piros lámpán áthaladásért, amelyik vélhetően elromlott, így vagy negyed órája nem váltott zöldre, ám a nyolcadik kihagyott periódus után a kilencediknél mégis feléledt a rendszer, amiből a rendőrök azt a következtetést vonták le, hogy mégis jó a lámpa. S a legújabb gyöngyszem: Rimócon több biciklist is megbírságoltak 20 ezer forintra, mivel járművükről hiányzott a kiegészítő felszerelések némelyike (csengő, lámpa) – amelyek egyébként sok újonnan árult kerékpárhoz sem tartozékok a biciklisüzletekben. A múlt héten pedig az elsősegélyládák szavatosságát kezdte hirtelen ellenőrizni a rendőrség: itt a kiszabott átlagos büntetés csak 5 ezer forint volt, de valójában 50 ezer forintra is büntethettek volna.

Néhány apró szabálysértés, amelyekbe mindannyian belefuthatunk. És sokan érezhetjük úgy: a család anyagi lehetőségeihez képest óriási terhet, lemondást követelnek ezek a vétségek, amelyekkel tulajdonképpen nem is veszélyeztettünk senkit. Hangsúlyozottan ide tartozik még az otthon hagyott jogosítvány, forgalmi engedély, lejárt műszaki, amit eddig megúszhattunk egy-egy rendőri figyelmeztetéssel, ám mostantól legalább 30-70 ezret vehet ki pénztárcánkból.

Többszörös tarifák

Sokat súlyosbodtak Magyarországon az elmúlt négy évben a büntetési tételek. A büntetések különösen jelentős emelésére 2008-ban került sor, ekkor hallhattunk először százezer forint fölötti büntetési tételekről. Ugyanebben az évben került sor az objektív felelősség elvének bevezetésére, ami lehetetlenné teszi, hogy a vétkes gépkocsi tulajdonosa ismeretlen rokonokra, barátokra stb. hivatkozva bújjon ki a büntetések alól. Azóta a gépjármű tulajdonosának kell vállalnia a következményeket, hacsak nem mellékel egy nyilatkozatot, amelyben meghatározza a vezető személyét. 2011 nyarán aztán a büntetési tételek újabb jelentős emelése következett. Ekkor alakultak ki a napjainkban háborgást okozó, átlagfizetést elérő-meghaladó büntetések. Innentől vált a szabálysértési eljárások alapjává a 30 ezres tarifa: ennyit kell fizetni a minimális mértékű gyorshajtásért, az elsőbbségi szabályok megsértéséért, de még azért is, ha valaki nem megfelelő (ám a forgalmat nem veszélyeztető) helyen parkol. S innentől vált különösen durvává a gyorshajtók elleni küzdelem. Aki lakott területen 50 helyett 80-nal hajt, 45 ezer forintos bírságot kockáztat. Autópályán pedig 200 ezer forintba fájhat, ha valaki átlépi a 216 km/h-s határt és 300 ezerre, aki 248-nál is gyorsabban hajt.

Bár a tiltakozások most robbantak ki, a jelenlegi rendelkezések szinte nem is érintették a büntetési tételeket. Súlyosabbá a visszaesők szankcionálása vált. Aki egy adott, 30 ezres tarifájú vétséget fél éven belül többször is elkövet, annak már helyszíni bírság esetén is 70 ezer forintot kell fizetnie, harmadszorra pedig a jogosítványát is elveszik. Mindennek feltétele, hogy a rendőrautókat felszereljék olyan számítástechnikai rendszerekkel, amelyek képesek minden autós minden korábbi kihágását memorizálni. A büntetések kifizethetősége végett pedig a rendőrautók bankkártyaolvasó terminálokat is kapnak.

Szintén változás, hogy megszűnik a rendőrök mérlegelési lehetősége: a továbbiakban a jogszabály a súlyosnak ítélt kihágások esetén egyértelműen meghatározza, hogy milyen büntetést kötelesek kiszabni. A biztonsági öv be nem csatolása lakott területen belül 15, országúton 30 ezer forintba kerül. Autópálya megállósávjában haladni 150 ezer, indok nélkül ott parkolni 100 ezer forintot kóstál. A behajtási tilalom megszegőire 50 ezres, a vasúti átjárón, tilos lámpán áthajtókra 100 ezer forintot rónak. Ráadásul ezek a tételek duplázódhatnak is: ha valaki nem ismeri el a helyszínen a vétséget, és szabálysértési eljárásban marasztalják el, kétszeres tarifára számíthat. Ezt érdekvédelmi szervezetek azért tartják aggályosnak, mert így lényegében büntetik az autóst, ha jogorvoslatot keres. Változott az is, hogyha valakit eddig halmozott vétségeken kapott a rendőr (mondjuk bekötött öv nélkül mobilozott, és az autónak egy-két lámpája is ki volt égve), eddig a legsúlyosabb szabályszegés tarifájának másfélszeresét kaphatta, mostantól viszont egyszerűen összeadják az érintett tételeket.

Az ittas vezetéstől az eddiginél is drasztikusabb intézkedésekkel ijesztenek el. Mert igaz, enyhe fokú ittasság esetén erre a vétségre sem szabnak ki a többinél magasabb tételeket (helyszínen 30-50 ezer forint), a súlyosabb ittasság azonban további, bírósági eljárást vont maga után, amelyben – természetesen csak a legsúlyosabb esetben – 108 millió forintos büntetésre is számíthat az elkövető. A büntetéseket egyébként továbbra is lehetőség van közmunkára váltani vagy leülni, ez napi 5000 forinttal csökkenti a tartozást.

Félfizetéses tételek

– A szabálysértés mértéke nincs arányban a büntetésekkel, ezért a KRESZ új keletű szigorítása társadalmi szempontból előnytelen – hangoztatja Bíró Márk fideszes képviselő, aki frakciójában sikeres mozgalmat indított a szerinte irreális büntetési gyakorlat felülvizsgálatáért. Hasonlót mondott néhány héttel korábban az LMP-s Dorosz Dávid: a büntetési tételek emelésének egyetlen célja a kormányzati bevételek növelése, a bírságokat az illetők vagyoni helyzetéhez kéne igazítani.

Tény, hogy mivel az új rendszerben a rendőröknek nincs joguk mérlegelni, sok vidéki családot hónapokra lehetetleníthetnek el a több tízezres büntetések. Kelet-Magyarországon tömegével vannak falvak, ahol többgyermekes családok havi 80-120 ezer forintból élnek.

A statisztikák szerint hazánkban 3,3 millió ember él a létminimum alatt, ami 2011-ben 71 ezer forintot jelentett. Igaz, az ilyen családokban a kocsi is ritka, de ha mégis van egy húszéves Zsigulijuk, félhavi jövedelmüket viheti el, ha az országúton mondjuk irányjelző nélkül kanyarodnak, vagy jönnek ki a körforgalomból (30-30 ezer forint), vagy esetleg nem volt pénzük leműszakiztatni az egyébként jó állapotban levő járművet (30 ezer forint). S a rendőr nem mérlegelhet akkor sem, ha ezek a családok hirtelen szülés miatt a megengedettnél nagyobb sebességgel száguldanak az illetékes kórházba (30-45 ezer forint). S ahogy a bevezetőben említettük: akinek kocsira sem telik, az sem lehet teljesen nyugodt a kerékpárokra vonatkozó rendőri ellenőrzése miatt.

A szabályokat természetesen nem arra vannak, hogy a megsértésük esetén is jól érezhessük magunkat, hanem arra, hogy mindenki betartsa őket. Ugyanakkor mégis bizarr, hogy egy kézben tartott mobiltelefon 30 ezer forintos bírságának kiváltása (immár telefonálni sem kell, a készülék tartása önmagában szabálysértésnek számít) hatnapi elzárást jelent. A 300 ezres gyorshajtási bírság kiváltásáért pedig 60 napra kell börtönbe vonulni, nem is beszélve az ittas vezetés 540 napos maximális tételéről. Ehhez képest tavaly csupán fél év felfüggesztett börtönt kapott egy kaposvári bokszoló, aki szerelemféltésből az utcán verte félholtra vetélytársát.

Három év börtönre ítélték azt a somogyi férfit, aki fejszét vágott lakótársa fejébe, egy bonyhádi férfi pedig épp az ittas vezetésnek megfelelő, 18 hónap börtönbüntetést kapott egymillió dollár elsikkasztása miatt. S hogy a szigor visszafelé nem működik: csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a két nagyatádi rendőr, akik 2010-ben saját zsebükre hajtotta be a közlekedési vétségesen kapott sofőrök bírságát. A büntetések ráadásul a környező országok tételeihez képest is magasak. Emlékezetes, vagy tíz évvel ezelőtt még nyugodtan száguldoztak nálunk a nyugat-európai sofőrök, mivel a büntetés aprópénz volt fizetésükhöz képest.

Most megfordult a helyzet, különösen az apróbb vétségek tekintetében mi ússzuk meg olcsóbban, ha külföldi országban büntetnek meg bennünket. Ausztriában idén emelték a büntetési tételeket, ennek ellenére aki 30 km/h-val gyorsabban megy a megengedettnél, csak 70 eurós (20 ezer forintos), 20 km/h-s túllépés esetén pedig 50 eurós (15 ezer forint) büntetésre számíthat – nálunk ugyanez 30 ezer forint. Németországban a gyorshajtási bírság 30-40 euró, s 40 euróból (12 ezer forint) meg lehet úszni a mobiltelefonnal történt vezetést – ahogy említettük, nálunk erre is a 30 ezres tarifa érvényes. Pedig az osztrák, német sofőröknek ötszörös fizetésből kell kigazdálkodniuk ugyanezeket a büntetéseket.

De szintén túlzó a magyar szigor a kelet-európai államokkal, mondjuk Romániával összehasonlítva. Ott a piroson áthajtás 370 lejbe (24 ezer forint) kerül, szemben a magyarországi 100 ezer forinttal. Az ittas vezetést pedig 1500 lejre (98 ezer forint) bírságolják – ami szintén kevesebb a magyarországi 150-300 ezer forintnál.

Statisztikák és társadalom

Autós magazinok azt gyanítják: az irreális bírságok meghatározását költségvetési szempontok motiválták. Az elméletet erősíti, hogy az idei évtől a beszedett pénzek közvetlenül a központi büdzsébe folynak, a rendőri szerveknek még az ellenőrzés költségeit sincs lehetőségük levonni a bírságbevételekből. A költségvetés számai között pontosan meg is határozták, hogy 2012 során 16 milliárd forint bevételnek kell érkeznie az „objektív felelősségből származó közigazgatási bírságokból”, s további 744 milliónak egyéb közúti bírságokból. E vélekedések szerint az elmúlt hónap, az elsősegélycsomagokra is kiterjesztett fokozott ellenőrzéseinek is az volt az oka, hogy a rendőrség rosszul állt a feladat időarányos teljesítésével. A hivatalos szervek azonban ezt tagadják, arra hivatkoznak, hogy költségvetési befizetéssel épp megszűnt a rendőrök érdekeltsége a magasabb bírságok kivetésében.

Van azonban egy fontos tény, ami akár pontot is tehet a fenti vita végére. Tény ugyanis, hogy a bírságok szigorításával jelentősen csökkent az elmúlt években a magyarországi balesetek száma. A csökkenés 2005-től, az erőteljes csökkenés pedig 2008-tól, az objektív felelősség bevezetésének évétől indult. A KSH adatai szerint 2004-ben még 21 ezer személysérüléses balesetet szenvedtünk a magyar utakon, 2008-ra ez 19 ezerre, 2010-re 16 ezerre csökkent. Hasonlóan esett az ittasan okozott balesetek száma, 2900-ról 2300-ra, majd 1900-ra. A halálos baleseteké pedig majdnem feleződött: 2004-ben még 1296-an haltak meg a közutakon, 2008-ban már csak 996-an, 2010-ben pedig 740-en. A magas büntetések tehát vitathatatlanul megfontoltabb vezetésre kényszerítették az autósokat. Kérdés ugyanakkor, hogy a szabálysértők akár tömeges ellehetetlenítése milyen más társadalmi következményekkel jár majd.

Kárász Andor