A szembe köpött falu

Azt beszélik a televízióban, hogy Magyar Péter lejáratására tízmilliókat áldoz a Fidesz, de én ezt kötve hiszem, mondta Éva asszony a falun sebesen átfolyó Burnót-patak partján a múlt keddi ítéletidőben.

– Az az ember egyedül is képes tökéletesen lejáratni magát. A falusiak közül nem is csápol neki senki a parlament előtt.

Bognár Gyuláné, Éva asszony nyomatékul fel is említi azt az esetet, amikor Magyar Péter harmadmagával először kopogtatott be hozzájuk a verandaajtón, és rövidke korteskedést követően az egyik unokáját kereste az öt közül, akivel úgy tervezte, hogy közösen indulnak majd az önkormányzati választáson.

– Faluszerte ömlengett magáról, a jó kapcsolatairól, az összeköttetéseiről meg a magas beosztású barátairól, mi meg hinni kezdtünk neki, de inkább csak azért, mert miniszter volt a felesége, akit viszont elfogad és tisztel mindenki a faluban a mai napig – sorolja tovább az emlékezetes találkozásokat. – Aztán néhány héttel a választás előtt majd ránk szakadt a kultúrház mennyezete, amikor kiderült, hogy végig hazudott nekünk, mert nem is indult.

Elázva, átfázva érkezünk Éva asszonnyal, Horváth Károly henyei képviselővel meg a 75 esztendős falukrónikás Kántor Gyulával a község polgármesteréhez, Kulin Miklóshoz, amolyan közös igazságtevésre, mert ami akkor történt, azóta is sérti a falu önérzetét. Látva Magyar fűrészporos cirkuszát, azt szeretnék, ha mások is megismernék, legalább okulásképpen.

A kultúrház felújítása miatt a polgármesteri irodába átcipelt fekete zongora, festett szobrok meg keretezett tablók közé telepedve elsőként abban állapodunk meg, hogy közülük senki sem kíván más magán- és családi életében vájkálni, mert a vidéki ember amint elvárja, úgy meg is adja másnak a tiszteletet. A városiakkal ellentétben itt még most is mindenki köszön mindenkinek, és ha kezet fognak vagy koccintanak, egymás szemébe néznek az emberek.

Gyülekeztek hát reménykedve a népek 2019. szeptember 13-án a kultúrházban. Magukból kiindulva joggal gondolhatták, hogy jól alakul majd a pesti ügyvédgyerek kezében a közösség sorsa, hiszen ugyancsak ügyvéd édesapja, Magyar István már évek óta élt itt együtt a falu köztiszteletben álló asszonyával, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóhelyettesével, Wernitzer Júliával. Kapcsolatuk az asszony válópere során Balatonhenyén érlelődött, és miután a szintén elvált Magyar apuka megnyerte Júlia válóperét, feleségül vette a népszerű irodalomtörténészt.

A henyeiek szerint az apja hatására Péter fiának és feleségének, Varga Juditnak is annyira megtetszett a festői szépségű, madárdalos zsákfalu, hogy 2013-ban meg is vettek egy 2144 négyzetméteres, romos házat a Kossuth utcában a focipályával szemben, amit aztán igényesen és ízlésesen fel is újítottak, mert ott képzelték el családjuk állandó lakhelyét. Olyannyira komolyan gondolták, hogy még a tízmilliós csokot is igénybe vették az építkezéshez, amit aztán, mivel Varga Judit későbbi beosztása lehetetlenné tette az állandó vidéki tartózkodást, visszafizettek.

Az újjáépítés során, akár korábban például Ragályi Elemér operatőrt vagy Wernitzer Júliát és más Pestről idecsábult hírességeket, a Magyar családot is hamar befogadták, különösen a szerintük tisztelettudó, mégis közvetlen Judit asszonyt és három kisfiát, akik nyaranta a falusi gyerekekkel barátkoztak.

– Nézze, nekem a Péterről meg a családi balhéiról nehéz lenne jót mondanom, rosszat meg nem akarok – szögezi le az elején Horváth Károly képviselő, aki a tehenei farától ugrott be a hivatalba, mint mondja, az igazság kedvéért. – Judittal viszont jó a kapcsolatunk, öt napja beszélgettem vele utoljára a kapujukban, ő továbbra is egy aranyos, kiegyensúlyozott asszony. Azért tudom, mert én építettem terméskőből a kerítésüket, sok mindenről volt időnk beszélgetni. Annak idején ha egy roma gyerek nem maradt ki az iskolából, akkor kőművesnek tanult, most mégis húsmarhatenyésztésből tartom el a családomat, de falat rakni azért még tudok – tologatja maga előtt a polgármester frissen főzött kávéját; errefelé nem telik titkárnőre.

Azt mondja, a kultúrházi kampánygyűlésre ballagva őket is elgondolkodtatta, vajon Magyar Péter miért azután jelentkezett polgármesternek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019. július 11-én igazságügyi miniszterré nevezte ki a feleségét, ő pedig akkor már a Diákhitel Központ milliókat kereső igazgatója volt, hiszen tudhatta, mindkettőjüket még inkább Budapesthez kötik majd a feladataik.

– Én azt hittem, tisztában van vele, hogy mit csinál, és lelkendezve mentem a gyűlésére, ahol, úgy tudtam, Gulyás Gergely is jelen lesz, legalábbis Magyar ezt híresztelte a faluban – emlékszik vissza a település önkéntes krónikása, a református templom és imaterem gondnoka, Kántor Gyula. – Több mint egy órán át beszélt teli kultúrház előtt arról, hogy ő mennyire rátermett és mennyi mindenre készül, például újra kinyittatja az évek óta bezárt kisboltunkat, meg alapítványt hoz létre a falu fejlődése érdekében, hogy a pesti gazdagoknak legyen hová befizetni a nekünk szánt támogatásokat.

Ám lassan egyre kínosabb lett a kortesbuli. Az istennek sem akart világossá válni a programbeszéd, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszterért is hiába tekingettek az ajtó felé.

– Gulyás miniszter úr nem jön el, én pedig ezennel visszalépek – nyögte ki Magyar legvégül.

– Akkor jöttünk rá, hogy ez a Péter hülyének nézett bennünket – csattan fel Kántor Gyula, még most is sértődötten. – Én itt születtem, és engem innen, az apai házból visznek majd ki Szent Mihály lován a henyei temetőbe – csap egyet a fekete zongora lecsukott tetejére. – Engem egy ilyen kaliberű ember ne merészeljen megalázni! Pofon vágott és szembe köpött bennünket.

– Ki kell mondani az igazságot, hogy végig hazudott nekünk, becsapott bennünket – fokozza még tovább Éva asszony. – Neki tudnia kellett, hiszen jogász, hogy a polgármesterség meg a sokmilliós igazgatói állás, amit betöltött, nem fér össze. Mert erre hivatkozott, hogy ő Pest és Henye között világosodott meg az autóban arról, hogy a kettő kizárja egymást. Egyszerűen a pénzért dobott bennünket.

De ami a megvilágosodást illeti, Magyar Péter ebben is hazudott, hiszen visszalépése pillanatában színpadra hívta és maga helyett polgármesternek ajánlotta egyik régi ismerősét, Kulin Miklóst, aki ráadásul nem is Balatonhenyén lakik.

– Nem számoltam össze, de előtte több napon át legalább hússzor telefonált nekem, sokszor éjszaka is, és rágta a fülemet, vállaljam el az indulást, mert nagy bajba került. A többit bízzam rá, majd elintézi. Mondtam neki, én jól ismerem Henyét, de másik faluban, Barnagon lakom, értsd meg, nem vállalom – emlékszik vissza Kulin Miklós, és zaklatottan nekem is lefőz egy csésze kávét. – Miatta sohasem vállaltam volna, mert oldja meg a ki tudja hányadik magának okozott szorult helyzetét egyedül, de akkor felhívott valaki, akit sokkal többre becsülök annál, hogy egy ilyen piti ügyben nyilvánosságra hozzam a nevét, és megértő segítségemet kérte. Végül miatta álltam oda a kultúrházban Magyar Péter mellé, és jelöltettem magam az utolsó pillanatban 2019. szeptember 9-én.

Ha Kulin ezt nem teszi meg, akkor a falu a választási jelentkezésre megadott időpont leteltével polgármesterjelölt nélkül maradt volna, noha az induláskor még ketten is voltak. Egyikük az akkor hivatalban lévő Kovács Csaba polgármester, egy Szombathelyről kiköltözött nyugdíjas rendőr, aki telekvásárlásokkal is foglalkozik, akárcsak sokak mellett újabban már Magyar Péter is. Kovács szeretett volna újra indulni, de a kampányban Magyar annyira esélytelenné tette, mert elmondta mindennek, hogy inkább visszalépett. Alig néhány hét múlva azonban Magyar is megfutamodott, és jött a mára 78 esztendős, falumentő Kulin Miklós.

Azt mondja, Gulyás Gergelyt és Magyar Pétert még egyetemistaként, 25 éve ismerte meg Hamburgban, amikor hat hónapi ösztöndíjjal tanultak a városi egyetemen, és Gulyás Gergely édesapja azt kérte tőle, nyújtson baráti segítséget a fiatalok kinti boldogulásához. Kulin Miklós 13 évvel korábban, 1986-ban költözött a családjával Kolozsvárról az NSZK-ba, miután a német állam hajlandó volt 20 ezer márka fejpénzt kifizetni értük személyenként Ceaușescu Romániájának. Elismert közgazdászként dolgozott, miközben vezette a hamburgi református magyarok közösségét, ami lehetőséget teremtett az egyetemista fiatalok támogatására is.

– Az ismeretségünk természetesen megmaradt, én pedig időközben vettem egy ingatlant a közeli Barnagon, és 2010-ben végleg Magyarországra költöztem – mondja a szász felmenőkkel is büszkélkedő faluvezető. – Ha a véleményemet kérdezi, akkor Gulyás Gergelyt tisztelettudó, művelt, sokra hivatott fiatalemberként ismertem meg, és a mai napig becsülöm a kedves szüleivel együtt. Magyar Péterről ami véleményem van, azt inkább megtartom magamnak. Ugyanakkor Varga Judit asszonyt, akivel szintén gyakran beszélgetünk telefonon vagy csak futólag a háza előtt, szintén nagyra értékelem mint a családját a végsőkig egyben tartó édesanyát és mint rátermett női politikust.

A fekete zongorát körbeülő henyei igazságtévők polgármesterük szavai után némán merednek maguk elé, csak a szél meg az eső folyamatos kegyetlenkedése hallatszik be a cseréptetőről. Elsőnek Éva asszony szólal meg, akinek a férje annak idején bauxitbányász volt, és a műszakból hazaérve a háztájit kapálta, meg a disznók alól hordta ki a trágyát, mert fogni kellett a pénzt. Azt meséli, minden családban, az övékében is voltak összezörrenések, de azok nem tartoztak az utcára vagy a kocsmára. Szerinte Varga Judit szerethette a férjét, nem akart botrányos feltűnést, és addig mentette a család becsületét, amíg áldozat nem vált belőle. Errefelé nem nézik embernek azt, aki képes asszonyt, gyereket, rokont, jóbarátot kártyára tenni csak azért, hogy rá figyeljenek. Azt mondják, az önimádat a lélek rákja, a belőle burjánzó kitervelt árulás pedig aljasabb a gyilkosságnál.

Talán ezért is egyre nehezebben viselik az utóbbi időben a Pestről, vagy akár Svájcból, vagy Ausztriából a faluba importált dörzsölt kivagyiságot. Tucatnyinál többre teszik a messziről jött művészek, politikusok, megmondóemberek, gazdag telek- és földvásárlók számát, akik egyetlen romos házért szemrebbenés nélkül fizetnek ki 50 milliót és költenek rá még nyolcvanat. Az 1970-es években Sára Sándor, Jancsó Miklós, Szomjas György vezetésével alakult meg a térségben a Káli Vidék Baráti Köre társaság, és kezdtek el ideszállingózni a tehetősebb budapesti értelmiségiek, színészek, bankigazgatók és párttitkárok, akiket a helyi népek nem a más vidéken szokásos „gyüttmentnek”, hanem „bebíróknak” vagy „újlipótiaknak” neveznek.

– A régebbi bebírók jobban tiszteltek bennünket és alkalmazkodtak hozzánk, az újabbak viszont át akarják venni az irányítást és át akarják alakítani a közösség meg a falu sorsát – mondja Hegedűs Károly, utalva Magyar Péterre is. Aztán az órájára pislant és búcsúzik, mert temetésre kell mennie, de előtte még ránézne a húsmarháira.

– Némelyik városi annyira nem tudja, hol van, hogy képes betelefonálni és panasszal élni azért, mert a disznóólnak ólszaga van, a kakas kukorékol, a harang pedig kondul – teszi hozzá a polgármester olyan hanglejtéssel, amilyennel egykor a tanító úr világosította meg az oktalan gyerekek elméjét. – Nagyon megszerettem ezt a falut, ezt a kultúrát mint váratlanul beugró polgármester, de az idei választáson már nem indulok újra, mert 78 évesen felelőtlenség lenne a közösséggel szemben, most is orvosi vizsgálatra sietek.

Utastársnak a derék református Kántor Gyula telepszik az anyósülésre, és a keskeny utcácskákon áradó vízpaplan tetején csúszkálunk egészen a Kossuth utcáig. A Horváth képviselő úr építette vastag terméskő kerítés mögött, akár a többi pesti tulajdonú ház ablakszemeit, a Varga-félét is csukott zsalugáterek takarják. Sáros időben még az álmok ékszerdobozai, a fiatal családi otthonok is úgy vacognak, akár ázott kóbor kutyák az út szélén. Magyar Péter, mint a népmesékben a legkisebb és legszerencsétlenebb gyermekecske, a következőképpen búcsúzott a válásuk után Varga Judit tulajdonába került háztól Facebook-oldalán: „Úgy érzem, kitépik a szívemet és haragszom magamra és az egész világra.”

– Mi viszont egyáltalán nem haragszunk, sőt hálásak vagyunk neki, hogy máshol próbál szerencsét – mondja erre Kántor uram az anyósülésről. – Végre megnyugodhat a falu, mert ezek szerint a mi Péterünk már nem henyei polgármester, hanem mindjárt pártvezető, miniszterelnök vagy atyaúristen akar lenni. Krisztus ereje védelmezzen tőle.

Ennyiben maradunk.