Nem szűnt meg a magyar vállalatokkal szembeni boszorkányüldözés Ukrajnában

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „világháborús készülődés” zajlik a közösségben a kritikussá váló ukrajnai harctéri helyzetre tekintettel, amelynek keretében Magyarországon hatalmas a nyomás, és ez várhatóan még tovább is fog fokozódni a következő hónapokban.

Erre példaként hozta fel, hogy a Magyarország által blokkolt 500 millió eurón túl még 1,5 milliárd eurót kívánnak nyújtani a tagállamoknak az ukrajnai fegyverszállításokra az Európai Békekeretből.

„A magyar álláspont továbbra is változatlan és világos. Amíg nem kapunk garanciát az ukrán féltől arra, hogy befejezik, és nem kezdik újra az Ukrajnában aktív magyar cégekkel szembeni boszorkányüldözést, addig mi nem tudunk ilyen döntésekhez hozzájárulni” – emelte ki.

A magyar vállalatok elleni hátrányos megkülönböztetést pedig elfogadhatatlannak nevezte, s alaptalan eljárásokat, mondvacsinált okokat emlegetett, és emlékeztetett arra, hogy az OTP-t korábban a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezték.

Majd rámutatott, hogy most, amikor is ez az ügy már megoldódni látszott, Kijev tizennégy, Richter által forgalmazott gyógyszernek vissza akarja vonni engedélyét. Sziijártó Péter a legnagyobb magyar gyógyszeripari vállalattal szembeni eljárás kapcsán hasonlóképpen alaptalan indokokról beszélt, mint a pénzintézet listázása esetében tapasztalható volt.

„A Richter semmiféle szabály ellen nem vétett Ukrajnában, és semmilyen módon nem sértett szankciós intézkedéseket (..) Az, hogy Oroszországban tevékenységet folytatnak, az semmilyen jogszabállyal nem ellentétes. A gyógyszeripar semmilyen szín alatt nincs szankciós rendelkezés hatálya alatt” – emelte ki.

„Tehát a magyar vállalatokkal szembeni boszorkányüldözés nem szűnt meg az OTP ügyével, hanem egy újabb lépést tettek most ebben előre” – mutatott rá.

Emellett visszautalt arra is, hogy amikor azt kérték az ukrán kormánytól, hogy töröljék az OTP-t erről a feketelistáról, akkor azt kellett hallgatni, hogy ez tőlük teljes mértékben független kérdés, majd később egy kormánydöntéssel megszüntették a jegyzéket, amivel kissé „megbicsaklott” az érvelés hitelessége.

A miniszter úgy vélte, hogy mivel nem szakmai, hanem politikai döntés született ez ügyben, és a vezetés és a szabályok is változatlanok, így reális a veszélye egy hasonló intézkedés megismétlődésének.

„Ezért azt kértük az ukrán kollégáktól, hogy (…) jöjjenek el Budapestre, üljünk le, és dolgozzunk ki olyan megoldást, megállapodást, amely számunkra kellő garancia ahhoz, hogy nem fordulhat elő újra, hogy Ukrajnában kizárólag politikai okok miatt magyar vállalatokat ilyen típusú hátrány érjen” – mondta.

„Mindezidáig az ukrán korrupcióellenes ügynökség nem reagált a meghívásra pozitívan, nem jöttek el. Mi továbbra is várjuk őket Budapesten, a kollégák készen állnak, tehát nem rajtunk múlik az, hogy egy ilyen megállapodás létrejön-e vagy sem” – tette hozzá.