Bűncselekmény hiányában felmentették Laborc Sándort és Tátrai Miklóst, az ügyészség megszüntette a nyomozást az úgynevezett filozófusügyben és bizonyíték hiányában lezárták a nyomozást Gyurcsány Ferenccel szemben a sukorói telekcsere büntetőügyében is. Csak egy gyors csokor az elmúlt hónap híreiből. Akik e nagy visszhangot kapott ügyeket nézik, értetlenül nézhetnek, amikor múlt héten beszámolójában Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos sikeresnek értékelte a 2002-től 2010-ig tartó kormányzati ciklusok korrupciós ügyeinek vizsgálata terén végzett munkát.

Az elmúlt másfél évben összesen 1434 bejelentés érkezett az előző kormányzati ciklushoz köthető visszás, vitatható ügyekben a kormánybiztoshoz. 107 esetben készült a nyilvánosság számára részben vagy egészben elérhető vizsgálati jelentés vagy feljelentés, 46 kormánybiztosi feljelentés tárgyában folyik nyomozás, négy ügyben történt vádemelés. Összesen 47 személy szerepel gyanúsítottként, és tíz ügy van még folyamatban.

Budai Gyula kijelentette, nagy a valószínűsége annak, hogy a Dataplex ügyben Bajnai Gordon felelőssége nem kerülhető meg. Budai Gyula sikeresnek értékelte az elszámoltatások terén végzett munkát, úgy látja, kilencven százalékban teljesítette feladatát. Külön kiemelte a Malév, a Budapest Airport, a Volán és a MÁV-ot érintő nyomozásokat.

– Az elszámoltatás eredményességét az mutatja meg, mennyi költségvetési vagy uniós forrást tudunk visszaszerezni abból, amit az elmúlt nyolc évben szerintünk jogosulatlanul fizettek ki. Sikerünket az is bizonyítja, hogy csupán három eljárásban – péti Nitrogénművek, IKV Zrt., Omninvest – harminc és fél milliárd került vissza a büdzsébe – nyilatkozta még tavaly egy baloldali hetilapnak Budai Gyula, akinek kormánybiztosi megbízatása novemberben jár le.

De elég-e mindez? A legnagyobb médiafigyelmet kapó ügyek látszólag sorra buknak el, és ha csak az utóbbi pár hét történéséit nézzük, akár úgy is tűnhet, hogy a Fidesz–KDNP egyik leghangsúlyosabb kormányprogramja, az elszámoltatás kudarcot vallott.

Júliusban futószalagon érkeztek a hírek: Laborc Sándor volt NBH-vezetőt felmentették a vádak alól, az annak idején hatalmas nyilvánosságot kapó, nemzetközi visszhangot is kiváltó „filozófusügyben” vádemelés nélkül zárták le a nyomozást, és Gyurcsány Ferenc sem vonható felelősségre a sukorói telekcsere ügyében. A volt miniszterelnök tekintetében múlt héten leginkább az uralta a sajtót, hogy a mártír szerepében tetszelgő volt kormányfő internetes bejegyzésében alávalónak nevezte az ügyészséget, és kilátásba helyezte, hogy részéről az ügynek még lesz folytatása: azt szeretné elérni, hogy az ügyészség ne bizonyítottság hiányában mondja ki a nyomozás megszüntetését, hanem bűncselekmény hiányában.

Az már kevesebb nyilvánosságot kapott, hogy az ügyészség amellett, hogy ejtette a Gyurcsány elleni nyomozást, vádat emelt öt személy ellen. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, egy értékbecslőt valamint egy ügyvédet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével vádolta meg.

Érdemes felidéznünk, mit mondott az elszámoltatásról Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára lapunknak. (Demokrata 2012/25. szám)

„Azt előre tudtuk, hogy ez nem lesz gyors folyamat, hiszen a nyomozásra, az ügyek felgöngyölítésére idő kell. Ezért is hoztuk létre a kiemelt ügyek kategóriáját, amely esetekben gyorsabbá teszi a bírósági folyamatot. Bár lehet, hogy a közvélemény számára lassúnak tűnik az elszámoltatás, valójában a normál ügymenetnél gyorsabban járnak el a hatóságok. Azt azért ne felejtse el senki, hogy rendkívül bonyolult, szövevényes bűncselekmények gyanújáról van szó. (…) hiába van szó óriási összegekről, felháborító törvénysértésekről, az elszámoltatásnál csak jogállami eszközökkel léphetünk fel. Ha nem így tennénk, a bűnösök is ártatlan áldozatként tüntethetnék fel magukat a nyilvánosság, a nemzetközi szervezetek előtt.”

A jelenlegi szabályok lehetőséget adnak arra, hogy ha egy túlterhelt bíróságon ésszerű időn belül nem tudnak befejezni egy ügyet, akkor a bíróság vezetőjének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik eljáró bíróságot jelölhet ki. Ez történt a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőperrel is, amelynek áthelyezése miatt a védők Alkotmánybírósághoz fordultak.

A nyomozást megszüntető ítéletek nem fogják a balliberális ellenzéket meggátolni abban, hogy továbbra is szajkózzák, Orbán Viktor koncepciós perekkel számol le ellenfeleivel, az ügyészség pedig a kézi irányítása alatt áll. A szélsőjobboldali ellenzék pedig azt veti a kormány szemére, hogy csak „imitálja az elszámoltatást” és nem él kétharmados felhatalmazásával. Holott pontosan tudják, hogy a Fidesznek vagy az elszámoltatási kormánybiztosnak semmilyen ráhatása nincs a nyomozó- és az igazságszolgáltató szervekre. Szerepük ott véget ér, hogy beszerzik a dokumentumokat és megteszik a feljelentéseket. Ha figyelembe vesszük, hogy a Sukoró-ügy esetén csak a nyomozás három évig tartott, akkor láthatjuk, hogy a 2002-től 2010-ig terjedő időszak elszámoltatási mérlegét csak évekkel később lehet majd megvonni.

Lass Gábor

Felmentő ítélettel zárult ügyek

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa bűncselekmény hiányában felmentette Laborc Sándort, az NBH egykori vezetőjét a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól. Laborcot, valamint két társát társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt viszont pénzbüntetésre ítélték: másfél millió forint pénzbüntetést kell kifizetnie. A bírósági eljárás, csakúgy, mint az ügy nyomozásának részletei, 2040-ig minősített nemzeti adatot képeznek.

A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. A bíró az ítélet indoklásában elmondta, a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott. Budai Gyulát elsőfokon egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelezték, mert megsértette Tátrai Miklós jó hírnevét. Az elszámoltatási kormánybiztos azt állította, a Bábolnai Ménesbirtok Kft. részéről a Bábolna Zrt. felszámolójának átutalt, büntetőeljárás tárgyát képező 365 millió forint Tátrai bankszámlájára került.

A Fővárosi Főügyészség is megerősítette a BRFK nyomozást megszüntető döntését az ún. filozófusügyben. Budai Gyula a múlt év elején tett feljelentést, mert szerinte néhány filozófus jogosulatlan gazdasági előnyhöz jutott, amikor 2004-ben és 2005-ben Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter felügyelete alatt mintegy ötszázmillió forintot nyertek a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal pályázatain.

Az ügyészség megszüntette a hivatali visszaéléssel gyanúsított Gyurcsány Ferenc elleni nyomozást. Keresztes Imre főügyész elmondta, bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja a volt miniszterelnök vonatkozásában fennállt, nem lehetett egyértelműen bizonyítani Gyurcsány szerepét a sukorói telekcseréről hozott döntésben.

Elmarasztaló ítélettel zárult ügyek

Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát (2006–2008), az MNV korábbi vezérigazgató-helyettesét jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság egy pákozdi ingatlanügy során elkövetett hivatali visszaélés miatt.

Deme Gábort, a csepeli MSZP volt elnökségi tagját, önkormányzati képviselőt a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli emberölésben való bűnsegédlet, sikkasztás és magánokirat-hamisítás miatt. Legkorábban harminckét év múlva szabadulhat.

Hunvald György másfél év börtönt kapott a VII. kerületi ingatlanpanama ügyében. A volt polgármestert hűtlen kezelésben, háromszori okirat-hamisításban és ötszöri hivatali visszaélésben találták bűnösnek, felmentették viszont a csalás vádja alól. Két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és 21 millió forint kártérítést is fizetnie kell az önkormányzatnak. Mivel egy évvel többet ült előzetes letartóztatásban, mint amennyi büntetést a bíróság kiszabott rá, kártalanítást igényelhet az államtól.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat egykori elnöke első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetést kapott, továbbá a bíróság három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek.

Szabó Lórándot, Dombóvár MSZP által támogatott, független polgármesterét a Kúria januárban ítélte jogerősen kétéves, három év felfüggesztett börtönbüntetésre kétrendbeli, részben folytatólagosan, felbujtóként elkövetett sikkasztás ügyében. Azzal követte el a sikkasztást, hogy három alkalommal képviselőtestületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át részben önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására.

Nyomozati és bírói szakban lévő ügyek

Havas Szófia, fővárosi MSZP-s képviselőt felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják a városházi fiktív szerződések ügyében. Az adatok szerint egészségügyi tanácsnokként bruttó 2,8 millió forintnyi kifizetést engedélyezett. Az ügynek további tizenhét gyanúsítottja van. A rendőrség összesen harminckétmillió forintnyi közpénz kifizetése után nyomoz.

Gyenes Levente, Gyömrő független polgármestere hetedrendű vádlott egy bűnszervezetben elkövetett számlagyártási perben. A vád szerint a bűnszervezet 2006 és 2009 között hat fiktív gazdasági társaságot hozott létre, és számlákat bocsátott ki. A megrendelők a számlákat beállították a könyvelésükbe, és ennek alapján kevesebb áfát fizettek be a központi költségvetésbe, illetve jogtalanul igényeltek vissza; ez utóbbi összege meghaladta a 400 millió forintot. A pernek összesen 32 vádlottja van, az ügyben érintett a Honvédelmi Minisztérium egyik háttércége is.

Hagyó Miklós, volt szocialista főpolgármester-helyettest hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolják. A vádirat szerint a szocialista politikus a bűnszervezet irányítója volt. Az ügynek összesen tizennégy vádlottja van. Az ügyészség szerint a vádlottak 2007-ben és 2008-ban a BKV vezetőit olyan szükségtelen szerződések megkötésére utasították, amelyek a cég, illetve a főváros utazóközönsége számára semmilyen haszonnal nem jártak, viszont a barátok és ismerősök szükségtelen munkával vagy fiktív módon nagy jövedelemhez jutottak. A per szeptemberben Hagyó Miklós meghallgatásával folytatódik.

Hunvald György, volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Weinek Leonárd, egykori XIV. kerületi SZDSZ-es polgármester ősszel fővádlottként állnak a bíróság elé a zuglói és erzsébetvárosi tanácsadói szerződések ügyében. Mellettük hat társukat folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Az adatok szerint a Hunvald György által kötött szerződések alapján 20,6 millió forintot, míg a Weinek Leonárd által kötöttek alapján 28,4 millió forint közpénzt fizettek ki. Az ügyész letöltendő börtönt kért rájuk.

Juhász Ferenc, volt honvédelmi miniszter, MSZP-s országgyűlési képviselő és Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára ellen a vád: jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, amelyet Juhász Ferenc tettesként, Fapál László pedig felbujtóként követett el. A vádirat szerint Fapált államtitkárként csak megbízatása idejére illette volna meg szolgálati lakást, azt nem vásárolhatta volna meg, és nem a miniszteréhez kellett volna kérelmet benyújtania, hanem a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Honvédelmi Minisztériumot negyvenhárommillió forint vagyoni hátrány érte.

Keller László, egykori MSZP-s közpénzügyi államtitkárt folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. Az ügyészség szerint 2004-ben törvényi felhatalmazás nélkül gyűjthetett adatokat a Somogy megyében vadászó politikusokról, illetve Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyészről. Az agrárminisztériumtól, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól és vadászati cégektől számlákat, vadászati naplókat és trófeabírálati dokumentumokat próbált beszerezni, ám nem közölte az adatkérés indokát és a jogszabályi felhatalmazást. Arra gyanakodott, hogy állami cégek állami földeken „ingyenvadászatokat” tartanak, és nem fizetik ki az elejtett vadak, valamint trófeák értékét. A májusi tárgyaláson a bíró megkérdezte Keller Lászlót, ha feladata a közvagyon megőrzése és az elherdálás megakadályozása volt, akkor a lehetséges kárról miért nem érdeklődött egyetlen megkeresett szervnél sem.

Molnár Gyula, volt XI. kerületi MSZP-s polgármestert és Lakos Imre SZDSZ-es alpolgármestert hivatali visszaéléssel gyanúsítják. A vádirat szerint megkíséreltek egy 38 hektáros önkormányzati telket pályáztatás nélkül átjátszani egy magáncégnek. Az ügyész a vádlottakra felfüggesztett börtönt és pénzbüntetés kiszabását kérte.

Wieszt János, XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának volt MSZP-s elnökét fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolják. Dr. G. István Bertalan vállalkozó még 2010 májusában tett feljelentést ellene. A feljelentéséhez egy rejtett kamerával készült felvételt is csatolt, amelyen az látható, hogy a szocialista politikus 2,2 millió forintot vett át tőle.

Verók István, VI. kerületi MSZP-s polgármester az Andrássy út 47. számú ingatlan eladása miatt ül a vádlottak padján tizenkét volt MSZP-s, illetve SZDSZ-es önkormányzati képviselő, közöttük Fürst György volt alpolgármester, Kékesi Tibor volt szocialista országgyűlési képviselőkkel együtt. Az ügyészség szerint a vádlottak megszegték vagyonkezelői kötelezettségüket, illetve a rendeltetésszerű gazdálkodás szabályait, és Terézvárosnak legalább 128 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

Kiemelt hátralévő ügyek

Dataplex

2005 nyarán a Bajnai Gordon által vezetett Wallis Rt. egyik leánycége 2,2 milliárd forintért vásárolta meg az informatikai céget. A dokumentumok szerint októbertől már három ciprusi bejegyzésű cég a tulajdonosa, amelyek decemberben továbbadták a Magyar Telekomnak 5,1 milliárd forintért. A ciprusi cégek mögött megbújó tulajdonosok így három hónap alatt mintegy hárommilliárd forint vagyongyarapodást könyvelhettek el. Az egyik ciprusi cég a Fleminghouse Investments Ltd., amelynek egyik igazgatója volt Bajnai Gordon. A másik a Corbeil Holdings Ltd., amelynek tulajdonosa Lepp Gyula, Kóka János volt SZDSZ-es miniszter sógora. Az ügyben a Nemzeti Adó – és Vámhivatal nyomoz, de a KEHI is vizsgálódik.

A moszkvai kereskedelmi képviselet

Az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz az ügyben. 2011 februárjában vették őrizetbe Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetőjét, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt, és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, igaz, pár nappal később szabadon engedték őket. Rajtuk kívül még gyanúsítottként hallgatták ki Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egykori jogi és értékesítési igazgatóját. A képviselet 17 ezer négyzetméteres épületét pályáztatás nélkül, majd zárt pályázaton négymilliárd forintért adták el egy ismeretlen tulajdonosi hátterű társaságnak. Az ügyészség szerint, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, hatmilliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni.

Magyar Villamos Művek

A Nemzeti Nyomozó Iroda a három éven át tartó nyomozás után idén áprilisban tizenötezer oldalas iratot adott át az ügyészségnek. Hét ember ellen javasoltak vádemelést bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Köztük van Kocsis István, a Magyar Villamos Művek és Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint Kapolyi László (2006-2010-ig szocialista országgyűlési képviselő) és Szász András, aki a Horn-kormánynak titkosszolgálati lehallgató-berendezéseket szállított. Az NNI szerint az általuk működtetett bűnszervezet 2006 és 2008 között több mint 15 milliárd forinttal károsította meg az MVM-et.

Postapalota

Öt személyt gyanúsítanak különösen jelentős hátrányt okozó hűtlen kezeléssel a postaszékház eladása és az új irodaház bérleti szerződése miatt indult büntetőeljárásban: Szabó Pált, a Magyar Posta volt vezérigazgatóját, később a Gyurcsány-kormányban közlekedési miniszter, egy korábbi vezérigazgató-helyettest, a volt beruházási igazgatót, és az ÁPV Zrt. két volt vezető tisztségviselőjét. A Krisztina körúti épület áron alul kelt el, az új székház bérleti díja viszont a piaci árakhoz képest kiugróan magas. A gyanú szerint 2007-ben és 2008-ban irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a vagyonkezelőt, így az államnak csaknem kilenc és fél milliárd forint többletköltséget okozó irodabérlés mellett döntöttek.