Hozzátette: az új ágazati támogatási programnak három eleme van, az MTÜ és a szolgáltatók javaslatára az elsőben a vidéki vendéglátóipari vállalkozások versenyképességét 13 milliárd forint keretösszeggel támogatják. A Tourinform irodák korszerűsítésére 1 milliárd forint, a kávéházi cigányzene megőrzését szolgáló Muzsikáló Magyarország 2024 Programra pedig 1 milliárd forintot fordítanak majd.

Hirdetés

Kiemelte, hogy a turizmus stratégiai ágazat, kulcsfontosságú a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.

„A versenyképesség fejlesztése támogatási programokat igényel”

– hangsúlyozta a miniszter.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy tavaly a járvány után teljes helyreállást ért el az ágazat, idén pedig a vendégéjszakák tartós növekedése várható, amit az infláció mérséklése, a reálbérek emelkedése, és a javuló gazdasági kilátások is támogatnak. Tavaly a vendégéjszakák száma 41,8 millióra nőtt, meghaladta a 2019-ben elértet. A vendégek száma 16,2 millióra emelkedett, hasonlóan a 2019-eshez. A szálláshelyek és a vendéglátás bevételei egyaránt meghaladták a járvány előtti 2019-es eredményeket – közölte.

Korábban írtuk

A SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja maradt: tavaly 445 milliárd forint volt a feltöltés, és 449 milliárd forint az összes költés értéke, az előző évi 355 milliárd forint illetve 385 milliárd forint után – ismertette.

Idén országosan 42,8 millió vendégéjszaka várható a tárca várakozásai szerint, ami 2 százalékos emelkedés 2023-hoz, és 3 százalékos bővülés 2019-hez képest. Előrejelzésük szerint 2030-ra az ágazat évi 16 százalékos GDP-hozzájárulást és 50 millió vendégéjszakát érhet el.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke elmondta: a tavalyi rekordév volt, a trend folytatódik, az idei is rekordév lehet. Az eddigi adatok szerint 15 százalékkal több, 3,3 millió vendég érkezett már idén január és április közepe között, a vendégéjszakák száma pedig 13 százalékkal 8,3 millióra emelkedett. A szálláshelyek árbevétele az első 100 napban 18 százalékkal 188 milliárd forintra nőtt, a vendéglátóhelyek bevételei pedig 14 százalékkal 480 milliárd forintra emelkedtek – mondta.

Ismertetése szerint az első, 13 milliárd forintos keretösszeggel induló pályázatban a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások 1 millió forint fejlesztési támogatást kaphatnak, így mintegy 13 ezer vállalkozásnak nyújt lehetőséget korszerűsítésre, eszközök beszerzésére. Erre minden egész évben nyitva tartó vendéglátóhely – gyorsétterem, mozgó vendéglátóhely, munkahelyi étkeztetés kivételével – pályázhat, amely legalább egy lezárt üzleti évvel, és Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációval rendelkezik.

A második pályázat a Tourinform irodák korszerűsítését segíti, tervek szerint 35-40 iroda kaphat támogatást. Jelenleg országszerte 90 iroda működik, évente 2 millió vendégmegkeresést kezelnek, és kiemelt szerepük van a helyi turizmus szervezésében.

A harmadik, Muzsikáló Magyarország 2024 Programban mintegy 500 zenészt terveznek támogatni, adataik szerint jelenleg mintegy 120-130 zenekar ápolja a kávéházi cigányzene hagyományát.

Az új ágazati támogatási programok a következő hetekben indulnak – mondta. A pályázat lebonyolítása egyszerűsített keretek között zajlik, az NTAK rendszeréből indítható elektronikus felületen, annak érdekében, hogy a források minél gyorsabban jussanak el a vállalkozásokhoz – ismertette Guller Zoltán.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton közölte: az üzemanyagok esetében beavatkozást fog javasolni, ennek a formája még nem dőlt el. Fontosnak nevezte, hogy a magyar üzemanyagár a „régiós átlagon” alakuljon.