Fotó: MTI/AP pool/Alastair Grant
Olaf Scholz német kancellár (j) fogadja Rishi Sunak brit miniszterelnököt Berlinben 2024. április 24-én
Hirdetés

„Számunkra itt, Európában ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a NATO európai pillérét” – hangsúlyozta Scholz, hozzátéve, hogy Európa elrettentési képességének és védelmének mindig hitelesnek kell lennie.

A német kancellár egyben megjegyezte, hogy Berlin és London Ukrajna legnagyobb támogatói Európában. Mindemellett biztató és szükséges jelzésnek nevezte azt, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a további támogatást Ukrajnának.

Scholz úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, amikor feltételezte, hogy az európai országok, az Egyesült Államok és más partnerek egy ponton majd magára hagyják a kijevi vezetést.

Korábban írtuk

„Nem fogjuk ezt tenni” – jelentette ki Scholz. „Biztonság nélkül minden veszélybe kerül” – fogalmazott. „Németország és Nagy-Britannia Ukrajna oldalán áll” – hangoztatta.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra sem hajlandók nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani Kijevnek, még akkor sem, ha az Egyesült Államok 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat szállít. Mindemellett utalt Németország hozzájárulására, ami a tüzérségi és légvédelmi eszközöket illeti.

Sunak nagyra méltatta Berlin e téren tett erőfeszítéseit. „Nem szabad elsiklani azon tény felett, hogy Németország Nagy-Britannia mellett Ukrajna egyik legfontosabb támogatója” – tette hozzá.

Brit közlések szerint a két kormányfő a szorosabb védelmi együttműködés mellett energetikai témákat és a szervezett bűnözés elleni fellépés kérdéseit is megvitatta, így egyebek között „zöld hidrogén” németországi importjáról is szót ejtettek.