Házfelújítás állami milliókból

Jó ideje a levegőben lógott, piaci szereplők is régóta pedzegették, amit a kormány nemrég bejelentett: ismét lesz államilag támogatott otthonfelújítási program. A korábbi, két évig futó, majd a szomszédunkban dúló háborúból fakadó gazdasági nehézségek miatt meg nem hosszabbított program rendkívül keresett volt, két év alatt mintegy kétszázezer család vette igénybe. Áttételesen ugyanakkor a népszerűsége is hozzájárult a kivezetéséhez, hiszen a lakásban, házban, sőt a ház körül is számos dologra (kerítés, garázs, télikert stb.) fordítható támogatás olyan mértékű megrendelésállományt hozott, hogy az tovább drágította az amúgy sem olcsó építőipari kivitelezési munkákat. Ráadásul a második év végén a szűk elszámolási határidők miatt számos felújításba belevágó család alig-alig talált már megfelelő és megbízható kivitelezőt.

Rezsivédelem előtérben

A június 3-án rajtoló új támogatási forma lényeges pontokon tér el elődjétől. Ez az otthonfelújítási program kimondottan az 1990 előtt épült családi és ikerházak energetikai korszerűsítéséhez járul hozzá azzal, hogy – amint azt az Energiaügyi Minisztérium (EM) közölte – a nyertesek könnyebben tarthassák fogyasztásukat a rezsivédett sáv alatt. Vagyis a korábbi, széles körű felhasználást lehetővé tevő, de az alapvető otthoni szükségleteken túl extrákra is fordítható támogatással szemben az új konstrukció kimondottan célzott. A programban elnyerhető vissza nem térítendő támogatás és hitel az épület külső határolóelemeinek hőszigetelésére, nyílászárócserére, a használati melegvíz-rendszer korszerűsítésére, a fűtésrendszer magas hatásfokú gázkazánnal, a hozzá tartozó kéménybéléssel és a kapcsolódó hőleadókkal történő korszerűsítésére, illetve a felsoroltak kombinációjára használható fel. Elvárás, hogy a beruházások révén legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítást lehessen elérni. A pénzügyi források összetételén túl az is jelentős különbség a korábbiakhoz képest, hogy míg az családosoknak szólt (legalább egy, a háztartásban élő gyerek volt az igénylés feltétele), addig ezt bármely érintett ingatlantulajdonos igényelheti életkori, családi állapotbeli megkötés nélkül.

A támogatott beruházások három forrásból valósulnak majd meg: vissza nem térítendő támogatásból, kamatmentes, nyolc év futamidejű hitelből és a kedvezményezett önerejéből. Azokban a járásokban, ahol az átlagjövedelem nem éri el az országos átlag 75 százalékát, a vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 3,5 millió, a hitel 2,5 millió forint lehet, ahol az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát meghaladja, ott éppen fordítva: a támogatás legfeljebb 2,5 millió forintot tehet ki, amihez 3,5 milliónyi kölcsönt lehet kapni. A 75–110 százalékos átlagjövedelmű helyeken 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 3 millió forint kölcsön áll a lakossági beruházók rendelkezésére. (A tavalyi bruttó átlagkereset 130 százalékát, azaz 742 560 forintot meghaladó mértékű havi bruttó jövedelmű magánszemély lakóhelyétől függetlenül a legnagyobb arányú hitelrészt és a legkisebb támogatást kaphatja.) A maximális hitelösszeggel és támogatással számolva tehát összesen hatmillió forintot lehet elnyerni a felújításhoz. Az állami hozzájárulást legalább egymillió forint önerő egészítheti ki. Alapesetben tehát a konstrukció hétmillió forintos beruházást tesz lehetővé – az ugyanakkor nincs kizárva, hogy a pályázó saját forrásból nagyobb összeggel is fedezze a fejlesztési költségeket.

Minderre uniós forrásból 108 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, amelyből nagyjából húszezer lakóingatlan korszerűsíthető. Az otthonfelújítási program az EM számítása szerint hozzávetőleg 130 milliárd forint összegű megrendelésállományt hoz a hazai építőipari alapanyaggyártóknak és kivitelezőknek.

Csokkal, vonóval

Fontos szempont az is, hogy az otthonfelújítási program bátran kombinálható lesz a többi, jelenleg is futó, ingatlancélokra igényelhető támogatással. Az egyik ilyen a napelemprogram, amelyben az energetikai korszerűsítéshez szorosan kapcsolódó napelemes áramtermelés és energiatárolás oldható meg az államtól kapott akár ötmillió forint vissza nem térítendő támogatás segítségével.

A családos, illetve családalapítás előtt álló ingatlanvásárlóknak a csok plusz kedvezményes, gyerekszámtól függően akár 15–50 millió forintos kedvezményes hitelének kiváló kiegészítője lehet az otthonfelújítási támogatás.

A program emellett a falusi csokkal tervező pároknak is újabb forrást biztosít, ugyanis a falusi csok ingatlan építése és vásárlása mellett kimondottan felújítási-bővítési célokat is szolgál. Utóbbi célra fordítható a támogatási összeg fele, amely három gyermeknél akár ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást és 7,5 millió forint kedvezményes hitelt is jelenthet. Ilyen esetben tehát egy nagycsalád összesen akár 18,5 millió forint állami támogatással és kamatmentes, illetve kedvezményes hitellel számolhat, amelyből a fentiek értelmében legalább hatmillió forint energetikai korszerűsítésre fordítandó.

Felértékelődő ingatlanok

Szakértők számos további előnyre hívták fel a figyelmet. A Money.hu számításai szerint a jelenlegi piaci hitelekhez képest 4,8-6,8 millió forint kamat- és hitel-visszafizetést spórolhatnak meg az ingatlantulajdonosok az otthonfelújítási program kamatmentes kölcsönével. Korponai Levente, a portál vezetője a Demokratának azt mondta, az energetikai hatékonyságjavulással az éves rezsiszámla akár több száz ezer forinttal csökkenhet, vagyis egy évtized alatt további milliókat takaríthatnak meg a program kedvezményezettjei.

A korszerűsítéssel ráadásul az ingatlan értéke is jelentősen megnő.

– A korszerűbb, modernebb családi házak esetében eddig is akár plusz tíz-húsz százalékos árelőny volt alkalmazható az eladási folyamat során, emellett jóval gyorsabb eladási idővel számolhatnak a tulajdonosok. Az új támogatásnak köszönhetően ezeket az előnyöket szerezhetik meg az így felújított házak is – mutatott rá Benedikt Károly, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője. Ezt bizonyítják az Ingatlan.com adatai is. Eszerint a felújított családi és ikerházak jellemzően akár harmadával többért találnak vevőre, mint a felújítandó lakóingatlanok. A fővárosban idén eladott közepes állapotú és felújítandó házak átlagos négyzetméterára 677 ezer, a felújítottaké 719 ezer forint volt. A vármegyeszékhelyeken jóval nagyobb a különbség: a 389 ezer forintos felújítandó otthonokkal szemben a jó állapotúak átlagosan 530 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát. Falun pedig 232 ezer és 367 ezer forint volt a kétféle árszint.