Nagy vitát váltott ki a Demokrata augusztus 22-én megjelent, Lopd a vasat és a fémet című írása, amelyben a színesfémlopások elburjánzása ellen emeltünk szót és összegyűjtöttük az elmúlt évek sín-, kábel-, tehervagon-, aknafedőlap- és köztéri szoborlopásait, hogy érzékeltessük, mekkora károkat okoznak a színesfémtolvajok a közműszolgáltató cégeknek.

A legnagyobb károsultak közé a MÁV és a BKV mellé az utóbbi években felsorakozott a Magyar Telecom és a UPC is, de lopják a Vízművek vagy a Főgáz aknafedőlapjait is. Vízcsapok, hordágyak, ajtó- és ablakkilincsek tűnnek el a kórházakból, építkezésekről, egyszóval lopnak mindent, ami mozdítható, a kerítéstől a földkábelig, a csaptelepektől a transzformátorokig…

Néhány héttel a cikkünk megjelenése után a Budapesti Közlekedési Központ közölte, hogy csak az idén eddig 25 kilométernyi kábel tűnt el a villamos és a HÉV vonalairól! A leggyakoribbak a lopások a kötöttpályás vonalak közúttól távol eső részein, az erdős, eldugott területeken, a városhatár környezetében és az agglomerációs területeken. A HÉV forgalmát az idén kábellopás miatt eddig 23 esetben kellett korlátozni, de loptak kábelt a belterületeken a 3-as, a 41-es, az 52-es, a 28-as és a 37-es villamos vonaláról is. A BKK a lakosság segítségét is kérte: Vitézy Dávid vezérigazgató Bolla Tiborral, a BKV vezérigazgatójával közösen 250 ezer forint jutalmat ajánlott fel azoknak, akik elkövetőkről, félmillió forintot pedig azoknak, akik a felvevőhelyekről értékelhető információt tudnak adni. A jutalmat eddig még senkinek nem tudták átadni, s bár több elkövetői kör is képbe került a bejelentések alapján, a nyomozás érdekében részleteket nem árultak el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a kábellopások visszaszorítása érdekében a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán külön nyomozócsoportot állított fel. Az év első nyolc hónapjában 227 regisztrált kábellopás történt csak a főváros területén.

A színesfém világpiaci árának emelkedése az utóbbi hónapokban tovább növelte a keresletet: a szigorú szabályozás, a magas büntetési tételek, a nyomravezetői díj és a BKV üzembe állított kémvillamosai ellenére is 230 millió forint kárt okoztak az idei év első nyolc hónapjában a kábellopások a fővárosnak. Hogy tenni kell valamit, abban mindenki egyetért. De nem lehet minden egyes pályaszakasz vagy villamos-felsővezeték mellé őrt állítani.

Pócs János fideszes országgyűlési képviselő hónapokkal ezelőtt bejelentette, az a megoldás, hogy a színesfém-kereskedelem az új fémtörvény elfogadását követően kizárólagosan az állam hatáskörébe tartozó tevékenység legyen, amelynek gyakorlását az állam koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedhetné.

Hatalmas ez a piac, nagyon sok, összesen 619 fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozás működik Magyarországon, amelyek 716 telephelyet működtetnek országszerte. Az érintett vállalkozások együttesen mintegy tízezer főt foglalkoztatnak, tudtuk meg a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületétől. Az ágazatban dolgozó cégek évente mintegy 1,2 millió tonna vas, 150 ezer tonna színesfém, valamint 22 ezer tonna akkumulátorhulladékot gyűjtenek be és éves szinten mintegy 200 milliárd forintos forgalomra tesznek szert.

A fémhulladék-kezelők körében a színesfém-kereskedelem tervezett államosítása miatt egyre nő az aggodalom. Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke a sajtóból értesült a színesfém-kereskedelem tervezett államosításáról vagy koncesszióba vonásáról. Úgy érzi, hogy a fémkereskedők a sajtóhírek hatására egyre nagyobb bizonytalanságban élnek, konkrétumokról viszont szerinte nem lehet hallani.

Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint sem megoldás az államosítás vagy a tevékenység koncesszióba adása. A szakmai szervezet vezetője ehelyett a jelenlegi szabályozás kiskapuinak bezárásában, valamint az előírások következetes betartásában, az illegális telepek felszámolásában, az elrettentő erejű bírósági ítéletekben és a hatósági munka erősítésében látja a kiutat.

Csakhogy ezek az intézkedések a szigorú szabályozások ellenére sem vezettek eredményre. A fémkereskedők állítják, hogy ők maguk is a fémlopások károsultjai, mert a fémtolvajok nem kímélik a fémkereskedők telepeit, közúti és vasúti szállítmányait sem. Ők is küzdenek az illegális színesfém-kereskedelem ellen, mert ez az ő üzleteiket is rontja. Bár a törvény nem írja elő, néhányan közülük saját hatáskörben korlátozzák az egy magánszemély által egy alkalommal átadható fémhulladék mennyiségét.

– Mi van akkor, ha behoz valaki egyszerre negyven radiátort? – tettük fel a kérdést Jeff Kimballnak, a Loacker Hulladékhasznosító Kft. kereskedelmi igazgatójának. Az amerikai üzletember válaszából kitűnt, hogy biztosan feltűnne a kollégáinak egy ilyen szokatlan mennyiség. Üzletszerű tételeket nem vásárolnak magánszemélyektől.

A legfogósabb kérdés azonban így hangzik: hová tűnik el a nagy mennyiségű lopott színesfém? A szakma biztosat nem tud, de személy szerint a kereskedelmi igazgató meg van győződve arról, hogy a lopott áru órákon belül átlépi a határt Szlovákia vagy más környező országok irányába, esetleg illegális színesfém-kereskedőknél landol. Az illegális telepek felszámolása ezért nem tűr halasztást.

Illegális telepek… Vannak ilyenek, állítják a színesfém-kereskedők, akik szerint mindenki ismeri őket a szakmában, a vámhatóságnál vagy a rendőrségen. De egyet sem neveznek meg közülük.

A Loacker Hulladékhasznosító Kft. fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező, multinacionális hulladékhasznosító. A IX. kerületi telephelye egy hatalmas iparterületen fekszik Csepel határában. Az üzem területe hét hektár, amit magas kerítés vesz körül. A munkaidő lejárta után az üzemet őrző-védő szolgálat őrzi, mivel a fémkereskedők telephelyei is éppúgy fémtolvajok célpontjai lehetnek, mint az elhagyatott pályaszakaszok a HÉV vonalain.

Különös csillogás kápráztatja el a szemet, a rengeteg krómnikkel és acélforgácstól káprázik a szem a napsütésben. Rézkábelek konténerben, nyomdalemez, nyúzott alukábel, koaxkábel hegyekben, préselt italosdobozok raklapokon. Markológépek emelik a magasba és zúzzák szét a fémlemezt, az acélforgács ezüstösen csillog, akár egy óriási kupac karácsonyfadísz, vagy mint egy több méteres sztaniolpapír. A markológép tátott szájából óriási zajjal csapódik a konténerbe az összezúzott fémlemez. Az üzem területére csak láthatósági mellényben léphetünk be. Van itt minden, a csapteleptől az ócska radiátorig, tejesedénytől a gáztűzhelyig, rozsdás vastól a mikroelektronikai hulladékig.

– A Loacker Hulladékhasznosító Kft.-nek is vannak lakossági ügyfelei, de a komoly partnereik, akik a stabilitást, a tervezhetőséget biztosítják, olyan gyárak és üzemek, amelyekkel hosszú távú együttműködési megállapodásokat kötnek és heti rendszerességgel vesznek át tőlük a gyártás során keletkező újrahasznosítható hulladékot – mutatja be a cég ügyfélkörét a kereskedelmi igazgató.

A cég emellett több kisebb-nagyobb fémhulladék-kereskedővel is kapcsolatban áll, mert a kft., ahogy Kimball úr fogalmaz, a kohók előtti utolsó állomás. A kisebb cégek csak összegyűjtik a fémhulladékot, feldolgozással már sokkal kevesebben foglalkoznak. Egy-egy vascső vagy acéllemez hosszú utat tesz meg a lomisoktól a fémkereskedők udvarain át a nagykereskedők telephelyéig, hogy azután valamelyik hazai vagy külföldi kohóba kerüljön, de Kimball úr szerint az áru teljes útja nyomon követhető. Minden egyes áruátvételt dokumentálnak. Feltüntetik az átadó nevét, címét, személyi igazolványa számát és adószámát. Az árukat a vámtarifaszám és a hulladék típusát jelölő kód szerint is osztályozzák, a lakosságtól származó árut hat napig elkülönített kupacokban tárolják. Erre azért van szükség, mert bűncselekmény gyanúja esetén az ilyen kupacokban elméletileg még fellelhető a lopott áru. Mindennap részletes napi jelentést küldenek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az előző nap átvett hulladékokról. Ez rengeteg adminisztratív terhet ró a magyarországi cégekre.

Dr. Vitányi Márton, a Fémszövetség szakértője is úgy látja, hogy a magyarországi fémhulladék-kezelőknek már ma is Európa legszigorúbb fémtörvényének kell megfelelni, amely az eredeti problémákra megoldást nem hozott, adminisztrációs, logisztikai és pénzügyi terheket viszont annál inkább. Vitányi Márton szerint a magyarországi Európa legszigorúbb szabályozása, és ennek ellenére nem ér célt.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselői hatáskör hiányában nem tudnak ellenőrzést végezni, mert a nyomozás a rendőrség feladata. A rendőrség is csak házkutatási parancs birtokában kutathat a színesfém-kereskedő telephelyén, a napi jelentéseket viszont a NAV kapja. Az egész ország hatnapos kupacokban tárolja a lakosságtól átvett fémet, miközben ez semmiféle hatással nincs az egyre szaporodó lopások megfékezésére vagy a felderítés hatékonyságára.

Vitányi szerint a 2009 évi fémtörvény 2010-es életbeléptetése bizonyos folyamatokat elindított a szakmában.

– Kétségtelen tény, hogy ma már bárki megtudhatja a NAV honlapjáról, hogy kinek adhat le legálisan fémhulladékot. Egyes illegális kereskedők most valószínűleg magánszemélyek, vagy különféle, nem fémkereskedő vállalkozások, vagy ingyenes begyűjtést vállalók mögé bújva végzik tovább üzletszerűen a tevékenységet. Ebben Vitányi Mártonnak kétségkívül igaza lehet. De arra a már-már maffiaszerű jelenségre, ami a tömeges kábellopásokat illeti, a legális vállalkozásoknál nem találunk választ. A kábellopásokat ugyanis a bűnözők javarészt szervezetten követik el, mivel a feszültség alatt lévő hálózat megbontása komoly műszaki és helyismeretet igényel, ráadásul több száz méter kábelt nem lehet feldarabolás nélkül kiléptetni néhány óra alatt a határon… Ezért a színesfémlopás kiegészült a feldarabolással, a szállítással, az előre megszervezett áruátvétellel.

Pócs János fideszes országgyűlési képviselő a megoldást változatlanul a színesfém-kereskedelem államosításában látja, amire később sor is fog kerülni, mondta a Demokratának a képviselő.

– Az illegális kereskedelmet és a színesfémlopásokat csak állami monopóliummal lehet megfékezni, mert a piac szereplői a profit maximalizálásában érdekeltek. Minden bizonnyal akad olyan felvásárló, aki néhány mázsa ólom kedvéért szívesen kockáztat, különösen akkor, ha magas az ólom világpiaci ára.

Pócs János szigorítaná a Btk. büntetési tételeit is. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Európa számos országában az olyan jellegű színesfémlopás, ami az infrastruktúrában kárt tesz, például ha megrongálják a kórházi berendezéseket vagy veszélyeztetik a vasút üzembiztonságát, terrorcselekménynek minősül.

– Arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy az ország érdekeit képviseljük. Fel vagyunk arra is készülve, hogy a színesfémlobbi mindent megmozgat, beleértve a hangulatkeltést Brüsszelben. Az Európai Unió azonban nem avatkozhat be az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekbe – szögezte le a képviselő. Egy biztos, a sín- és kábellopásokat nem lehet eltűrni. Ha pedig a színesfém-kereskedő szakma saját eszközeivel nem képes megtisztítani önmagát a bűnözőktől, akkor valóban az államnak kell közbelépnie. Például úgy, teljes kontroll alá vonja ezt a területet, továbbá, hogy a lopás és orgazdaság súlyosabb esetei terrorcselekményeknek minősüljenek, amelyek büntetési tétele a lehető legmagasabb.

Hernádi Zsuzsa