Az EU kihívások sokaságával küzd, amelyekre elhibázott válaszokat adott

A miniszter felidézte: Magyarország húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén, kilenc másik európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. „Európai uniós tagságunkat nemzeti konszenzuson alapuló történelmi sikerként éltük meg akkor. Olyan döntésnek, amelynek nem volt és ma sincsen alternatívája” – tette hozzá.

„Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra. Mi, magyarok, ezer éve Európához tartozunk” – hangsúlyozta. Hozzátette: uniós tagságunkkal nem a frissen kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni. „Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésünk: erős és szuverén nemzetállamok erős Európája” – írta.

Bóka János megjegyezte: Magyarország a világ egyik legnagyobb egységes piacának részévé vált, és ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy Magyarország – a gazdasági növekedést tekintve – az Európai Unió egyik éllovasává váljon. „Ma már a magyar polgárok szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a Kárpát-medencei magyarság kapcsolattartását is megkönnyítette” – sorolta.

A miniszter szerint azonban a jeles évforduló dacára „ünnepi közhelyek helyett őszinte számvetést kell végeznünk”. „Az Európai Unió ma kihívások és válságok sorával küzd, és ezekre a mögöttünk álló öt éves intézményi ciklusban sorra elhibázott válaszokat adott” – írta.

Hozzátette: az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia, ez volt az alapító atyák eredeti szándéka, és ezt várják ma is az európaiak. „Meg kell erősítenünk az európai biztonság- és védelempolitikát, de mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Európa belesodródjon egy háborúba” – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra is: az EU folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből, ezt a folyamatot pedig vissza kell fordítani, az EU-nak új versenyképességi paktumot kell kötnie az európai polgárokkal és gazdasági szereplőkkel.

A miniszter szerint Európa „2015 óta folyamatos migrációs válságban van, és nem tudja, vagy nem akarja megvédeni külső határait”. Új megközelítésre van szükség: nekünk kell eldöntenünk, kikkel akarunk együtt élni és ki léphet be az Európai Unióba – fogalmatott.

Hozzátette: az európai mezőgazdaság az elhibázott zöld átmenet és ukrán piacnyitás miatt válságban van, ezen a területen azonnali intézkedésre van szükség. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell Európa élelmiszer-ellátását, az európai gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét – hangsúlyozta.

„Európa csak a sokféleségben egyesülhet. Európai uniós tagságunk nem egyformaságra, hanem együttműködésre kötelez bennünket. Az EU-ban ma tapasztalható véleményhegemónia is válságjelenség” – írta.

Bóka János szerint „az Európai Unió ígérete továbbra is lehetőség: lehetséges, hogy együtt erősebbek legyünk, mint külön-külön, és együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk”. „Húsz évvel a csatlakozásunk után a kérdés nem az, hogy Európát választjuk-e. A kérdés az, milyen Európát akarunk” – fogalmazott.

A miniszter szerint Európában változásra van szükség, de ez a változás nem fog magától bekövetkezni, „ezt a változást nekünk kell elhozni”, a magyar és az európai választóknak hallatniuk kell a hangjukat.

„Hazánkra az európai parlamenti választásokat követően fontos szerep hárul. Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként, 2024. július 1-je és december 31-e között, közös válaszokat keres majd az EU előtt álló történelmi kihívásokra. Magyarország elnökségének sikere egész Európa sikere lesz” – zárta bejegyzését a miniszter.

Bóka János írása teljes terjedelmében a keddi Magyar Nemzetben olvasható.