Fejlődő falvak

– Melyek az öt évvel ezelőtt útjára indult Magyar Falu Program legfőbb eredményei?

– A Magyar Falu Program indulása óta eddig összesen ezermilliárd forint értékben jöttek létre fejlesztések, mind hazai forrásból. A program legfontosabb elemei az otthonteremtési támogatás: a falusi csok, a falusi útalap, amelynek segítségével az állami mellékúthálózat-fejlesztések valósulnak meg, az önkormányzatoknak nyújtott pályázati támogatások, amelyek célja az alap-infrastruktúra, a helyi közszolgáltatások fejlesztése, de beletartozik a civil szervezetek és a falusi egyházközösségek támogatása, a települési kisboltok megmentése, a helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztési támogatása, valamint a falusi rendezvények finanszírozása is. Ha az elmúlt öt év eredményeiből mérleget szeretnénk vonni, a program költségvetésénél sokkal beszédesebb az, ha egyrészt megnézzük, milyen fejlődésen ment át a magyar vidék, amit ha számszerűsítenénk, téglákban, cserepekben, térkövekben vagy nyílászárók számában mérhetnénk, másrészt megvizsgáljuk a demográfiai mozgásokat. Nemcsak a Magyar Falu Program sikerén munkálkodó köztisztviselők állítják, hogy eredményes a program, hanem azok a falusiak is, akik vidékre költöznek, hogy otthont teremtsenek maguknak és családjuknak; akik a magyar falvakban képzelik el jövőjüket.

– A program fő célja a demográfiai fordulat volt. Ezen a téren milyen eredményeket sikerült elérni?

– Magyarország 3100 települése közül 2900 ötezres lélekszám alatti, ezek adják a program célcsoportját. 2019-ben, a kezdetekkor mintegy 2600 település lélekszáma évtizedekre visszamenőleg folyamatosan csökkent. A falvak népességfogyása kétszer akkora volt, mint az országos átlag. Minél kisebb egy település, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ilyen drámai ütemű népességfogyás mellett belátható időn belül teljesen elnéptelenedik. Ezért volt szükség a Magyar Falu Program gyors beavatkozására. 2022-ben már a 2600 település felében emelkedésnek indult a népességszám.

– Ezek szerint megállt a magyar falvak elöregedése?

– Az urbanizációs folyamatok világszerte rendkívül gyorsan zajlanak, ez nem hazai sajátosság. A posztszocialista térségben, így Magyarországon is az erőltetett iparosítás révén akarták kiszolgálni a szovjet piacot. Kellett a munkáskéz, amit a falvakból pótoltak, és a falusi családokat arra kényszerítették, hogy beköltözzenek a nagyvárosokba. Mostanában már egy erős dezurbanizációs folyamat zajlik világszerte, Magyarországon is. Hiába van helyben a legtöbb szolgáltatás a fővárosban és okoz közlekedési nehézségeket bejutni az agglomerációból, csak menekülnek Budapestről az emberek, és ez a folyamat az elmúlt négy-öt évben erősödött. Sokáig tartotta magát az a közvélekedés, hogy a fővárosban élnek a fiatalok, a gyermekeket vállaló családok, a falvak pedig elöregednek. Ez részben a Magyar Falu Program hatására 2020 óta megfordult: Budapesten egyre kevesebb gyermek születik, míg falun egyre több. Ma már másfélszer annyi a négy év alatti és az 5–9 éves korosztály aránya a falvakban, mint Budapesten.

– Mennyire népszerű a Magyar Falu Program vidéken?

– Folyamatosan járjuk az országot, hogy megkérdezzük a falvakban élőket, mire van szükségük, elégedettek-e a megvalósult fejlesztésekkel, vannak-e új ötleteik, amelyeket országosan át tudunk venni. A Magyar Falu Programot a magyar falvakban élők írják, tükrözi a falvakban élők igényeit, ezért népszerű. Főként a településvezetők körében, ami a pályázati kedvben is megmutatkozik, hiszen olyan forrástömeg áll rendelkezésre, amely a vidéket célzó korábbi pályázatokat tekintve példátlan. Mégis, még öt év elteltével is minimum két-háromszoros, adott esetben akár hatszoros is lehet a túljelentkezés. Ilyen például az utca- és járdafelújításokat célzó vagy a kommunáliseszköz-beszerzési pályázatunk.

– Ez utóbbit miért kedvelik?

– A közmunkaprogramban foglalkoztatottakat a piaci szféra felszívta az önkormányzatoktól. A falvakban elsősorban a közfoglalkoztatottak feladata volt a településkép rendezése: a fűnyírás, az árkok rendbetétele, a virágosítás, síktalanítás és hóeltakarítás. Mivel a falvakból eltűnt a manuális munkaerő, ezért az önkormányzatoknak gépesíteniük kell a munkafolyamatokat. A Magyar Falu Program segítségével be tudnak szerezni a települések olyan munkaeszközöket – bobcat, traktor és adapterei –, amelyekkel egy ember is el tudja látni azokat a munkákat, amelyeket korábban egész brigádok végeztek.

– Nyújtanak-e bármilyen segítséget a pályázatok megírásában?

– Nem segítünk a pályázatok megírásában, de nincs is rá szükség. A polgármesterek egyöntetű véleménye, hogy soha nem volt még olyan egyszerű a pályázatírás, mint a Magyar Falu Program esetében.

– Hogyan történik a pályázatok kiértékelése?

– A pályázatokat formailag és tartalmilag is értékeljük, és azokat, amelyeknél sürgős beavatkozásra van szükség, előresoroljuk. Jó példa erre a Veszprém vármegyei Nyirád, amely 2019-ben pályázott a helyi művelődési házuk hatvanéves elektromos hálózatának felújítására. Három nappal a források odaítélése után leégett a teljes hálózat, ami igazolta, mennyire indokolt volt a pályázati igényük. Azt is figyelembe vesszük, ha egy település többütemű épületfelújítást tervez. Ha az előző évben nyertes pályázatot adtak be, igyekszünk a következő évben is támogatni. Az önkormányzati ingatlanok felújítására igényelhető támogatás során is rangsorolunk. Ahol orvosi rendelőre, óvodabővítésre, iskolafejlesztésre van szükség, azokat előbbre soroljuk.

– Mennyire gyakori igény új bölcsőde, óvoda építése?

– A korábban csökkenő lélekszámú településeken évtizedekig álltak ingatlanok üresen, akadt olyan település, ahol a lakóházak húsz százaléka kihasználatlan volt. Meghaltak a nagyszülők, a gyerekek elköltöztek a faluból, és ha meg is hirdették őket eladásra, évtizedek alatt sem találtak vevőre. A Magyar Falu Program és a falusi csok hatására a fiatalok elkezdték felvásárolni ezeket az ingatlanokat, és néhány év alatt elkeltek az üres házak. A polgármesterek ma már egyre gyakrabban fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy telkeket szeretnének kijelölni és közművesíteni, hogy a fiatal beköltözőknek új házakat építhessenek. Egyre több településnek van szüksége új bölcsődére, óvodára, iskolára vagy a már meglévők bővítésére. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Acsalagon 2009-ben zárt be az óvoda, viszont úgy földuzzadt a népessége, hogy a Magyar Falu Program segítségével újra kellett nyitni az óvodát.

– Mit lehet tudni az idei pályázati kiírásról?

– Idén hét támogatási célterületet hirdettünk meg, amelyekben március végén született döntés. Az önkormányzati ingatlanok fejlesztésére, amelynek része az óvodafejlesztés, öt és fél milliárd forint áll rendelkezésre, itt 350 nyertes pályázat született. A kommunális eszközök beszerzésére másfél milliárd forint; 224 település nyújtott be ilyen célú nyertes pályázatot. Eszközbeszerzésekre is lehetett pályázni: például óvodai játékokra vagy számítógépekre a hivatali munkához, esetleg új bútorokra a művelődési házba. Külön pályázati elem volt még a játszótér fejlesztése, a tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, illetve a temetői infrastruktúra fejlesztése. Összesen 1042 pályázatot támogattunk tízmilliárd forint értékben. Még idén újabb pályázati felhívást teszünk közzé, amely az önkormányzati tulajdonú utcák és járdák, valamint hidak és kerékpárutak felújítását célozza ötmilliárd forintos keretösszeggel. A program indulása óta 3180 utcát újítottak fel hetvenmilliárd forintból, és 1300 járdát hétmilliárdból. Bízom benne, hogy a közeljövőben tudunk indítani egy közvilágítás korszerűsítését célzó pályázatot is. Az orosz–ukrán háborúra adott borzasztó brüsszeli reakciók eredményeként az energiaárak az egekbe szöktek, ami a tőkeszegény vállalkozásokat és a kistelepülési önkormányzatokat sújtotta a leginkább. Az energiaracionalizálás a program egyik kiemelt célja, az ingatlanfejlesztési pályázat során a legtöbb önkormányzat energetikai korszerűsítésre pályázott: homlokzatszigetelésre, hőleadók, illetve nyílászárók cseréjére vagy megújuló energia hasznosítására.

– Hogyan látja a Magyar Falu Program jövőjét?

– Egyes támogatási célokról, mint például a falusi utcák, járdák fejlesztése vagy a településeket összekötő utak felújítása, már a program kezdetén tudtuk, hogy hosszú távúak, öt év alatt nem lehet őket mindenhol megvalósítani. A magasépítési munkák tekintetében viszont előrébb járunk, sokkal kevesebb a felújítatlan épület, a legtöbb helyen már csak szépészeti beavatkozásokat végeznek. Az is látható, hogy hamarosan minden település beszerzi a nagy gépeket, amikkel a kommunális munkákat el tudják végezni, emellett egyre kevesebb falugondnoki buszra van szükség. Az óvodai férőhelyek iránti igény viszont egyre nő, és egyre több helyen állnak neki az időseknek napközi ellátást nyújtó intézmények felújításának. A Magyar Falu Program folyamatosan alakul, ahogy az igények megkívánják.

– A mindent kritizáló ellenzék ezt a programot is támadja…

– Jól emlékszünk arra, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai kormányok idején milyen durva falurombolás zajlott. Mihályi Péter, a Gyurcsány-kormány alatt létrejött Államreform Bizottság tagja kijelentette, hogy a falu egy középkori hagyomány, és a falvakban be kell zárni az iskolákat, orvosi rendelőket, postákat, az államnak pedig arra kell minden ott élőt ösztönöznie, hogy elköltözzön. Egyik szellemi örökösük, Mécs János, az egykori SZDSZ-es Mécs Imre fia, a Momentum elnökségi tagja pedig kijelentette, rühelli a vidékieket. Emlékezhetünk arra is, hogy a 2022-es országgyűlési választások után több baloldali tudatlan, agymosott és igénytelen embereknek nevezte a falun élőket, csak mert nem tetszett nekik, hogy nem rájuk szavaztak. Nem véletlen, hogy vidéken a legalacsonyabb a támogatottsága a baloldali politikusoknak. Gyurcsány Ferencék rombolták, mi segítjük a falvakat. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a Magyar Falu Program folyamatos támadás alatt áll az ellenzéki politikusok és újságírók által. Vagy azt mondják, hogy nincs rá szükség, vagy azt, hogy nem így kellene megvalósítani, hanem úgy, ahogy az uniós pályázatokat, mert így csak haszontalan dolgokra megy el a pénz. Megjegyzem, az EU általában olyan támogatási célokat finanszíroz, amelyek nem vágnak egybe a falvakban élők igényeivel, amelyekre nincs szükségük. A Magyar Falu Program viszont pontosan azokat a támogatási célokat hirdeti meg, amelyeket a falvakban élők kérnek. Az uniós pályázatok átfutási ideje akár három év is lehet. A települések emiatt sokszor hitelt vesznek fel, hogy előfinanszírozzák a beruházásokat, vagy rosszabb esetben visszaadják a nyertes pályázatot. A vidékieknek helyén van eszük, érzékelik a baloldal vidékellenességét, és ez rendre meg is mutatkozik a választási eredményekben. Ebből a szempontból alig várom a következő választásokat.