Soltész Miklós: A békétlenség háborús fenyegetést szül
Az összetartó nemzetekre a békesség jellemző, a békétlenség háborús fenyegetést szül – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Veszprém vármegyei Bakonyszűcsön.Soltész Miklós a település múltját feldolgozó, Szülőföldünk Bakonyszűcs – Sitscher Heimatbuch című könyv bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen azt hangsúlyozta, óriási jelentősége van annak, hogy a bakonyszűcseik közössége felvállalja az értékeit, emellett fájdalmas múltját is, azt, hogy a második világháború után pusztítást, elűzetést élt át a német kisebbség.
A mi feladatunk az, hogy segítsük a magyarországi németeket és a többi nemzetiséget is abban, hogy az őket ért traumát fel tudják dolgozni – mondta a politikus.
Egy-egy helytörténeti témájú könyv megjelenése, a templom és az emlékházak felújítása mind ezt a célt szolgálja – hangzott el.
„Azok a nemzetek erősödnek meg, amelyek összetartanak és békességben élnek egymás mellett, ott ahol békétlenség van, a háborús fenyegetés hatalmasodik el”
– mutatott rá Soltész Miklós.
A könyv szerzői, Holczinger Szandra és Wágenhoffer Gergely fiatalok, fontos, hogy számukra is értéket jelent az őseik kitartása, lényeges számukra, hogy megemlékezzenek azokról, akik sokat tettek, illetve sokat szenvedtek a közösségért – hangsúlyozta.
Mint mondta, a település templomát több mint háromszáz éve építették és mivel a hit nagyon fontos szerepet játszik a nemzetiségek megmaradásában, ezért óvni kell a templomot, ezáltal a hitet és a nemzetiségeket.
Soltész Miklós XVI. Benedek pápa gondolatait idézve azt emelte ki, hogy a 20. század az emberiség történetének technikailag legfejlettebb időszaka, ám egyben a legpusztítóbb évszázada is volt. „Nekünk az a felelősségünk és a feladatunk, hogy a háborúskodást elkerüljük, visszafordítsuk azokat a folyamatokat, melyek zajlanak szerte a világban” – húzta alá. Holczinger Szandra és Wágenhoffer Gergely Szülőföldünk Bakonyszűcs – Sitscher Heimatbuch című könyve több mint hatszáz oldalon mutatja be egyebek mellett az itt élők elűzetésének időszakát, a helyi egyháztörténetet, az építkezési kultúrát.