A történet a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt) kezdődött. Herceg Esterházy Antal és Kickinger Zoltán 2000-ben itt alapította meg az Esterházy-huszárok hagyományőrző bandériumát. Kickinger Zoltán hagyományőrző huszárezredes 2012 novembere óta a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség Napóleon- és Mária Terézia-korszakának elnöke.

– Kismarton a trianoni döntésig Magyarországhoz tartozott, ennek ellenére a huszárhagyományokat őrző csapatra Őrvidéken már egészen más feladatok vártak, mint magyarországi bajtársaikra. Ott ma már nem ünnep március 15-e, augusztus 20-a, nincs szüreti felvonulás sem. Ezért a barokk időszakot megelevenítő Mária Terézia-huszárok lipicai, spanyol és arab lovakkal a magas fokú fegyveres lovassági és közelharc elsajátítására helyezték a hangsúlyt, komoly barokk és Campagne lovaglási iskolázottsággal. Kezdettől fogva fontos volt a regimenttulajdonos család történetének és tetteinek megismerése, a magyar történelemben játszott szerepük mai folytatása is. Az Esterházy család ugyanis nem csupán a török és a porosz ellen harcolt, hanem a háborús évek után a magyar kultúra európai terjesztését, más népek építészeti, festészeti, zenei értékeinek Magyarországon való megismertetését és a diplomáciát tekintette feladatának – tájékoztat az Eszterházy-huszárcsapat elnök-parancsnoka.

2005-ig Esterházy Antal hathatós támogatásával, utána már csak saját erejéből és szorgalmából tudta folytatni munkáját az egyesület. Először Franciaországgal vette fel a kapcsolatot és nem véletlenül, hiszen ott a 3. regimentet mind a mai napig Esterházy-huszároknak hívják. Kickinger ezredes az egyesület parancsnokaként a francia hadügyminisztérium engedélyével hivatalosan is parancsnoki zászlót kapott, a francia-német földi hadsereg pedig a francia Esterházy-huszárezredet hetedik, testőrségi századává nevezte ki. Ezek után a fegyveres és lovasbemutatók mellett már olyan túrákat is szerveztek, amelyek a magyar katonai eredményeket mutatták be. Ezek közé tartozott a Lyon–Róma túra annak emlékére, hogy annak idején VII. Benedek pápát Napóleon fogságából tizenhat magyar lovas kísérte az Alpokon keresztül Rómáig. A túra francia területeken történő átvonulásának teljes logisztikáját, költségeit a francia hadsereg vállalta magára.

Nagyon fontos az őrvidéki egyházmegyével kialakított szoros kapcsolat. Az Esterházy-huszárok napjainkban is ugyanúgy megjelennek minden fontos egyházi ünnepen, mint az elmúlt századokban, díszőrséget adnak. Zsifkovics püspök úr horvát származású, mégis magyarul tanul, hogy a tartomány mindkét kisebbségéhez anyanyelvén tudjon szólni.

A „Huszárok a Dunánál” program május 26-án, vasárnap Visegrádon ünnepi beszédekkel és a honfoglalástól az I. világháborúig nyúló időszak katonai hagyományőrző bemutatóival kezdődik. Másnap Pilisszentkeresztet, Dobogókőt és Dömöst érintve elindul a hatvan lovas és már kedden átkel a Dunán. Verőcére érkezve megkoszorúzzák Géza nagyfejedelem szobrát, míg a túra következő állomása Bethlen Farkas polgármester úr lovastanyája lesz.

A hagyományőrző rendezvények történetében először nemzetközi, hivatásos katonai bizottság is részt vesz az eseményeken, megfigyelőként.

– 1848-ról már sokat tudnak Európában, Hunyadi Mátyást viszont, sajnálatos jelenségként most próbálják elfelejtetni, érdemeit csökkenteni. Márpedig szeretnénk tudatosítani, hogy a korabeli reneszánsz nem olasz átvétel volt, hanem a magyar királyi udvar sajátja. Az ország az uralkodó haláláig Európa történelmét befolyásoló tényező volt, ha pedig valaki erről mást hallott, csak azt mondhatom, mint a népmesékben, aki nem hiszi, járjon utána. Tisztázni szeretnénk továbbá, hogy az Árpád-kor elnevezés számunkra azért elfogadhatatlan, mert Árpád-házi királyaink sem így nevezték magukat, hanem Attila leszármazottainak, azaz a Turul nemzetség tagjainak, tehát Turul-házi királyok voltak – ismerteti az eseménysorozat lelki mozgatóit Kickinger Zoltán.

Hogy miért a Duna mellett lovagolnak? A helyszínt elsősorban József Attila idevágó verse sugallta számukra, amelynek utolsó versszakát kifejezetten példaértékűnek tartják. Mivel a Duna az egyetlen folyónk, amelyik Nyugatról Keletre folyik, tíz országon és három fővároson keresztül, megismerésre és megbékélésre késztetve, fontosnak tartják, hogy a hatvan huszár gyakorlatozása és bemutatói e lelki mag köré épüljenek, egyben a nemzetközi kapcsolatok, az országimázs és a történelem ápolását segítsék.

– Méltó példát szeretnénk mutatni az évente megrendezésre kerülő és változó tartamú rendezvénnyel, ami az egyik évben a török, a másikban a lovagi kor, vagy éppen a Turul-kor tematikájával foglalkozik. Még átfogóbb a Magyarok Európáért–Európa a magyarokért elgondolás. Ennek megvalósítása a rendezvénysorozat jövőbeni célja. A magyar katona és a huszár már kivívta a maga rangját, és nemcsak egész Európában, hanem más földrészeken is elismert hungarikum. Társadalmi szerepüket Magyarországon is ennek megfelelően kellene megbecsülni – emeli ki szándékaikat Kickinger Zoltán.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség az Esterházy-huszárokkal együtt az igaz magyar történelem ápolása mellett fő feladatának tartja az ifjúság bevonást e folyamatba. Reményeik szerint gyümölcsöző összefogás alakul majd ki a huszárok, a Magyar Honvédelmi Minisztérium és a magyar, valamint európai értékeket ápoló médiumok és támogatóik között. XXIII. János pápa mondta: „sohasem szabad elkezdeni a dolgok feladását és sohasem szabad feladni az elkezdésüket!” Ez lesz a jelmondatuk.

Szakács Gábor