Kormányinfó: Magyarország mindent megtesz, hogy kimaradjon a háborúból

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy „tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

„A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra”

– tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A magyar kormány szerint a békét kell szolgálni

Úgy értékelt: a helyzet nehéz, mert a NATO védelmi szövetségként a tagállamai ellen irányuló támadást úgy is megállapíthatja, hogy ehhez nem kell konkrét támadásnak történnie, elég, ha egy tagállam közvetlen veszélyét érzékeli ennek.

Gulyás Gergely szerint erre vonatkozó kísérletek, tervek már most is vannak. Kijelentette: a magyar kormány viszont azon van, hogy a NATO semmiféleképpen ne avatkozzon bele ebbe a konfliktusba, de ha mégis beavatkozik, akkor Magyarországnak, lojális NATO-tagként se kelljen bármilyen ukrán katonai misszióban részt vennie. Megerősítette:

„Magyarország a NATO-ban lojális szövetséges, azon országok közé tartozik, amelyek – betartva a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget – GDP-je 2 százalékát fordítja haderőre.”

A kormány szerint a békét kell szolgálni és azért kell megerősíteni a magyar haderőt, hogy Magyarország garantálni tudja saját állampolgárainak és a NATO egészének a békéjét, nem pedig olyan akciókba bocsátkozni, amelyek világháborús kockázattal járnak atomhatalmak között – fogalmazott.

Jelezte: napról napra változik a helyzet, nyilvánvaló, hogy a nyári washingtoni találkozóig szeretnének a NATO-n belül valamilyen kompromisszumot kialakítani. Hozzátette: a következő napokban és hetekben további fontos egyeztetések lesznek, a honvédelmi és a külügyminiszter a Kormányinfók között is legalább heti rendszerességgel fog tájékoztatást adni.

Kiemelkedő jelentőséggel bír a kínai elnök látogatása

Gulyás Gergely a kínai elnök látogatásának jelentőségéről azt mondta: az, hogy az EU-ban két fővárosba, Párizsba és Budapestre vezet az útja, mutatja Magyarország növekvő súlyát a világpolitikában. Arról, hogy a nemzetközi sajtó egy része úgy ítéli meg, hogy a párizsi út helyes, míg a budapesti helytelen, úgy vélekedett: a külpolitikában is elkerülendő lenne a kettős mérce.

A látogatás gazdasági jelentőségét azért nevezte kiemelkedőnek, mert az elmúlt két évtizedben jelentős változások történtek. A kínai GDP 2005-ben még az EU GDP-jének kevesebb mint egyötöde volt, ma pedig már Kína megelőzi az EU teljes GDP-jét.

„Ez jól mutatja azt, hogy az EU mennyit vesztett a versenyképességéből, Kína pedig milyen óriási utat járt be a gazdasági növekedés terén”

– magyarázta Gulyás Gergely.

Arra is rámutatott: a világ 500 legnagyobb vállalata közül 2004-ben még csak 15, 2023-ban azonban már 135 volt kínai, és az Egyesült Államoknak csak eggyel több ilyen vállalata van.

Ma a világ GDP-jének 18 százalékát állítja elő Kína, ezzel az Egyesült Államok után a második, az EU-t megelőzve – fűzte hozzá.

Magyar érdek a keleti nyitás

Magyarország érdeke, hogy minél több kínai beruházás érkezzen az országba – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország a nemzetközi együttműködésben a konnektivitás elvét vallja, a kormány azt szeretné, ha mindenkivel előnyös üzleteket lehetne kötni ott, ahol az egyes országok a legkiválóbb termékeket állítják elő.

„Kínával is olyan területeken kötnek megállapodásokat, amelyekben a távol-keleti ország csúcskategóriát képvisel a világon”

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: örülnek az EU-ból érkező befektetéseknek, a magyar külkereskedelem csaknem négyötöde az EU országaival áll fenn – kiemelt szerepe van itt Németországnak -, de az amerikai, illetve a dél-koreai befektetéseket is örömmel fogadják.

Azok a befektetések, amelyek Magyarországon munkahelyet teremtenek, tőkét hoznak, a magyar gazdaság érdekét szolgálják, és a minél magasabb fizetésekhez járuljanak hozzá – jelentette ki.

A nemzetközi gazdaságban az erősek nem elzárkóznak, hanem összefognak – hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezt fogja képviselni a kormány a csütörtöki és pénteki találkozókon is.

A jövő év a növekedés éve lesz

A 2023-as gazdasági célkitűzés, a háborús infláció letörése eredményes volt, és megvalósult, márciusra 3,6 százalékra szorult vissza infláció – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely közölte: a 2024-es év a növekedés újraindításának éve lesz.

Az első negyedéves adatokat ismertetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: eddig a 2024-es célok is teljesültek annak ellenére, hogy a háborús környezet az egész európai növekedést nagymértékben visszaveti.

„A magyar első negyedéves GDP éves alapon 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország az EU éllovasai közé tartozik. Az éves szintű emelkedés a harmadik, a negyedéves alapú növekedés pedig holtversenyben a második legnagyobb az unióban”

– jelezte. Gulyás Gergely megjegyezte: amíg tart a háború, az előrejelzések is kevésbé biztosak, de 2024-ben a 2,5 százalékos GDP növekedés a jelenlegi háborús körülmények mellett is reális, illetve 2025-re is reális lehet 4,1 százalékos GDP növekedés.

A tárcavezető örömét fejezte ki, hogy a fogyasztás is kezd helyreállni, a kiskereskedelmi forgalom tizenhárom hónap után 2024 első három hónapjában ismételten növekedést ért el, márciusra az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal nőtt.

A turizmusban az év első három hónapjában a szálláshelyek 7,1 millió vendégéjszakát könyvelhettek el, ez 14 százalékos növekedést jelent, és 2,9 millió vendég érkezett magyarországi szálláshelyekre, ami 18 százalékos emelkedés.

Emellett továbbra is igaz, hogy több mint egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint a baloldali kormány időszakában, a minimálbér az akkori három és félszeresére, az átlagbér pedig csaknem háromszorosára emelkedett.

Több mint 1400 pár jutott csok plusz hitelhez

A már befogadott csok plusz kölcsönkérelmek összege meghaladja a 83 milliárd forintot – közölte Vitályos Eszter.

Közölte: több mint 3100 család érdeklődött már a termék iránt, és az egy igénylőre jutó átlagos kölcsönösszeg 26 millió forint. Ez az összeg majdnem kétszerese a korábbi csoknak, amelyben hárommillió forint vissza nem térítendő és tízmillió forint kamattámogatott kölcsönt vettek igénybe a családok – tette hozzá.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint március végéig több mint 1400 házaspárnak ítéltek meg csok plusz hitelt, összesen több mint 35 milliárd forint értékben.

Szólt arról is, hogy a január elsejétől bevezetett csok plusz minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a gyermeket vállaló házaspárok otthonteremtéséhez.

„A kedvezményes, államilag támogatott hitel első közös otthon megszerzéséhez, nagyobb értékű ingatlanba költözéshez, vagy az otthon bővítéséhez 15, 30 vagy akár 50 millió forintos összegben is igényelhető”

– mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy részletes leírásokat, valamint különböző élethelyzetekre vonatkozó kalkulátort is találnak az érdeklődők a csalad.hu oldalon. Vitályos Eszter kitért az Energiaügyi Minisztérium otthonfelújítási programjára is, amelyet június harmadikától lehet igényelni.

Kiemelte: lezárult a felhívástervezet társadalmi egyeztetése, melyre több mint 500 vélemény érkezett. A szakmai és lakossági megkeresésekre reagálva már az egyeztetésre bocsátott tervezetből is kikerült az, hogy gázhálózatra kötöttséggel kell rendelkezni az igénylőnek – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Azt tanácsolta, hogy az érdeklődőknek érdemes beszerezniük a munkáltatói igazolást, illetve nemleges igazolást az adótartozásról, továbbá ellenőrizni a személyes adatokat igazoló okmányok érvényességét.

Százmilliárdokból zajlik a közútfejlesztés

Vitályos Eszter elmondta: az elmúlt két hétben több mint 210 milliárd forint összegben valósultak meg fejlesztések az országban, amelyekből 180 milliárd forint értékben közútfejlesztések voltak, amelyeket részletesen ismertetett.

Több mint 112 milliárd forintból valósult meg az M6-os autópálya Bóly-Ivándárda közti szakaszának egy része, amelyből az első 13,5 kilométert adták át.

Elkészült a soproni északnyugati elkerülő út egy része, az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítésével párhuzamosan új nyomvonalon kétszer egy sávon csaknem 4 kilométer hosszú út épült összekötve a 84-es főutat az Ágfalvi úttal.

Szintén átadták az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Szentkirály közti 4,6 kilométeres, kétszer kétsávos szakaszát, illetve Mosonmagyaróvár déli elkerülő útját az 1-es és a 86-os főutak között mintegy három kilométer hosszan.

Kína a világgazdaság második legerősebb szereplője

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása kapcsán azt mondta, Kína a világgazdaság második legerősebb szereplője, és jó eséllyel egy évtizeden belül a legerősebb lesz.

„Kínának piacokra van szüksége, és érdeke az, hogy minél több tőkebefektetése legyen az EU országaiban. A Kína-ellenesség az EU versenyképességét rontja. A gazdaság teljesítménye az USA-ban az elmúlt két évtizedben 80 százalékkal, Kínában 700, az EU-ban 30 százalékkal nőtt”

– tette hozzá Gulyás Gergely. Kérdésre közölte, nem egyeztetettek előre az Európai Bizottsággal a kínai elnök látogatásáról.

A kínaiak jelentős mértékben biztosan nem vesznek részt a Paks 2-beruházásban, abban egyelőre az oroszok mellett amerikaiak, németek, franciák vannak – válaszolta egy másik felvetésre.

Arról, hogy sérti-e a szólásszabadságot, hogy a kínai elnök látogatásával összefüggésben Tompos Márton momentumos képviselőt piros sapkás kínaiak vonták kérdőre egy EU-s zászló miatt, és a Gellért-hegyen kínai zászlóval takartak le egy tibeti zászlót, azt mondta, ki kell vizsgálni, történt-e ilyen; hatósági intézkedésre Magyarországon magyar rendőr jogosult.

A kínai béketervről szólva megjegyezte: Magyarország egyedül nem fog tudni békét teremteni.  Ebbe az Egyesült Államoknak Kínának van jelentős beleszólása, arra tudjuk biztatni őket, hogy minél többet tegyenek meg az azonnal tűzszünet és béke érdekében – fogalmazott. Másik kérdésre válaszolva azt mondta, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban van egy növekvő háborús pszichózis, amiben a lengyel kormány élen jár.

Magyarország támogatja Ukrajnát, mint az orosz támadás elszenvedőjét

Gulyás Gergely szerint Orbán Viktor megfontolja, hogy az ukrán elnök meghívására részt vesz-e a június közepén, Svájcba tervezett békecsúcson. Ugyanakkor úgy vélte: nem sok értelme lesz annak a békecsúcsnak, ahol nincsenek ott a háborúzó felek, nem lehet érdemi előrelépést elérni, amíg a felek nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nincs tűzszünet. Nem látja annak esélyét, hogy az európai parlamenti választás előtt létrejön az Orbán-Zelenszkij találkozó – közölte.

Az Ukrajna európai uniós csatlakozásához szükséges feltételekről azt mondta, a magyar kormány már korábban világossá tette és elvárja a 2015 előtti állapot helyreállítását. Ezek közé tartozik a nemzetiségi iskolai jogállás, a magyar nyelvű érettségi lehetősége, a magyar nyelv korlátozásmentes használata a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban, a közösségi életben.

„Magyarország támogatja Ukrajnát, mint az orosz támadás elszenvedőjét, de nem támogatja fegyverekkel és nem támogatja, hogy a háború bármilyen formában meghosszabbodjon”

– szögezte le, hangsúlyozva, azt is, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatások esetén komoly probléma a korrupció, ezért az unió feladata egy, a pénzek sorsát követő rendszer kidolgozása.

Előállhat egy háborús helyzetben, hogy a háborúért valamilyen mértékben felelőssé tehető személyek vagyonát lefoglalják és háborúval kapcsolatos célra költik – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre, ugyanakkor úgy vélte: „a legeslegrosszabb, második világháború előtti időkre emlékeztet” az a javaslat, hogy valakinek csak azért le lehessen foglalni az európai vagyonát, mert orosz.

---

A holokausztot tagadó volt iráni elnöknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásával kapcsolatos kérdésre azt mondta: Mahmúd Ahmadinezsáddal a kormány egyetlen tagja sem találkozott, egyetemi előadásokat egy szabad országban nehéz letiltani. Hozzátette: a kormány világos Izrael-barát politikát visz.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy minden rossz érzése és a jelenlegi európai uniós működéssel szembeni ellenérzés dacára ma is igennel szavazna Magyarország uniós csatlakozására, mert Magyarország számára az európai együttműködésnek, közös piacnak nincs alternatívája, ahogy más közép-európai országoknak sincs.

Azt, hogy az Európai Bizottság kész lezárni Lengyelországgal szembeni hetes cikk szerint indult eljárást, úgy kommentálta: Lengyelországban háborúpárti kormány került hatalomra, amelyet a bizottság a szövetségesének tekint, ez pedig elegendő volt az eljárás lezárására. Az unióban a jogállamisági kérdéseknek már közük sincs a joghoz, mert nettó politikai kérdésekké váltak – értékelt.

Roncsderbi zajlik a baloldalon belül

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva leszögezte: Karácsony Gergely főpolgármesternek válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy külföldi támogatásból jogellenesen kampányolt-e 2019-ben.

A Tisza párt fővárosi önkormányzati indulásával kapcsolatban kifejtette, fél éve az ellenzéki igényeknek megfelelően módosították a szabályokat, és tisztán listás rendszerről döntött az országgyűlés, azaz nem a Tisza párt miatt változtattak.

A Magyar Péter pártjának növekvő támogatottságára vonatkozó kérdést úgy kommentálta: a baloldalon belül roncsderbi zajlik, majd a választópolgárok eldöntik, melyik baloldali pártnak milyen bizalmat adnak.

Helyesnek nevezte, hogy vizsgálat folyik a mentőszolgálatnál azzal a médiában közzétett dokumentummal kapcsolatban, amikor Varga Judit mentőt hívott Magyar Péterhez, ám szerinte a jogsértés nem csak a mentőszolgálatnál történhetett.

„A magyar baloldal mindig is támadta a rezsicsökkentést, nincs min meglepődni, ha olyan jelölteket indítanak, akik Brüsszelben az ellen dolgoztak, hogy hazájukban alacsony rezsit kelljen fizetni, így van ez a Tisza párt esetében is”

– reagált arra a kérdésre, miszerint Magyar Péter egyik európai parlamenti választási jelöltje évekig lobbizott Brüsszelben a rezsicsökkentés ellen.

Gulyás Gergely megítélése szerint a vége úgyis az lesz, hogy a magyar baloldal egységesen lép fel, Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc összefog, ami hitelvesztést okoz, amelynek politikai kárát a magyar baloldalnak kell elszenvedni.

„Ahogy szabad forrás rendelkezésre áll, úgy a kormány legfontosabb célkitűzései között első helyen van a gyermekesek adókezdeményének mértékének növelése” – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva.

Elismerte: bár az előző ciklusban a kétgyermekesek adókedvezményének mértéke száz százalékkal nőtt, de összességében az szja-kedvezmények ma lényegesen kisebb segítséget jelentenek a családoknak, mint bevezetésükkor. Ezért a kormány foglalkozik ezzel, szeretné is növelni az adókedvezmények mértékét, de egyelőre ilyen döntés nincs – jelezte, hozzátéve, hogy egyszerre akarnak hiányt csökkenteni és a családoknak minél több forrást biztosítani.

Az államháztartási hiány múlt havi csökkenését a miniszter azzal magyarázta, hogy a bevételek 10 százalékot megközelítő mértékben nőttek. A kormány célja, hogy jövőre 3,7, 2026-ban 2,9 százalék legyen a hiány mértéke.

Közlése szerint 2023-mal összehasonlítva a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékben nőtt. A márciusi növekedés 4,2 százalék volt, csak az élelmiszer-forgalom 5,7 százalékkal emelkedett.

Reagált arra is, hogy visszaesett az ipari termelés; azt mondta, ennek az oka a német gazdaság gyengélkedése, de mindez csak mérsékelni tudta a vártnál pozitívabb gazdasági növekedést, reményei szerint a jövőben jobb ipari számok érkeznek.

A pénteki árcsökkenéssel sikerül a környező országok átlagára alá menni

Az üzemanyagok áráról szólva azt mondta: a pénteki árcsökkenéssel sikerül a környező országok átlagára alá menni, és abban bíznak, a kereskedők betartják ásványolaj szövetséggel között megállapodást, ha nem, a kormánynak vannak eszközei.

A kabinet nem tárgyalt olyan javaslatról, hogy ezer forint legyen az egynapos autópálya-matrica – közölte. A kormány tárgyalni fog a várólisták csökkentéséről – válaszolta a miniszter a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által közzétett adatokra reagálva, mely szerint 47 ezren várnak tervezetten műtétre, miközben tavaly 40 ezren voltak.

Hozzátette, 13 beavatkozás közül háromra kell 60 napnál többet várni: szürkehályog-, csípő- és térdprotézis-, valamint egy gerincstabilizáló műtétre. A cél az, hogy senkinek ne kelljen műtétekre várnia. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a listán többen vannak, de ez nem jelenti azt, hogy többet kell várni, az átlagos idő 90-100 napról 45-re csökkent.

A csípőprotézis esetében 270-ről 124 napra csökkent a várakozási idő, a térdprotézis-műtéteknél van a leghosszabb idő, 239 nap. Vitályos Eszter ehhez hozzátette, a legrosszabb időben 43 ezer betegnek kellett 60 napnál többet  műtétekre várnia, most 26 ezren vannak ilyenek.

A miniszter a kórházak adósságával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntése értelmében 63,4 milliárd forintot fordítanak az adósságok rendezésére, de nagy valószínűséggel idén még egy alkalommal kell hasonló ügyben dönteni. A lejárt, különösen a nem vitatott 60 napon túli lejárt tartozásokat ki tudják fizetni ebből a forrásból – tette hozzá.

A kormány a következő ülésein tárgyalja a felsőoktatási intézmények bér- és támogatási helyzetét – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy adnak-e kiegészítő támogatást a nehéz költségvetési helyzetben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. Hozzátette:

„Magyarország az elmúlt két-három évben a felsőoktatásra fordított forrásait az EU-ban a legnagyobb mértékben növelte.”

Arra a felvetésre, hogy a rektor szerint az állami egyetemek nem kapnak ezekből a forrásokból, és ezzel egyre inkább a fenntartóváltás felé nyomják őket, azt válaszolta: az állami egyetemeknél is volt béremelés az elmúlt években, de ennek mértéke valóban elmaradt a modellváltó intézményekétől. Ez a lehetőség mindenkinek nyitva áll – tette hozzá.

A gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyének felfüggesztéséről hozott bírósági ítélet kapcsán Gulyás Gergely azt mondta, ha ilyen döntés született, azt végre kell hajtani.

Hozzátette, a magyar hatóságok fel vannak készülve az akkumulátorgyárak működésére, nagy jártasságra tettek szert és amikor a velük kapcsolatos ügyeket kell elbírálni, a lehető legszigorúbb környezetvédelmi sztenderdnek kell megfelelni.

A miniszter a Ferihegyre menő magasvasútról megjegyezte, ha van lemaradás a környező országok fővárosaihoz képest, az az, hogy nem lehet a növekvő forgalmú reptérről kötött pályán, vonattal bejutni a városba, ezt meg kell oldani. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket, a lehető legjobbat kell elfogadni, minden olyan spekuláció, ami megjelent ezzel kapcsolatban, idő előtti.