A szélerőművek hatalmas szélkerekeikkel a kilencvenes évek második fele óta már nem jelentenek újdonságot a vidéki utazóknak. A 90 méteres átmérőt is elérő lapátokat akár 200 km/h-s sebességre is felgyorsíthatja az áramló levegő, környezetükben jól hallható a centrifugális erőtér zúgása, morgása.

Hasonló, ám lényegesen kisebb szerkezetek néhány éve immár az egyes házak energiatermelését is lehetővé teszik. Amerikai városokban a lapostetőkön egymás mögött sorakoznak az egyes lakások energiatermelését szolgáló apró szélkerekek. Kínában pedig a közvilágítás oszlopaira szerelnek miniatűr „szélerőműveket”, amelyek a világítóhálózaton keresztül rögtön be is táplálják energiájukat a hálózati kereskedő rendszerébe. Az elv immár néhány magyarországi helyszínen is működik.

Az egyeki egészségház kéményére szerelt szélkerék, és az árnyékolást is segítő napelemrendszer például egy kísérlet az alternatív energia termelésére és rezsicsökkentésre, de speciális szélkerék szolgáltatja az elektromos energiát a felcsúti óvodában is.

Erőmű a hátsó kertben

A családi telkeken felállítható szélkerekek, maximum 12 méteres – de esetenként csak 80-100 centis – rotorátmérőjű lapátjaikkal szűk évtizede Magyarországon is kaphatók. Használatba helyezésük nem túl bonyolult. A jogszabályok szerint a háztetők fölé 3,5 méternél nem magasabbra nyúló szerkezetek üzembe helyezéséhez nem kell hatósági engedély, s ugyanígy 6 méter magasságig szabadon működtethetők a kertekben elhelyezett szélkerekek is. Sőt 50 kW teljesítményig az így termelt áramot köteles átvenni az elektromos szolgáltató – a háztartási méretű szélkerekek maximum 0,6-20 kilowattnyi energiát képesek termelni. Mindez azonban elég lehet, hogy fedezze egy család éves áramfogyasztását.

– Főleg a szelesebb vidékeken, valamint szélcsatornák mentén érdemes szélkerekeket felállítani, vagyis a Kisalföldön, Békés-megyében, a folyómedrek közelében, és hegyvidéki környezetben – magyarázza Szladek Gergely, a megújuló áramtermelő eszközöket forgalmazó Abwind mérnök-üzletkötője. Gond ugyanakkor, hogy az eszközöket épp az engedélymentes határ fölé, vagyis a legmagasabb tereptárgytól 6-8 méter magasságban gazdaságos felszerelni – ám tapasztalatai szerint nem szokott gond lenni az önkormányzati engedélyeztetéssel.

Az áramtermelő rendszer működhet önállóan is, vagyis hogy a megtermelt fölös energiát akkumulátorokban tárolják, majd töltik vissza a szélcsendes időkben. De párosítható digitális árammérő órával is, ebben az esetben a megtermelt energiát az elektromos főhálózatba táplálja a rendszer, s a többletet elszámolják a család villanyszámláin. A szélkerék telepítése előtt azonban célszerű mintegy egy évig szélmérő eszközöket felállítani a kijelölt ponton, a szélkerekek ugyanis csak 12 km/h szélerősség fölött képesek az áramtermelésre – vagyis sok esetben nem telepíthetők gazdaságosan.

Bár a cégnek olyan beruházása is volt, ahol emeletes ház tetejére helyezték a szélkerekeket, s ebből biztosították a közös területek – pl. lépcsőház, pince – áramfogyasztását, a szakember inkább kistelepüléseken, aránylag egyedülálló házaknál, nagy telkeken javasolja a szerkezetek felállítását. Az eldugott elhelyezésre azért van szükség, mert a szélkerék veszélyes üzem: lapátjai percenként 300-400-as fordulatra is képesek, ami már közelít a repülők propellerének sebességéhez. S ebben az esetben elmaradnak a szomszédokkal a hanghatásról szóló viták is – bár a mérnök-üzletkötő szerint a szélkerék csupán 5 százalékot emel a zúgó szél hangján.

A szélkerékrendszereket – teljesítménytől függően – 1,5-4 millió forint közötti áron kínálják a forgalmazók. Bár vannak ennél olcsóbb, néhány százezer forintos ajánlatok is, ezek azonban nem képesek egy ház teljes fogyasztásának ellátására, csupán néhány eszköz – vízkiemelő, hűtő vagy riasztó – működtethető róluk. Az ár azonban még nő a szélvizsgálatok javasolt elvégzésével, ami 0,5-1 millió forinttal növelheti a költségeket.

Szladek Gergely szerint ez az a pont, ahol általában elkedvetlenednek az érdeklődők – ennél ugyanis már olcsóbb, és gyorsabban kivitelezhető ugyanazt a teljesítményt napelemekkel előállítani.

Magyar találmány

Az idei évtől új elven működő magyar találmány is bővíti a szélturbinák táborát. Mátraházi János újítása függőleges helyett vízszintes tengelyre építi fel a lapátokat – a szerkezet így szélforgó helyett sokkal inkább hasonlít egy vízi erőmű lapátrendszerére.

– A Bánki-turbinát már több mint egy évszázada feltalálták, ennek a működési elvét alkalmaztam levegőre, kiegészítve azzal az ismerettel, hogy a tetőgerinc vonalán az eredeti kétszeresére gyorsul a levegő sebessége – mondja a feltaláló. – Így sikerült egy olyan házi szélturbinát kifejleszteni, amely az engedélyköteles határ alatt is képes tekintélyes mennyiségű áramot termelni.

Sőt, a vízszintes tengelyre helyezett szélturbinák nem emelkednek ki jobban a háztetőről, mint mondjuk egy klímaberendezés – amennyiben a ház udvari frontjára kerül, gyakorlatilag láthatatlan. A szerkezetben 24, speciálisan lágyított műanyagból fejlesztett lapát termeli az áramot, a feltaláló szerint zajmentesen. Ahogy mondja, a tetőgerinc tízméteres hosszán meg lehet termelni azt az áramot, ami egy ház éves fogyasztásához szükséges.

– A fölösleg természetesen ebben az esetben is betáplálható az elektromos hálózatba – részletezi a rendszert Juhász János, a vízszintes szélgenerátort forgalmazó Ingatlaninvest villamosmérnöke.

– A régi szemlélethez képest, amikor nagy áramtelepekről látták el a lakosságot, most inkább a sok kicsi termelőegység felé kell mozdítani a fejlesztéseket. Ami ökológiailag is gazdaságos, hisz az egyik ház által betáplált áramot vélhetően a szomszédok valamelyike fogja elhasználni. Bár ez a fajta szélturbina szintén nem olcsó, a forgalmazó szerint egy kiskategóriás személygépkocsi ára, a megtérülési idő így sem több 8-9 évnél. Mindez természetesen a szél erősségétől is függ, vagyis az előzetes szélvizsgálatot itt is célszerű elvégezni. A szélirány egyébként nem ennyire meghatározó. A hazánkban uralkodó északnyugati széljárás tájolásához képest 30-40 százalékos eltérésig szinte azonos hatásfokkal működik a szerkezet. A gyártási sorozatszámok növekedésével ugyanakkor a forgalmazó elérhetőnek tartja az ötéves megtérülést. Bár a szélerőművek hatásfoka nem túl nagy, a háztartásiaké 15-20 százalék, a nagyobbaké maximum 40 százalék, az Európai Unió áramfogyasztásának már 5,3 százalékát adja a szélenergia. Sőt, a listavezető Dániában már az elektromos fogyasztás 21 százalékát szélerőművek fedezik. Magyarország ugyanakkor hátul kullog a hasznosításban, nálunk csupán 1,7 százalék a széllel megtermelt energia hányada. Pedig, ahogy Mátraházi János hangsúlyozza, gyakorlatilag ingyen kinyerhető energiáról van szó – ha a szélerőművek alkotóelemeinek előállításához felhasznált elektromos áramot is figyelembe vesszük, a szélerőművek akkor is nyolc hónap alatt kitermelik a saját gyártásukhoz szükséges energiát.

Egymást kiegészítő alternatívok

– Az igazi alternatív megoldás az, ha valaki egymás kiegészítőjeként alkalmazza a szélturbinát és a napelemeket – folytatja Juhász János. A megtermelt energiát azonnal is fel lehet használni, vagy akkumulátorban tárolni, illetve visszatáplálni a hálózatba. A rendszer alkalmas a gázfűtéses, radiátoros fűtésrendszerek rezsiköltségeinek csökkentésére is. Magyarország ugyanis a kontinens szélben egyik legkevésbé átjárt részén fekszik, de még itt is 70-80 napot, vagyis évi 2000 órát fúj a szél. S nagyjából ugyanennyi, szintén 2000 óra a napsütéses napok száma. Ráadásul a két időjárási tényező gyakran váltja egymást: amikor süt a nap, nem fúj a szél, és fordítva.

Bár elvileg Magyarországon is megjelennek néha pályázatok szélkerekek telepítésére, Szladek Gergely szerint ezekkel gyakorlatilag képtelenség élni. Mivel az elhelyezés optimalizálásához csak a mérések egy évig tartanak, mindez összeegyezhetetlen a néhány nap alatt lezáruló pályázati határidőkkel. Ezért aztán gyakran ők maguk beszélik rá az ügyfeleket a napelemes megoldásra – ennek építését két nappal a megrendelés után el tudják kezdeni.

A jövő ugyanakkor határozottan a természeti erőforrásokból nyert energiáé. Az Európai Unió irányelvei szerint ugyanis 2020-tól csak olyan új építésű házak kaphatnak engedélyt, amelyek képesek megtermelni saját energiafogyasztásukat. Mindez természetesen komplett rendszert, például a szigetelések komoly fejlesztését igényli, hogy a házak energiafogyasztása a jelenlegi 20-25 kilowattról 5 kilowattra csökkenjen. A visszaeső energiaigény kielégítésében ugyanakkor fontos szerepet játszhat a hőszivattyú a fűtés, a napkollektorok a melegvíz-termelés, s a szélkerekek vagy a napelemek az áramtermelés terén.

Kárász Andor