Az ázott föld fűszeres illatának különös varázsa van, még akkor is, ha a puha föld besüllyed alattunk lépéseink nyomán. Elered az eső, sötét felhők közelednek az égen. Itt állunk, Igrici határában egy rózsabokor mellett. Ugyanaz a kép tárul elénk, amit néhány napja Gőgös Zoltán is rögzített a bokor mögül a fényképezőgépén. Egy tetővel fedett karám mellett 85 marha legel. Van köztük jó néhány borjú is, és szemlátomást nagyon jól érzik magukat. A kedves, szelíd állatok békésen legelésznek. Különböző korú és színű, ridegen tartott állatok, amelyek természetes körülmények közt nevelkednek, nem úgy, mint a nagyüzemi tápon tartott társaik. Közel s távol nincs egy teremtett lélek, de az út felől jól hallani az autók zaját. Az országút alig pár száz méterre van Pásztorék földjétől.

Két hete, egy csütörtöki nap délutánján arra lettek figyelmesek a telepen dolgozók, hogy valaki fogta magát és szó nélkül besétált a földjükre, majd fényképezni kezdte az állatállományt.

– Az úton, ami egyébként magánút, és mi magunk aszfaltoztattuk le, két autó állt, egy szürke Mercedes és egy másik, kék autó. Amint észrevettem, hogy egy idegen bejött a földünkre és fényképezget a rózsabokor mögül, elébe siettem, hogy megtudjam, kihez van szerencsém és mi járatban van. Ám ahogy átléptem a karámot körülvevő villanypásztoron, az illető eliszkolt, beugrott a szürke Mercedesbe, majd az őt kísérő kék személyautóval együtt villámgyorsan elhajtottak – meséli az incidenst Pásztor István.

A 33 éves fiatal gazda talán soha nem tudta volna meg, kik voltak a váratlan vendégek, ha a többiek nem szólnak, hogy az idegenek Miskolc felé vették az irányt, és mivel az úton útfelújítási munkák folynak, a torlódás miatt nem juthattak messzire: akár utol is érhetik őket. Így ők is autóba szálltak, hogy utolérjék a betolakodót. Hamarosan meglátták a két autót.

A helyszínen az útfelújítás miatt rendőrök teljesítettek szolgálatot, akik a gazda kérésére kiállították a sorból a szürke autót.

– Ekkor kipattant a Mercedesből Gőgös Zoltán. Azonnal bemutatkozott a rendőrnek: „Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő vagyok.” Mondtuk neki, hogy nyugodtan bejöhet, szívesen megmutatjuk neki a telepet, de azt felelte, nagyon siet, valami rendezvényre megy. Azt is hozzátette, hogy országgyűlési képviselőként joga van ellenőrizni, hogy az állami földterületek bérleti jogát elnyerők betartják-e a vállalásaikat. Különös magyarázatát nem tudtuk elfogadni. Ha bejön, bemutatkozik és közli, hogy mi járatban van, bemutattuk volna neki a telepet, megnézhette volna az állatokat, a gépeket, de ő nem az egyenes utat választotta.

Pásztor Istvánnak, a telep tulajdonosának családja sokat szenvedett: hasonló incidensek zajlottak a múltban, amikor a nagyapját kuláknak nyilvánították, folyamatosan zaklatták és végül mindenétől megfosztották.

– Még él a zsigereinkben a múlt emléke, ma is felháborodik az ember, ha hasonló mentalitással találja magát szembe. A nagyapám vasvillával kergette volna ki a földjéről a betolakodót. A régi öregek ezt nagyon komolyan vették – mondja Pásztor István, akit hallgatva biztosak lehetünk abban, hogy a mai generációból sem veszett ki ez az ősi tisztesség, a bizonyosság, hogy a magántulajdon szerzett jog: szent és sérthetetlen.

– Száz hold földből ezt a 18 és fél hektárt kaptuk vissza a kárpótláskor. Ezen a területen jelölték ki, közvetlenül a jelenleg a Narivo Kft. által működtetett gazdaság tőszomszédságában. A mi földünk gyakorlatilag körbezárja a Narivo Kft. területét, amelyet ez minden bizonnyal zavar, mert nem tudnak tőlünk terjeszkedni. Elég szerencsétlenül jelölték ki 1994-ben a határokat, de nincs mit tenni – mondja István.

Egyébként valamikor ez az egész terület a nagyapja földje volt.

– Már számos ajánlatot tettek, egy ízben még vadhúst is ajánlottak a mi 18 és fél hektáros földünkért – kapcsolódik be a beszélgetésbe Pásztorné Jánosi Katalin. Semmilyen ajánlatnak nem dőltek be, és nem adták el a földet. Az állatokat is itt, ezen a 18 és fél hektáron tartják, itt építették a karámot is. Tavaly hét évre szóló földhaszonbérleti jogot nyertek Mezőnagymihályban a Bükki Nemzeti Park pályázatán. A pályázat feltétele az volt, hogy két hektáronként egy számosállat tartását vállalják, amit idén júniusig kell teljesíteni.

– A 246 hektáros földterület haszonbérleti jogáért 123 darab szarvasmarha ridegtartását vállaltuk. A szerződés betartását a hatóságok ellenőrzik, nekünk is az az érdekünk, hogy teljesítsük a vállalásainkat. Emellett sikerült 22 hektárnyi erdőt is kibérelnünk, ami korábban a Hejőmenti Állami Gazdaság trágyaszikkasztó telepeként működött. További földterületek bérlését is tervezzük, mert ebből szeretnénk megélni – teszi hozzá a fiatal gazda.

A telepre engedély nélkül behatoló szocialista politikus mégis mindenfelé „fideszes földmutyit” gyanít, és feladatának tekinti a földhaszonbérleti szerződések teljesítésének ellenőrzését. Erre országgyűlési képviselőként valóban van lehetősége, de magánterületre előzetes bejelentkezés nélkül behatolni még országgyűlési képviselőként sincs joga.

Ezt Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára is kiemelte, amikor Gőgös Zoltánt lemondásra szólította fel.

– Viselkedése a Rákosi-korszakot idézi – szögezte le a Magosz főtitkára. A szocialista politikus ellenőrzési jogkörét gyakorolván, annak eredményéről internetes közösségi oldalán is beszámolt: „A műkörmös állatait is megkerestem tegnap, becsületére legyen mondva, neki legalább vannak növendék marhái. Hogy honnan vannak, azt nem tudom, és azt sem, hogy ezt csak az ellenőrzés idejére kapta-e valakitől” – olvasható a bejegyzésben a burkolt gyanúsítás, hogy a gazda ki akarja játszani a szerződést és csak látszatra tesz eleget a vállalásainak. Ráadásul az ellenőrzés nem is aktuális, a vállalást ugyanis 2013 júniusáig kell teljesíteni.

A műkörmös nem más, mint Pásztor István felesége, Pásztorné Jánosi Katalin, aki az érettségi mellett jogi asszisztens, aranykalászos gazda, kereskedő-vállalkozó, eladó, pénztáros, műkörömépítő, illetve kéz- és lábápoló szakképesítéssel is rendelkezik. Innen a dehonesztáló műkörmös jelző.

– A gyes alatt foglalkoztam műkörömépítéssel. Most már csak hobbi, mivel csak a télen van időm rá, amikor nincs munka a földeken – mondja a fiatalasszony.

Rengeteg a dolga. A papírmunkától a szervezésig, a háztáji baromfiellátásától az alkalmazottak ellenőrzéséig, a főzéstől a gyereknevelésig mindent ellát.

– Igyekszem több lábon állni, ezért tanultam, ezért szereztem az érettségi után nyolc különböző szakképesítést. Valóban távol áll a műkörmös szakma a gazdálkodástól, de én szívesen csinálom, ha van rá időm. Az ilyen megjegyzések, azt hiszem, azt minősítik, akitől származnak – utal derűsen a degradáló jelző szerzőjére a fiatalasszony.

Nincs abban semmi különös, ha egy nő kedvét leli a műkörömépítésben. Régen szőttek, fontak, kézimunkáztak az asszonyok, vagy korongoztak, porcelánt festettek. Ma műkörmöt építenek, ha van hozzá tehetségük, és ha van rá igény. Pásztorné Jánosi Katalin egy komoly, felkészült, dolgos, szerény fiatalasszony, ráadásul ő maga sem sminket, sem műkörmöt nem használ.

Az igrici gazdát illető műkörmös jelző tehát nem csupán sértő, de hazug is ebben a szándékosan lejárató formában.

Szigorú munkarend szerint dolgoznak, Kati naptára a hét végén is tele van bejegyzésekkel. Amikor az alkalmazottaknak pihenőnapjuk van, nekik kell kint lenniük felváltva a földeken. Állandó felügyelet, villanypásztor-telepítés, kerítésfektetés, itatás, a kezelőfolyosó karbantartása mind-mind az ő feladatuk. Katira emellett az adminisztráció terhei is nehezednek, be kell tartaniuk az előírásokat és a folyamatokat dokumentálni kell.

Ami az őket érő zaklatást illeti, Szabó Csaba kiemelt ügyekért felelős miniszteri biztos már korábban is felhívta a mezőgazdaságból élők figyelmét arra, hogy az MSZP emberei országszerte zaklatni, úgymond ellenőrizni fogják az állami földhaszonbérleti pályázatok nyerteseit, hogy betartják-e a vállalásaikat, hogy rendelkeznek-e a szerződésben rögzített állatállománnyal.

– Ezzel az MSZP valójában azt a földhaszonbérleti pályázati rendszert támadja, ami az első olyan program az ország történetében, amelynek révén állami földhöz jutnak azok a családi gazdálkodók, akik vállalják, hogy állatokat tartanak – mondta Szabó Csaba, aki szerint mindez durva támadás a gazdatársadalom ellen, mert felidézi bennük a szocialisták jogelődjének hírhedt osztályharcát, aminek az lett a vége, hogy a kuláknak bélyegzett kisgazdákat megfosztották a földjüktől.

Pásztor István és felesége azonban nem ijedt meg, és még vasvilla sem kellett, a betolakodó villámgyorsan kereket oldott.

Gőgös Zoltán zaklatása lelepleződött, ami a biztos jele annak, hogy Magyarországon újjáéledt és erősödni kezd a polgárosodó gazdatársadalom, ami nem jó hír a vörös maffiának, mivel nem tudják zavartalanul folytatni az állami földek átjátszását egy maroknyi gazdasági érdekcsoport kezére – de annál jobb hír nekünk.

Hernádi Zsuzsa