Világújdonsággal lepi meg utasait a Ipoly Erdő Zrt. a Kismaros és Királyrét közötti erdei vasút 120. születésnapja alkalmából. Hagyományos járművei mellett az erdészet egy olyan motorkocsit is forgalomba állít, amely csupán a Nap energiájával teszi meg a 260 méteres magasságig felkúszó, oda-vissza 22 kilométeres távot.

A jármű meghajtását a tetejére helyezett napelemek biztosítják, valamint az az energia, amit a végállomáson való kétórás várakozás alatt az akkumulátoraiban gyűjt össze. A környezetbarát kisvonat – hagyományos társaihoz hasonlóan – 25 km/órás sebességgel halad a kanyargós erdei síneken, bár ennél jelentősebb sebességre is képes lenne.

Takarékosságnak indult

A Királyréti Erdei Vasútra a Dunakanyarban közlekedő MÁV-járat kismarosi állomásán lehet átszállni. A hagyományos vasút töltéséről letekintő turistának impozáns fotótémát nyújtanak a keskeny síneken sorakozó, mélyzöldre festett kisvasúti szerelvények. Akár vasúttörténeti kiállításként is értelmezhetők. A nosztalgianapokon még elindítják az egyébként félreállított, az ötvenes évekből származó gőzmozdonyt.

A menetrend szerinti forgalmat a hatvanas évekből származó dízelmozdonyok bonyolítják. 2010-ben ezek mellé ugyanakkor üzembe helyeztek egy jóval kevésbé üzemanyagfalánk, félig nyitott, megjelenésében inkább nosztalgiavillamosra emlékeztető motorkocsit, az úgynevezett Tóbi motorvonatot. A legtakarékosabb alternatívát pedig a legapróbb, a többi mellett már-már törékenynek látszó, mikrobuszszerű motorkocsi nyújtja.

Vili, a legújabb fejlesztés tetejét – a magasból jól láthatóan – teljesen befedik a napelemek, amelyek összesen 10 négyzetméternyi felületen szívják a természetes energiát.

– Olyan járművet akartunk forgalomba állítani, ami illeszkedik a békés erdei tájhoz – hangsúlyozza Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője.

A környezetbarát energiafelhasználás mellett ez hangtalan üzemmódot és nyitott utasteret is jelent. A Nap energiájából természetesen nem lehet túl nagy teljesítményt nyerni. A vonat mindössze 16 lóerős. Hogy mégis meg tudjon birkózni a hegymenettel, vasúti viszonylatban elképesztő könnyűre kellett tervezni: súlya mindössze 3 tonna, a vasúti járművek esetében szokásos 10 tonna helyett.

Ahogy a közönségkapcsolati vezető mondja: külön kihívás volt olyan anyagokat találni, amelyek nem növelik jelentősen a szerelvény súlyát, s mégis kellő mechanikai stabilitást adnak. Különös tekintettel arra, hogy egy sínre támaszkodó vonatot – nehezítve a kanyargós erdei vonalvezetéssel – semmi nem billenthet le pályájáról.

– A vonat fejlesztését, csakúgy mint 2010-ben a Tóbit, eredetileg az energiatakarékosság célja motiválta – mondja Ru¬ János, az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének vezetője. – Bizonyos hétköznapokon ugyanis jóval kevesebben utaznak fel a Börzsönybe, s ilyenkor pazarlásnak éreztük a több kocsit húzó, nagy dízelmozdonyok használatát.

Szintén a takarékossággal magyarázza a fejlesztést Kettler Tibor, a járatot üzemeltető Börzsöny 2020 Kft. ügyvezetője. A hagyományos dízelmozdonyok száz kilométeres 90-100 literes fogyasztásával szemben a Tóbi motorvonat már 40 liter üzemanyaggal is beéri, ám a gazdaságos üzemeltetés iránti igény ennél is olcsóbb megoldást kívánt. Ha egyáltalán nem süt a Nap, és teljesen áramról kellene feltölteni, száz kilométerre vetítve a Vili motorvonat akkor sem fogyaszt többet 1200 forintnál – ami 3 literes fogyasztásnak felel meg.

Része a természetnek

Elindul a kisvasút, és valóban új, eddig nem tapasztalt érzését nyújtja a vonatozásnak. Az elektromos meghajtás tökéletesen csöndes haladást biztosít, csak a sínek illesztésénél zökkennek egyet-egyet a kerekek. A nyitott kocsiban arcunkat simogatja a szellő, érezzük a virágba boruló fák illatát, halljuk a madarak csiripelését.

– A hagyományos vonatokon üveg mögül, külső szemlélőként nézzük a tájat, itt magunk is részévé válunk – mutat rá a különbségre Lengyel László. Arról nem is beszélve, hogy a csöndes haladás miatt a járat kevésbé riasztja meg a vadállományt, vagyis szinte háborítatlan élőhelyeket tár fel utasai előtt. A csöndes haladásnak ugyanakkor nem várt veszélyei is vannak. Nagy Péter, a jármű vezetője minden útkereszteződésnél hosszan dudál.

– Amúgy is kötelező a kereszteződéseknél hangjelzést adni, ám itt különösen fontos, hogy az autósok hallják a közeledésünket – magyarázza. – De most már egyre többen szokják az újdonságot. A napelemes kisvonat vezetése is különbözik a hagyományos járművekétől. A vonatokban megszokott karok és rudazatok helyett itt egyetlen joystick-kel irányítják a járművet. Fölfelé pöckölgetésével gyorsul, visszafelé húzogatásával fékez a szerelvény. Szintén számítógépes játékokra emlékeztet a műszerfal. Valódi műszerek helyett csak egy képernyőre vetített ábra mutatja a töltöttségi szintet, a motor terhelését, valamint a sebességet. Ettől függetlenül, mondja Nagy Péter, a jármű vezetéséhez ugyanaz a vasúti vizsga kell, mint a hagyományos mozdonyokhoz.

A kisvonat szűk fél óra alatt gyűri le a Királyrétig kanyargó, 11 kilométeres hegymenetet. Majd néhány perces ácsorgás után visszafelé indul.

– Az üzembiztonságot az is segíti, hogy lejtmenetben a szerelvény energiát tölt vissza az akkumulátorokba – mondja Lengyel László. A fogyasztást pedig a vonatokban eddig nem alkalmazott szerkezet, a differenciálmű is csökkenti, ami lehetővé teszi, hogy a kerekek ne csússzanak a sínpálya kanyarjaiban – ez ugyanis jócskán növeli az üzemanyag-felhasználást.

Ahogy Kettler Tibor már célzott rá: a két végállomáson konnektoros csatlakozási lehetőség is van a villanyhálózatra, hogyha különösen felhőssé válna az idő, akkor is biztosítani tudják a megfelelő töltöttségi szintet. Közepesen felhős időben azonban kizárólag a Nap energiájára támaszkodva is képes végigjárni útvonalát az elektromos kisvonat.

Világsiker lehet

A Kismaros–Királyrét-vasútvonal új elektromos mozdonya kizárólag magyar mérnökök fejlesztéseként valósult meg. Ahogy Kettler Tibor mondja: fél tucat szakember mintegy háromnegyed éves munkája kellett a megvalósításhoz. Az elektromos rendszerek tervezését Wiest László vezetésével a Hungarotrain végezte, a kocsi formába öntését pedig a Surányi Sándor vezette GanzPlan Hungaria valósította meg. Az ügyvezető kiemeli: bár a kisvonat alkotóelemei kereskedelmi forgalomban mind kaphatók, így együtt világújdonságnak számítanak.

– A vonat forgalomba helyezése utáni napokban sorra megkérdeztem az utasokat: miben változtatnának, akár a jármű küllemét, akár a belső elrendezést, akár a menettulajdonságokat illetően. De csak pozitív visszajelzéseket kaptam, mindenki azt válaszolta, ez pont így jó, ahogy van – mosolyog Lengyel László.

A Börzsöny Magyarország egyik olyan területe, ahol a természet a leginkább megőrizte eredeti arcát. Eldugottságát jellemzi, hogy legmagasabb pontja, a Csóványos (938 méter) bár hazánk harmadik legmagasabb pontja, mégis alig néhányan hallottak róla. Érintetlenségének köszönhetően ugyanakkor a tájegység legnagyobb része nemzeti park – ahol különösen indokolt egy csöndes, zéró helyi szennyezőanyag-kibocsátású turistajárat működtetése. Mindez ugyanakkor a világ számos más nemzeti parkjáról is elmondható lenne.

Bár az Ipoly Erdő Zrt.-nél egyelőre még csak belföldről érdeklődtek az új fejlesztés felől, a találmány előbb-utóbb a külföldiek figyelmét is felkeltheti. Vagyis meglehet, Vili, a napelemes motor vonat egy rövidesen sikeressé váló magyar exportcikk első példánya lesz.

szasa