Csák János: Az MMA feladata a hagyományok megőrzése a fenyegetés árnyékában
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) feladata, hogy bármilyen fizikai, lelki és szellemi egzisztenciális fenyegetés árnyékában is őrizze a zsidó-keresztény, a görög és a római hagyományokat. Erről Csák János beszélt szerdán az MMA éves közgyűlésén mondott köszöntő beszédében a Pesti Vigadóban.
A kulturális és innovációs miniszter kiemelte: az MMA a magyar életvilág egyik legfontosabb intézménye, amelynek eddig befutott pályája azt mutatja, hogy az ezzel járó felelősséget magáénak érzi. „Az MMA-val a kormánynak szerves, egymás szuverenitását tiszteletben tartó, de alkotó, a nyugati civilizáció tovább élését segítő együttműködése alakult ki” – hangsúlyozta Csák János.
A miniszter arról beszélt, hogy a nyugati civilizáció jelenleg a fizikai, lelki és szellemi fenyegetettség állapotában van, és emiatt különösen fontosnak nevezte, hogy július 1-jétől fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.
„A demokrácia, a jogállam és az individuális szabadság alapvető európai értékek. Amikor a közelgő magyar EU-elnökség kapcsán most Brüsszelben jártam, felvetettem minisztertársaimnak, a demokráciába belefér-e, hogy tiszteletben tartjuk minden nép és nemzet választáson hozott döntését, illetve a jogállamba belefér-e, hogy a törvényeket ugyanúgy alkalmazzuk minden tagországban, de csupa mismásoló választ kaptam. Azt is felvetettem, hogy ha nincsen alkotmányos szabadság, akkor hogyan tudja az egyén megvédeni magát. Tiszteletben tartjuk-e a nemzetállamokat, a parlamenteket és szuverenitásukat?” – tette fel a kérdést Csák János.
Szerinte, ha Európában definiálni sem tudjuk, mit értünk egyes közös értékek alatt, akkor visszaélés történhet a joggal, „ezt látjuk abban a szabadságharcban, amelyet mi, magyarok a nyugati civilizáció alapértékeiért folytatunk”.
Úgy vélte, a fizikai, lelki, szellemi fenyegetések elleni küzdelemben fontos szerepet játszanak Magyarországon az iskolák, az egyházak, az akadémiák, elsősorban pedig a család.
Csák János szólt arról, hogy az Európai Unió országai húsz évvel ezelőtt még 28 százalékát adták a világ GDP-jének, ám ez az arány napjainkra 16 százalék körülire csökkent, ami óriási csapás a versenyképességnek. „A magyar kormány jelenleg a GDP 1 százalékát fordítja kultúrára, az EU-ban ez csak 0,5 százalék. Nagy harc folyik az unión belül, érdemes-e a kultúrára, művészetekre pénzt adni, de Magyarország ebben élen jár és bajnok”.
Babits Mihályt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik egy jellemzően magyar szellem, világszemlélet, tudás, észjárás, és ebből alakul ki a kultúránk.
A Magyar Művészeti Akadémia szerdai közgyűlésén a testület tagjai megemlékeztek a közelmúltban elhunyt akadémikus társaikról: Budai Ilonáról, Czakó Gáborról, Duba Gyuláról, Ferdinandy Györgyről, Finta Józsefről, Katona Szabó Erzsébetről, Kévés Györgyről, András Ferencről, Szilágyi Istvánról és Vadász Györgyről.
A közgyűlésen elfogadták az elnök, az elnökség, a művészeti tagozatok, a regionális központok, a bizottságok és a főtitkár beszámolóját, és tájékoztatták a közgyűlést az MMA idei művészeti, szakmai programtervéről, valamint megerősítették a 2024. évi köztestületi állandó díjak adományozásáról szóló elnöki döntést. Elfogadták továbbá az MMA elnökének a köztestület 2022-2023. évi munkájáról és a magyar művészeti élet általános helyzetéről szóló, az Országgyűlés számára készülő beszámolója koncepcióját.
Szintén elfogadták az előterjesztést Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, a nemzet művésze különleges eljárásban történő rendes taggá választásáról, és megválasztották Galánfi András Kossuth-díjas fafaragó népművészt, a népművészet mesterét, Lajta Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművészt, valamint Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművészt, írót az MMA Felügyelő Testületének tagjává.
