A Nyugat-Balkán stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje szempontjából
Be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében.
Rámutatott, hogy Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan bonyolult jelene is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására, az európai integráció felgyorsítása.
„Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről-időre a Nyugat-Balkánon, s az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez”
– figyelmeztetett. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.
„Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította”
– vélekedett. „És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet” – tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.
„Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be”
– mondta. A miniszter aláhúzta, hogy a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést, s be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe.
„Vissza kell adni Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és nem szabad akadályozni a gyors európai uniós csatlakozási folyamatot”
– jelentette ki. „Magyarország az elnökségi féléve során mindent megtesz ennek érdekében, ezért egyértelmű célunk, hogy az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti első kormányközi konferencia összehívására még magyar uniós elnökség alatt kerüljön sor” – fűzte hozzá.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között”
– összegzett.
