A fogadó irodák inkább Mesterházyt látják esélyesebbnek, őrá tesznek többen, Ő mégis egy több évtizedes párt elnöke, stabil ideológiával rendelkeznek, programjuk alakul és van ugyan egyre fogyó, de biztos szavazó bázisuk. Mesterházyn nehéz fogást találni. Mindez Bajnaiékról nem mondható el, a pártjának még végleges neve sincs, ideológiájuk és programjuk külön nem létezik, ha meg egyezik az MSZP – vel akkor ez nem sok újat mond a választóknak. Viszont van média és reklám felületük, amit Amerikából fizetnek és van támogatójuk az EU-ból Viviane Reding személyében. Így Bajnainak nincs más lehetősége, mint radikalizálódás, jelenleg most Ő a baloldal Vona Gábora vagy legjobb esetben Balczója. Ő a szélső baloldalt képviseli, aki mindent elutasít a szegfűt és a narancsot is. A párbajuk a szemünk láttára folyik a szavazatokért. Egyelőre a két párt között, majd jövőre a választáson a jobboldal ellenében. Én úgy gondolom, a biztos taktika az, hogy a győztes csapaton ne változtass. Az Orbán-kormány sikeres, megszűnt az ország ellen a túlzott-deficiteljárás, rövidesen visszafizetésre kerül a legutolsó IMF kölcsön is, az ország helyzete pénzügyileg stabil, ha lassan is, de kezd beindulni a gazdaság, csökken folyamatosan a munkanélküliség és az infláció, ezzel arányosan növekszik a belső fogyasztás. A Magyar Nemzeti Bank végre a mi bankunk ahonnan segítség várható. A héten egy másik párbaj is lezajlott Orbán Viktor és a liberális baloldal között Strasbourgban, ahol az előre kialakított és megírt ítéletet olvasták fel, mint a Tanú című filmben. Orbán véleményét ugyan meghallgatták, de előre megírták a hozzászólásukat és az országot elítélő határozatukat. Értelme nem sok volt, de pár baloldali és liberális képviselő bizonyítani tudta, hogy aktív és dolgozik. Számukra már ez sem kevés eredmény. Mi meg egy magyar közmondással válaszolunk: „A kutya ugat a karaván halad”. Hát, csak ugassanak. Egyébkén Orbán Viktorral 2010-ben legalább 4+4 évre szóló szerződést kötöttünk, amit közös megegyezéssel szeretnénk 2014-ben meghosszabbítani. 2018-ban majd lehet gondolkodni a folytatáson.

Veér Gyula

Vádaskodás

Az elmúlt másfél évben kétszer is kínpadra vonták hazánkat az Európai Parlament ülésén. Aki tavaly januárban figyelemmel kísérte televízión a strassbourgi vitanapot, megbizonyosodhatott az európai baloldal (szocialisták, zöldek, liberálisok, kommunisták) lelkivilágáról, gátlástalanságáról, nemzetünkkel szembeni gyűlöletéről. A felszólaló baloldali képviselők elképesztő tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, általános véleményeket hangoztatva támadták a magyar kormányt és a parlamenti többség politikáját minden konkrétum említése nélkül. Így még vitatkozni sem állt módunkban. Sokunk számára felejthetetlen élmény volt Orbán Viktor miniszterelnök úr vita végén mondott beszéde, amivel toronymagasan a vádlók fölé emelkedett, bár ellenfelei ezt képtelenek voltak megérteni és befogadni. Várható volt, hogy újabb inkvizíciós eljárást fognak indítani hazánk ellen, ami be is következett a minap a Tavares-jelentés vitája során. Nem tudom, ez a szendének tűnő, most éppen zöldpárti (korábban erősen baloldali) politikus mennyi időt töltött hazánkban, honnan vette értesüléseit, módja volt-e hitelesen informálódni a magyar társadalom helyzetéről, különös tekintettel a demokrácia érvényesüléséről, az Alaptörvény és a magyar törvénykezés európai normákkal való összehasonlításáról?! Félő, hogy jelentésének összeállításánál nem a tényeket vette figyelembe, hanem a megbízói által adott irányelveknek megfelelő anyagot állított elő. Ezért fordulhatott elő a sok tárgyi tévedés, a más országok gyakorlatában előforduló, de nálunk kritizált eljárások feltüntetése. A parlamenti ülés teljes mértékben visszatükrözte a tavaly januári eljárást. A baloldali politikusok a tényeket hihetetlenül durván elferdítve ismét olyan stílusban támadták hazánkat, ami minden jóérzésű magyar ember számára visszataszító volt. Sajnos. mindehhez csatlakoztak az Európai Parlament magyar szocialista képviselői Bokros Lajossal karöltve. Példa nélküli módon saját hazájuk ellen fordultak és szinte kéjelegtek a kormány és a törvényhozó hatalom elleni támadásokon. Ez erkölcsileg kimeríti a hazaárulás fogalmát. Háborús időkben ez azonnali fővesztéssel, békeidőkben pedig a társadalomból való kitaszítással jár. Orbán Viktor miniszterelnök úr zárszavában visszautasította a vádakat és megerősítette, hogy hazánk továbbra is az eddigi úton kíván járni az országépítésben. Köszönet neki ezért az emberfeletti munkáért.

Hélisz György, e-mail

Gyurma

Nyilván minden heterogén család ismeri e képlékeny, könnyen gyúrható anyagot, beleértve a gyermeket nemzeni tudó és az arra képtelen utódpártiakat. A célkereszt közepén álló miniszterelnök végre rájöhet a kollektíva rémisztő erejére. „Ez a harc lesz a végső, összefogni hát”…! A könnyen formálható anyagból összeállított masszából kiválasztani a domináns összetevőt viszont már az animációs filmrendezőket is komoly feladat elé állítja! A „két dudás nem fér meg…” c. magyaros motívum okafogyottá válik. Talán a nevezési díjak a Brüsszelből akkreditált bírák tiszteletdíját fedezik, megfelelő szlogen megválasztásával. Úgymint: Együtt Magyarország ellen 2014-ben!! Ne csodálkozzunk, hogy ezután a tragikus tüdőgyűlölő trafiktender után a következő éhségmenet köhögéstől lesz hangos!!!

Pusztai Endre, e-mail

A kertek alatt

Faluhelyen arra az emberre mondják, hogy a kertek alatt jár, aki rosszban sántikál, a másik javaira vágyik, a lelkiismerete nem tiszta. Az utóbbi időben többen jöttek így az anyaországból, főleg baloldali és liberális politikusok, közéleti személyiségek, magyarázkodni, kioktatni minket. Legutóbb Bajnai Gordon járt erre, Marosvásárhelyen értelmiségiekkel találkozott. Még azt sem lehet tudni, hogy kikkel, nem is volna érdekes az egész, ha nem hivatkoznának az egész erdélyi magyarságra, holott annak töredékét képezik azok, akik reménykednek a jelenlegi kormány bukásában, s a jelenlegi ellenzék győzelmében. A többség másban reménykedik, úgyhogy fölösleges bárkinek is elárulnia azt, ami nem az övé: az erdélyi magyarok voksát! Sajtószabadságról pedig senki se prédikáljon addig, amíg Kolozsváron a Bajnai-találkozóról kitiltják az egyetlen magyar nyelvű országos napilap – a Krónika – újságíróját. Nem a hatóságok. hanem a magyar szervezők. Itt tartunk. Látogatóba, netán kampányolni jöhet bárki (Mesterházy, Gyurcsány, Fodor, Juhász, Schiffer, a molinós „lehetmások”, a kerítésmászó egyetemisták stb.), akad majd kisebb vagy nagyobb csoport, aki szívesen fogadja őket. Azt, hogy kinek tapsolunk majd, s hogy kire szavazunk, az erdélyi magyarok többsége már régen eldöntötte!

Gábor Attila, Marosvásárhely

Irigységstratégia

Jó választási tanácsadói lehetnek az MSZP-nek, mert biztos talajra építenek, az emberi irigységre. (Az ember látja, hogy a másiknak jól megy és ettől rossz kedve lesz.) Nem ritka ez a jelenség. Fizetésemelés, illetve jutalomosztás után bemegy a munkatárs a főnökéhez panaszkodni. Ő ugyanis meg van elégedve, de az a másik, aki rosszabbul dolgozik, tehetségtelen, lusta stb. miért kapott annyit, mint ő? Ő nem kér többet, de a másik jutalmát csökkentsék. Azt hittem, ez vicc. Aztán egy alkalommal ez nálunk is megtörtént, a közvetlen munkatársam tett hasonló panaszt. Így már érthető a suttogó – mit suttogó, ordító! – propaganda, hogy a trafikokat a fideszesek kapták meg. Az irigy embernek mit számít, hogy a rezsicsökkentéssel több pénz marad a zsebében, hogy az alacsony inflációnak ő is nyertese, ha a fideszeseknek állítólag több jut. Az igazság pedig kit érdekel? A dolog nem titkosított, lehetne ellenőrizni a többezres névsort, de minek? Az egyik ember nem hisz Gyurcsánynak, mert sokat hazudott, a másik meg úgyis mindent elhisz neki, mert az őszödi beszéde annyira őszinte volt. Meg sem fordul senki fejében, hogy amikor az EU a hajánál fogva rángatott elő hamis érveket, hogy a sarokba állítsa a kormányt, a trafikügyet meg sem említette. Persze, mert az tételesen ellenőrizhető. A viszályteremtés a másik gyúanyaga az igazságosabb kétkulcsos, személyi jövedelemadó ígérete. Igaz ugyan, a kis jövedelműek semmit sem kapnak, de a nagyobb jövedelműek nagyobb adókulccsal adóznak majd. És ez a fontos: akinek több van, attól el kell venni. Ez az MSZP stratégiája és ez volt a stratégiájuk a bolsevikoknak is.

M. A., Budapest

Ránk telepszik a rendszer

(Szócska Miklós bejelentése nyomán)

Egy ember akkor egészséges, ha egészségtudatosan él. Ha biztos benne, hogy nem beteg és mindent megtesz, hogy ne is legyen. De ebben senki nem erősíti meg. A tömegtájékoztatás állandó félelemben tartja a tévéműsorokon keresztül, hol a bűnözők, hol a katasztrófák ismertetésével. De most az egészségügy is minden eszközt bevet, hogy beterelje az embereket a védőoltások és szűrővizsgálatok véget nem érő folyamába. Miközben mindkettőről kiderült már, hogy nem egyértelműen ártalmatlan. Csakhogy erről nem készült statisztika. El kell hinnünk, hogy mindez csak értünk történik, mellesleg ezzel elhintve a további félelmet, most a betegségtől. A kiszolgáltatott rétegek a csecsemők, az állapotos nők és az öregek. Az első kettő már kezelés alatt van. A gyerekek 13 éves korukig kb. 20 védőoltást kapnak, melyek nagy része Európában már nem kötelező, viszont rengeteg mellékhatása van. A terhesek tortúrája az, hogy 4 ultrahangot (köztük hüvelyit is) kapnak, 5 vérvételt, rengeteg fizikai vizsgálatot, magzatvízlevételt kénytelenek eltűrni (mindezt azért az óriási gyesért) és az utolsó időben naponta be kell járni a kórházba, akár BKV-n is. Ez az amúgy egészséges folyamat egy rémálom lesz 9 hónap múlva. Miközben a kormány népesedéspolitikát folytat, mintha az egészségügy betegségipart finanszírozna. És a hab a tortán, hogy most a javaslat szerint az öregeknek kell majd kötelező orvosi vizsgálaton részt venni, akár évenkénti vastagbélszűrésen. Kérdésem az lenne, ennyi fölösleges pénzünk van, vagy valakinek nagyon jó biznisz ez? Mert hogy ettől nemigen lesz egészségesebb a társadalom, az biztos. És megint a kevés kivétel miatt bűnhődik a többség.

Bures Antal, e-mail