Bóka János: A magyar elnökség az EU működőképességét fogja biztosítani

A miniszter hangsúlyozta: az elnökséggel járó koordinációs, képviseleti és kommunikációs feladatokat „egy sok szempontból sajátos időszakban” kell ellátnia Magyarországnak. Azt mondta, hogy az európai parlamenti (EP) választások politikailag „új kezdetet” jelentenek, Európában „teljes intézményi sorcsere lesz”, a stabilitást pedig az Európai Unió Tanácsa, illetve a soros elnökségek rendszere hordozza.

Bóka János kiemelte: arra számítanak, hogy a magyar elnökség ideje alatt az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást fog jelenteni, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus továbbra is konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig „bármikor bármi megtörténhet”.

Mint mondta, a magyar elnökség prioritásait június közepén hozzák nyilvánosságra, de három meghatározó célkitűzésük van. Az egyik, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen, a másik, hogy az elnökségre „semleges, tisztességes közvetítőként” tekintsenek, amely lojális a többi tagállammal és intézménnyel. A harmadik célkitűzés, hogy a következő ötéves uniós politikáról folyó megbeszéléseket „orientálják” azokon a területeken, amelyeket a magyar kormány kiemelten fontosnak tart. Ilyen többek között a gazdasági versenyképesség erősítése, a biztonsági és védelmi politika erősítése, a közös agrárpolitikai és demográfiai kihívások kezelése – sorolta a tárcavezető, hozzátéve: foglalkozniuk kell a migrációs politikával, és fontos kérdés lesz a kohéziós politika jövője is.

Bóka János rögzítette: tisztában vannak azzal, hogy más tagállamokhoz képest „talán szorosabban fogják figyelni a magyar elnökséget, és magasabbak lesznek az elvárások, mint másokkal szemben”, de „nekünk ez nem probléma, mi ezeknek a magasabb elvárásoknak is meg fogunk felelni”.

Beszélt arról is, hogy a magyar elnökség előrelépést kíván elérni az EU bővítése terén. Azt szeretnék, hogy a bővítési politika objektív, érdemalapú folyamat legyen – fogalmazott.

Bóka János kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy az elnökség bizonyos magas szintű protokoll eseményein Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz majd. Miniszterelnöki jelenlét lesz többek között az informális európai tanács ülésen és az európai politikai közösség csúcstalálkozóján. Hozzátette: az elnökség programtervei között szerepel egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó megszervezése is, amely nem magyarországi helyszínen lenne. A miniszterelnöknek van protokolláris szerepe továbbá az elnökségi átadás-átvétel során – folytatta, megjegyezve: szokás az is, hogy a kormányfő fogadja az Európai Bizottság biztosi kollégiumát, az Európai Parlament elnökök értekezletének delegációját. Emellett az EU tagállamainak parlamenti együttműködései keretében is lesz olyan plenáris ülés, amely miniszterelnöki jelenlétet igényel – jelezte.

Bóka János közölte: a fentieknél sokkal fontosabb lesz a magyar miniszterelnök informális, politikai közvetítőként, „brókerként” betöltött szerepe.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt: 2011-hez képest „egészen más felkészültséggel és szervezési képességgel” kezelik most az elnökséget.

„Nem újdonságént, nem ünnepként éljük meg a dolgot” – jelentette ki, hozzátéve: az elnökségi munka egy olyan együttműködési rendszer működtetése, amiben Magyarország egyébként is aktív.

Az államtitkár rögzítette: vannak kérdések, amelyekben a magyar álláspont markánsan különbözik a nyugat-európaitól. „Ez nem fog megváltozni csak azért, mert Magyarország viszi az elnökséget” – húzta alá.

Kovács Zoltán elmondta: az elnökség idejére 177 eseményt terveznek, de a kapcsolódó, informális rendezvényekkel együtt összesen 210-220 esemény várható.

A rendezvények központi helyszíne a Várkert Bazár lesz, itt alakítanak majd ki sajtóközpontot is – ismertette, megjegyezve: a nagyobb létszámú eseményeket a Bálnában és a Puskás Arénában szerveznék meg.

A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy az elnökségnek 37 milliárd forintos költségvetéssel „futnak neki.” Hozzátette: turisztikai szempontból valószínűleg rekord éve lesz az idei. Mintegy 30-50 ezer beutazással számolnak – jegyezte meg.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: Magyarországnak kellő tapasztalata és tudása van ahhoz, hogy világszinten bonyolítson le csúcstalálkozókat. Szavai szerint a rendvédelmi szervek is maximális felkészültséggel és odafigyeléssel készülnek a feladataikra. „Rendkívül magabiztos, magas szintű a tudásuk”, legyen szó személyi védelemről vagy közlekedésbiztosításról – mondta Kovács Zoltán.