Az eset nem is oly messze, csupán néhány száz kilométerre történt a délszláv háború idején, mégis az időbeli és fizikai közelség ellenére is felfoghatatlanul hatnak az akkori állapotok. Srdjan Golubovic (Csapda), Szerbia egyik leginkább élvonalbeli rendezője az első alkotók egyike, aki megpróbál és mer is a közelmúlt traumájáról beszélni: a Templom a dombon nem politizál, csupán megkísérli ábrázolni, hogy bizonyos történelmi helyzetek milyen szélsőséges irányba torzíthatják az emberi személyiséget, a hasonló esetekből való felépülés pedig életfogytig tarthat. A mozaikszerűen építkező történet szálai lassan bontakoznak ki, de közben hiteles és összetett képeket festenek a még mindig túlléphetetlennek tűnő konfliktusokról. A film legnagyobb erénye mégis, hogy lélektani drámaként és feszült thrillerként egyaránt megállja a helyét, a kissé elhúzott játékidő ellenére is.

Német Dániel

Templom a dombon – színes, feliratos, szerb-német-francia-szlovén-horvát filmdráma, 112 perc

ZENE – Változatos

Csodagyerekként indult egy B. B. King-koncert előtt 12 évesen fellépett amerikai gitáros, Joe Bonamassa. 1977-ben született, lemezein hírességek, köztük Miles Davis és a Zeppelin-dobos John Bonham fiai is közreműködtek. Kiadványai vezették a Bill board magazin blues listáját, londoni koncertjének vendége Eric Clapton volt. A világhírűvé lett muzsikus több, Európában felvett élő CD/DVD hanganyaggal is jelentkezett az utóbbi időben, köztük legegyedibb a dupla, akusztikus bécsi koncert. Ezen többek között Tom Waits, Robert Johnson, Bob Ezrin, Paul Rodgers szerzeményeit is átdolgozza. Változatosságára jellemző, hogy a rock mellett megjelenik a hegedű alapú ír folk, a country and western, a honky tonk, és a slide gitár.

Szakács Gábor

Joe Bonamassa: An Acoustic Evening…, – Provogue/Albamusic, 2013

OPERA – Fenton gipszben

Az itáliai operakirály öregkori hattyúdalát kilenc éve nem játszották dalszínházunkban. Persze nehéz is a címszerep karakterére, alkatára, hangjára megfelelő művészt találni, aki képes felvenni a versenyt a nagy magyar elődök, Melis György, Gregor József és Sólyom Nagy Sándor alakításával. Az öreg Johnt így most a neves bolgár bariton, Kiril Manolov jelenítette meg, alkatban, hangban megfelelt, de a szerep humorából kevés jött át a zenekaron. A szerelmespárt megformáló Baráth Emőke (Nanetta) és Balczó Péter (Fenton) üde színfoltja volt az előadásnak, utóbbi a főpróbán szerzett Achilles-ín-szakadása miatt térdig gipszben szökdécselt, ezzel még eredetibbé formálta szerepét. Pistol (Gábor Géza) és Bardolfo (Horváth István) mosolyt fakasztó jelenetekben tűnt fel, ahogyan öröm volt ismét a színpadon látni Budai Líviát (Mrs. Quickly) is. Fodor Beatrix (Mrs. Alice Ford) csillogó, fényes hangja szárnyalt, Gál Erika (Mrs. Meg Page) szép hangja mellett önmagát adta. A mozgalmas, helyenként szinte hiperaktív előadást a világhírű Arnaud Bernard rendezte, nevéhez fűződik a díszlet- és a jelmeztervezői munka is. A dirigensi pulton az új, megbízott főzeneigazgató Halász Péter állt. Bemutatkozása felemásra sikeredett.

Spangel Péter

Verdi: Falstaff – Magyar Állami Operaház, szeptember 21.

KÖNYV – Itthon lenni

Erdélyi tájakon kalandozhatunk egy izgalmas családi rejtély nyomában, s eközben magunkra is ismerhetünk: a sokszor csak sötétben tapogatózó, tévelygő, fiatalkori önmagunkra. Tapodi Brigitta első könyvében egy, az anyaországban elő magyar lánnyal, Julival ismerkedhetünk meg, akinek az élete nagymamája halálával fordulatot vesz. Ahogy elkezdi kutatni családja történetét, úgy ismeri meg jobban önmagát is, és úgy lesz kénytelen bevallani, hogy változtatnia kell addigi életén. Pláne, mert ahogyan az ilyenkor lenni szokott, egyszerre több férfi is belép az életébe: Dan, a jóképű budapesti mérnök-rockzenész és Csaba, a kedves, régimódi erdélyi fiú, akivel isteni véletlenek folytán ismerkedik meg, s aki végig segíti őt az úton, a titkok megfejtése felé. A Szárhegy öröksége legnagyobb erénye, hogy egyszerre vezet el minket a múltbéli Erdélybe, a régi, családi gyökereken, titkokon keresztül és tárja elénk a jelen magyarországi problémáit. Önmagukat kutató, sodródó, társra, megállapodásra vágyó fiatalok keresik itt az útjukat, s közben szembesítenek minket azzal is, mennyire élő a kérdés: idegen földön vagy itthon élni.

Elek Nikolett

Tapodi Brigitta: Szárhegy öröksége – Magánkiadás, 2013

ZENE – Tündéri dallamok

Gyereklemezt készíteni csak látszólag egyszerű feladat, valójában nagyon is komoly kihívás, hiszen amellett, hogy az album zenei ívének tökéletesnek kell lennie, nem hiányozhat az értékes mondanivaló, az új szemszögből összeállított tematika sem. A Makám és a Tűz Lángja világzenei formációk énekeseként ismert Korzenszky Klára e kritériumokon felül teljesített: amellett, hogy a mindenki által ismert gyerekdalokat (Tavaszi szél, Cickom, cickom), mondókákat színvonalas zenei közegben – a moldvai dallamoktól a délszláv muzsikáig – interpretálja, az énekesnő néprajzi kutatásai és gyermekpszichológusként szerzett tapasztalatai is meghatározzák az album szerkesztési elvét. A dalok, mondókák ismerős népmesei történetté rendeződnek, megvilágítva a szövegek rejtett értelmét. A történet fonalát a mesélő, vagyis Kálloy Molnár Péter gurítja tovább, nekünk pedig csupán egyetlen dolgunk marad: követni azt, és belefelejtkezni a népmesék tündéri világába.

Szentei Anna

Korzenszky Klára: Szerelemcsütörtök, dobszerda, 2012., FolkEurópa Kiadó

ÉTTEREM Erdélyi varázslat

Nap mint nap elhaladván a Kőbánya-Kispest metróállomás közelében található Bujdosó Székely Vendéglő mellett és Erdély szerelmeseként már régen izgatott a gondolat, vajon mire képesek a konyhában a kispesti székely szakácsok. Az étterem első pillantásra olyan, mint egy múzeum, a falak telis-tele fafaragásokkal, zászlókkal, címerekkel – még leülni is elfelejtünk, amikor a helyiségbe lépünk. A berendezés – piros-fekete csíkos székpárna, kézi szövésű asztalterítő, korondi sótartó – már önmagában olyan hangulatot teremt, mintha Székelyföldön lennénk, s a feltálalt ételek, italok csak fokozzák a varázslatot. A parasztcsorba, a pacalleves és a tárkonyos pityókaleves hibátlan, főleg azért, mert kicsorbult cseréptálból fogyaszthatjuk, s ugyanígy levesz minket a lábunkról a mustáros miccs, a fuszulykás zakuszka és a Hargitai málnapásztor kedvence is. Csupán a desszertek közül hiányoljuk az igazi erdélyi különlegességeket, de kárpótol minket, hogy olyan túrógombócot eszünk, mint még sehol máshol. Mivel autóval érkeztünk, az alkoholok ezúttal kimaradtak a menüből, cserébe viszont degeszre ettük magunkat, ráadásul az elfogyasztott ételekért s a három fél literes bodzás üdítőért annyit fizettünk, mint amennyit egy átlagos budapesti étteremben otthagytunk volna.

Szencz Dóra

Bujdosó Székely Vendéglő – Budapest, XIX., Szabó Ervin u. 37.