A penész kellemetlen vendég. A penészgombák többnyire nem rejtőzködő típusok, telepeik szabad szemmel is jól láthatóak a sarkokban, zugokban, de megbújhatnak a falrepedésekben, a szőnyeg alatt, vagy a szekrény mögött. Ráadásul az átázott, átnedvesedett falak jellegzetes szagot árasztanak.

A penészgomba szabad szemmel nem látható spórái tömegesen bekerülnek a helyiség légterébe, onnan pedig az emberi szervezetbe, hiszen a spórákat belélegezzük, ami számos betegség okozója lehet.

A légzőszervi megbetegedésekkel már több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe, a lakáson belül tenyésző penészgomba hatására allergiás tünetek jelentkezhetnek, és rosszabbodhat az asztmások állapota.

A légzőszervi megbetegedéseken kívül a penész okozhat fertőzést, irritációt és toxikus reakciót is képes kiváltani, hiszen vannak kifejezetten mérgező penészgombafajok.

Ilyen mérgező gombafaj például az Aspergillus flavus, az Aspergillus ochraceus, a Penicillium rubrum, vagy a fusariumfélék.

A spórák mikrotoxinjai izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, bőrgyulladást válthatnak ki, vagy a szervezetet azonnali és heves immunválaszra késztetve – különféle allergiás tüneteket válthatnak ki. A meglévő allergiát súlyosbíthatják. A gyakrabban előforduló fajok jellemzően szénanáthát, asztmát, hörghurutot, tüdő aspergillosist (gomba okozta tüdőgyulladás, tüdőszövetelhalás), tüdő mikózist (a tüdő gombás fertőzése) is okozhatnak.

A nyirkos, penészes, dohos falak nemcsak a légutakat terhelik meg, hanem gyakori fejfájást, ízületi gyulladást, sőt depressziót is okozhatnak.

Terjed a panelban is

A nedvesedés, penészedés legfőbb oka korábban a földszintes, régebben épült lakások talajvíz elleni szigetelésének hiánya volt. A leghidegebb falfelületeken a fürdésből, a konyhában a főzésből, más helyiségekben a ruhaszárításból származó pára lecsapódása lehet a nedvesedés oka.

A penész azonban nem válogat az új vagy régi lakások között. Bárhol megjelenik, ahol a megtelepedéséhez megvannak a feltételek. Ha például az új építésű téglaház túl gyorsan épült, nem várták meg, hogy az épület kellőképpen kiszáradjon, ami a gyorsított ütemű átadási határidők miatt gyakori volt, vagy nem megfelelően végezték el az épület szigetelését, az épület éppúgy penészedni fog, mint a százéves házak pincéi.

A könnyűszerkezetes házak falain, megfelelő szigetelés hiányában szintén gyakran tapasztalható a nem csak esztétikailag zavaró jelenség.

Újabban a panellakásokban is felütötte a fejét a penész. Ez a jelenség a házgyári betonépületekben korábban elképzelhetetlen volt, de az új, tökéletesen záródó ablakok és a szellőztetés hiánya miatt egyre gyakoribb. A panelházak szigetelésének elterjedése óta a penészesedés is terjed.

Az egyik újpalotai festéküzlet eladójától megtudtuk, hogy az utóbbi években megtízszereződött a különböző penészirtószerek forgalma, mivel egyre többen küzdenek ezzel a hívatlan vendéggel.

Irtó jó módszerek

Ma már számtalan módszert alkalmaznak a penész kiirtására, de a legfontosabb az okok megszüntetése. Ahhoz, hogy a penészgomba megtelepedjen a lakásban, alapvetően három dolog szükséges: a penészgombaspóra, a táptalaj és a nedvesség.

A legtöbb penészgombafaj a sötét, nedves, párás levegőt szereti. Ha a létfeltételek megszűnnek, elpusztul. A legfontosabb ezért a szellőztetés. A magas páratartalom kedvez a gomba szaporodásának, 75 százalékos vagy ennél magasabb páratartalom mellett akár három nap alatt ki tud alakulni a penészgombatelep. Csőtörések, árvizek, beázások után szükségszerűen ki is alakul. Ezért a legfontosabb a levegő páratartalmának csökkentése az egészségesnek mondható mértékig, de csak addig, mert a túl száraz levegő viszont szintén egészségtelen.

Lehetőleg kerülni kell a lakáson belüli nagy mennyiségű ruhanemű szárítását. Téli időszakban megoldás lehet a szükség szerinti túlfűtés és hőtartás, hogy a természetes páratartalom ne csapódjon ki.

Amennyiben a téli fűtés nem fokozható, akkor mindenképp az alacsonyabb páratartalom elérése a cél. Ezt gyakori, intenzív szellőztetéssel érhetjük el. A hideg levegőnek nagyságrendekkel alacsonyabb a páratartalma, mint a belső, 18-22 fokos helyiségeknek.

Van jó néhány szer, aminek a házilagos használatával a penész kiirtható. A teafaolaj is hatékony, természetes gombaölőszer. Az orvoslásban sem ismeretlen, és kiváló fegyver a penész ellen. A fürdőszobában vagy a konyhában felbukkanó penész ellen úgy vethető be, hogy egy evőkanálnyit el kell keverni két deci vízben, majd a kész oldattal kezelni a fertőzött felületet.

A penész megjelenhet a bútorokon is. A bórax segítségével ezeket a foltokat könnyedén el lehet távolítani. Két pohár forró vizet el kell keverni egy fél pohár bóraxszal, és egy szivaccsal le kell törölni a szövetet. Ezzel a módszerrel a penész a ruhákból, vagy a bútorkárpitból is kiirtható. A bórax nagyobb falfelületeken is használható.

A legáltalánosabban elterjedt penészirtószer az ecet. Kiválóan használható a fürdőszobában, konyhában, vizes felületeken. Húszszázalékos ecetet használjunk, az ennél hígabb oldat hatástalan.

A penésztelepek kiújulásának és a kellemetlen szag kialakulásának a legjobb ellenszere a szódabikarbóna. Magába szívja a kellemetlen szagokat. Szárazon szőnyegek tisztítására is kitűnően használható: szórjunk 6-8 zacskó szódabikarbónát a szőnyegre, egy kefével dörzsöljük be a szálak közé, hagyjuk addig állni, amíg a még meglévő csekély mennyiségű nedvességet magába szívja, majd porszívózzuk fel a szőnyeget, amely immár szagtalan és tiszta lesz.

A súlyosan fertőzött falak penészmentesítése nem könnyű feladat, különösen, ha a nedvességnek állandó utánpótlást nyújt a nedves, párás levegő, vagy a fal annyira átnedvesedett, hogy egy egyszerű tisztasági festés nem segít. Ilyenkor szükség lehet a vakolat eltávolítására, a falak újravakolására, végül festésére. A kereskedelemben számos penészirtó vegyszer kapható, amelyek a festékhez keverve jó hatásfokkal alkalmazható.

Megfelelő szellőztetés hiányában azonban a penész kiújulhat, ha pedig a nedvesség állandóan jelen van, hiába fáradoztunk. Ezért a munkálatok megkezdése előtt mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a penészesedést nem a beázó tető vagy fal, esetleg hibás vízvezeték okozza.

Hernádi Zsuzsa

A KUTATÓK IS CSODÁLKOZTAK

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ környezet-epidemiológiai felmérése szerint a penészes lakásban élő gyerekek egészségi állapota összehasonlítva a nem penészes lakásban élő társaikkal minden tekintetben sokkal rosszabb volt.

A nedves, penészes lakásban élő gyerekeknél 62 százalékkal gyakoribb volt a bronchitiszes, 67 százalékkal az asztmás és ugyanennyivel az allergiás tünet. A különféle egyéb panaszokat is 37 százalékkal gyakrabban jelezték a szülők. A neurotikus, depressziós tünetek is jelentősen mintegy 70 százalékkal nagyobb gyakorisággal fordultak elő.

A nemzetközi kutatások is hasonlóan megdöbbentő eredményre jutottak. 2003–2004-ben az Egészségügyi Világszervezet nyolc európai nagyvárosban – köztük Budapesten – összesen több mint nyolcezer lakásban gyűjtött adatokat a lakás minőségére és a benne élők egészségi állapotára vonatkozóan. A vizsgálat eredménye még a kutatókat is meglepte.

Szignifikáns összefüggés és jelentős többlet-kockázat volt igazolható a penészes lakás és a benne élők akut, illetve krónikus légúti megbetegedéseit, egyes szív- és érrendszeri kórképeit, neurotikus és depressziós panaszait, ízületi megbetegedéseit illetően.

PENÉSZ NÉLKÜL A VILÁG…

Miközben a lakásban sok bosszúságot okozhatnak, a penészgombák a földi élet nélkülözhetetlen élőlényei. Fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában.

Ősszel, amikor csodálattal tölt el minket a korhadó avar illata, jó, ha tudjuk, hogy a penésznek szerepe van a falevelek lebontásában is.

Azt már kevesebben tudják, hogy a penészgombafajok némelyike még az építőanyagok bontására is képes.

Vannak a penésznek nemes fajtái, amelyeket kifejezetten kedvelünk. Elég, ha a borospincék falán élő nemes penész-fajokra gondolunk, amelyek nélkül a tokaji aszú nem nyerné el különleges zamatát.

A penész jó néhány ínyencnek is örömet okoz: az érlelt sajtok zamatát is neki köszönhetjük.