A cukorbetegség a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Egészséges emberek esetében a hasnyálmirigy az elfogyasztott táplálék szénhidráttartalmától függően inzulint termel, ami segíti, hogy a vérben lévő cukor átjusson a sejtekbe.

Sok cukorbetegnél az inzulintermelés károsodik, így ha kívülről nem juttatunk inzulint a szervezetbe, a sejtek „éheznek”, miközben a vércukorszint megnő. E működési mechanizmusból fakad a betegség latin neve, a diabetes mellitus, ami magyarul mézédes átfolyást jelent.

E költői név azonban elég keserves tüneteket takar. Azok, akik az úgynevezett 1-es típusú, vagyis gyermek- és ifjúkori cukorbetegségben szenvednek, kénytelenek szembenézni az állandó erős éhségérzettel, fogyással, levertséggel, állandó fáradtsággal. A tüneteket fokozott szomjúság, bő vizeletképződés kíséri, ami akár kiszáradáshoz is vezethet. Az ő esetükben a vércukorszint egészen extrém magasságokat is elérhet, ami egyebek mellett hányingert, hányást, akár kómáig elvezető tudatzavart is okozhat.

A 2-es típusú, a 40 fölöttieket sújtó cukorbetegség alattomosabb kór, évek is eltelhetnek, mire a betegségre utaló első tünetek jelentkeznek és az orvosok felállítják a diagnózist, az egyre súlyosbodó, hosszú évek alatt kialakuló szövődmények hátterét kutatva. Korai szakaszban a betegségre figyelmeztető jelek lehetnek a makacs bőrfertőzések, gombásodásra utaló tünetek, a nehezen gyógyuló sebek.

Az elhanyagolt cukorbetegségnek azonban komoly következményei lehetnek: jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, az infarktus, a stroke kialakulásának kockázata.

A betegség azonban megelőzhető még akkor is, ha egy-egy családban nemzedékeken át gyakori a kialakulása. A megelőzést szolgáló orvosi életmódtanácsok között első helyen az egészséges táplálkozásra vonatkozó javallatok szerepelnek.

Az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek fogyasztása mellett azt ajánlják, hogy zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű magvakban gazdag étrendet alakítsunk ki magunknak. Arról viszonylag kevés szó esik, hogy az adalékanyagokban, vagyis E-számokban gazdag fél- és konyhakész ételek, a sóban és cukorban gazdag rágcsálnivalók fogyasztása előbb-utóbb komoly anyagcserezavarokhoz vezethetnek.

Az elhízást szintén rizikótényezőként említik az orvosok: már 5 kilogramm fogyás csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát az elhízottak körében. A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett jótékony hatása van a rendszeres sportnak is. Nem kell feltétlenül több órás edzőtermi kínzatásra gondolni. Napi 30 perc fizikai aktivitás – séta, biciklizés, úszás – jelentősen javítja fizikai állapotunkat, hozzájárul egészségünk fenntartásához.

Azoknak sem kell elkeseredniük, akiknek a rendszeres szűrővizsgálat kimutatja a kezdődő diabéteszt. A betegség korai stádiumában karbantartható, sőt akár vissza is fejleszthető, ha készek vagyunk átgondolt diétával és rendszeres mozgással tenni az egészségünkért.

Nagy Ida