Hornung Ágnes: A demográfia és a versenyképesség összekapcsolódik
A demográfia és a versenyképesség összekapcsolódik, egy nemzet lélekszáma az adott ország gazdasági súlyát is meghatározza – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című konferencián.Hornung Ágnes kijelentette: a magyar kormány a családokban hisz, arra törekszik, hogy a családok még erősebbé váljanak. Már több mint harminc intézkedés segíti a családokat, a kormány legfontosabb feladata, hogy elhárítsa az akadályokat a gyermekvállalás elől – tette hozzá az államtitkár a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) valamint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által szervezett rendezvényen.
Hornung Ágnes kifejtette: „a legnagyobb kihívás az idő, minden élőlény útja az elmúlás felé mutat”, de a most születetteknek már sokkal hosszabb lehet az élete, mint a néhány generációval ezelőttieknek. Azonban „az időt nem tudjuk legyőzni, csak felülkerekedni a múló éveken”; az időt úgy lehet „megszelidíteni”, hogy gyermekeinken keresztül élünk tovább, örökül adjuk gyermekeinknek vonásainkat – fogalmazott az államtitkár.
Úgy vélte, az Európai Unióban ez a gondolkodás háttérbe szorul, „a család fogalmát kikezdték”, és évről évre kevesebb gyermek születik. Ha így folytatódik, „a kultúránk is megszűnik, közös értékeinknek is nyoma vész”. A családbarát fordulatot azért indította el a magyar kormány, hogy ne fenyegessen ez a veszély – hangoztatta Hornung Ágnes.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára videóüzenetében felidézte, idén húsz éve annak, hogy csatlakoztunk az Európai Unió közösségéhez, „sokat profitáltunk a tagságból, de az integráció jövőjét illetően törésvonalak alakultak ki”.
A magyar kormány továbbra is a nemzetállamok szoros együttműködését érti az integráció alatt, ezért óvja Európa keresztény közösségét, fellép a birodalmi törekvések ellen, védi a nemzetek sokszínűségét – közölte az államtitkár, hozzáfűzve, ez fogják képviselni az uniós elnökség alatt is.
A tét Európa megmaradása – szögezte le Panyi Miklós. Álláspontja szerint a brüsszeli döntéshozók „felelőtlen magatartással bele akarják préselni egy háborúba” az Uniót, a tömeges bevándorlást és a genderideológiát erőltetik, viszont szinte egyáltalán nem foglalkoznak a demográfia kérdésével, holott az a „sorsfordító ügyek egyike”. „A migráció korlátlan támogatását választották”, holott ez az európai identitást veszélyezteti – figyelmeztetett az államtitkár.
Leszögezte: Magyarország elutasítja a tömeges migrációt, nem enged a brüsszeli nyomásnak, a demográfiai helyzetet a hazai gyermekvállalást ösztönzésével, a családok támogatásával igyekszik javítani. „A CSOK plusz Európa legerősebb otthonteremtési eszköze” – fogalmazott Panyi Miklós.
„Ha van gyermek, van jövő”; a gyermekszám és az erős középosztály gazdasági, versenyképességi kérdés is, de biztonsági, nemzetbiztonsági dimenziói is vannak – jegyezte meg az államtitkár. Közölte, az uniós elnökség alatt azt célozzák majd, hogy Európa elkezdjen megoldásokat keresni a demográfiai problémákra is.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvánnyal együttműködésben készült Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című kiadványról elmondta, sok nemzetközi adat állt rendelkezésre az elemzésekhez.
A világ nyolcmilliárdos népességéből öt százalékot tesz ki az Európai Unió lakossága, amely csupán a nagy arányú bevándorlás miatt nem csökken, hiszen a termékenységi ráta már 2022-re 1,5 alá süllyedt – emelte ki. Hozzáfűzte, átrendeződés történt, ez az arányszám most Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, Magyarország pedig a hatodik helyen áll.
Kevesebb mint négymillió európai gyermek születik évente, egyötödük Európán kívüli édesanyától, a családi kapcsolatok visszaszorulnak, évek óta csökken a házasságkötések száma, ami egyébként Magyarországon a legmagasabb – részletezte a KINCS elnöke.
Rámutatott: a kontinens „folyamatosan öregedik”, az Európai Unió lejtmenetben van. A „magyar modell” ugyanakkor eredményes, a gyermekvállalási és a munkavállalási kedv egyszerre növekszik, ami alapvető a versenyképesség szempontjából. Magyarország a belső erőforrásokra támaszkodva javít gazdasági helyzetén, a munka- és családalapú társadalomban a családok támogatása közügy, a jövőbe való befektetés – hangsúlyozta Fűrész Tünde.
Törcsi Péter, az Oeconomus kuratóriumi elnöke közölte, már 2019-ben beindult a kontinentális versenyképesség-csökkenés, aztán a Covid-járvány és a háború miatt tovább romlott. Az alapítvány által kidolgozott mérőszám alapján a 27 tagállam közül Magyarország a 18. legfejlettebb, világviszonylatban pedig a 34. helyen áll.
Már egyértelműen látszik, hogy a háborús szankciók bevezetése objektíven rossz döntés volt, és a Covid-járvány uniós félrekezelése is gyengítette a versenyképességet, de a csökkenés összefügg a demográfiával és a munkaerőpiaci változásokkal is – vélte Törcsi Péter.
Azt mondta, Nyugat-Európában a problémát a nyugdíjkorhatár megemlésével, a fiatalok minél hamarabbi munkába állításával és a migránsok tömeges bevonzásával igyekeznek kezelni. A „magyar recept” azonban a családpolitikai intézkedések, és már látható a pozitív trend – jelentette ki a kuratóriumi elnök. Hangsúlyozta, hogy a magyar családpolitikát már mindenki ismeri és „megsüvegeli”. „Ezen a pályán érdemes továbbmenni” – szögezte le Törcsi Péter.
Reményét fejezte ki, hogy az EP-választások eredményeként a családbarát erők nagyobb arányban fogják képviseltetni magukat, ami szerinte pozitív folyamatokat indíthat el a demográfia és a versenyképesség tekintetében Európában.