Az orvos válaszol
Árulkodó THS
Ma már a népbetegségek közé sorolhatjuk a pajzsmirigy működési zavarait. A lakosság 10-15 százaléka tartozik az érintettek közé, a betegek háromnegyede nő. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, megelőzhető-e ez a kellemetlen tünetekkel járó állapot.
– Ma már ritkaságszámba megy az olyan feltűnő pajzsmirigybetegség, mint a Basedow-kor vagy a golyva. Előbbi betegek esetében a kidülledt szem, utóbbiaknál a nyak elülső részén lévő hatalmas duzzanat vonta magára a tekintetet. A statisztikai adatok mégis azt mutatják, hogy növekszik a pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó panaszok száma. Mi az oka ennek a látszólagos ellentmondásnak?
– A Basedow-kór és a golyva főként az 50-es, 60-as évek megbetegedése volt, és többnyire a jódhiány okozta. Mára jószerével alig találkozunk e kórképekkel. A pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó, ám kevésbé látványos tünetek száma azonban a csernobili atomerőmű-katasztrófa után megnövekedett, ma már a lakosság átlagosan 10-15, a nők több mint 20 százaléka érintett. Ez jellemzően nem a fiatalok megbetegedése, inkább a változó kor környékén jelentkezik, bár előfordulhat kamaszkorban vagy éppen a várandósság idején is. A pajzsmirigy többféle hormonális és anyagcsere-folyamat szabályozásában részt vesz, ezért ajánlatos komolyan venni, ha az éves laborvizsgálatok során a THS-értékek túlságosan magas vagy túlságosan alacsony értéket mutatnak. Előbbi a pajzsmirigy alul-, utóbbi túlműködését jelzi.
– Vannak figyelmeztető tünetek is?
– A pajzsmirigy-rendellenességek elég későn okoznak érzékelhető panaszokat. A túlműködést egyebek mellett jelzi a hirtelen fogyás, a túlságosan gyors emésztés, szapora pulzus, szívritmuszavar, hajhullás. Kísérő tünet lehet az álmatlanság és az ingerlékenység. Ugyanakkor az aluszékonyság, az indokolatlan hízás, a koncentrációs zavarok, a lelassult anyagcsere, a lomha mozgás és gondolkodás, a száraz bőr az alacsony hormonszintre figyelmeztethetnek. Ám nem kell egyikbe se beletörődnünk, ma már kiváló gyógyszerek vannak, amelyek visszaállítják a pajzsmirigy működésének egyensúlyát.
– Egy-egy nyaki ultrahangvizsgálat arra is fényt deríthet, hogy a pajzsmirigy szövetét göböcskék tarkítják. Ettől meg kell ijedni?
– Nem feltétlenül. Tudni kell ezekről, hogy többnyire jóindulatú, néhány milliméteres ciszták, amelyek nem okoznak panaszokat. Kialakulásuk hátterében valamilyen gyulladás is állhat. Ha túlságosan elszaporodnak, vagy növekedésnek indulva elérik az 1,2 centiméter feletti nagyságot, akkor szövettani mintavétel szükséges. A göbösödés kezdeti stádiumában én általában azt javaslom a betegeimnek, hogy kísérjék figyelemmel, hogyan viselkednek az elváltozások, az évenkénti ultrahangvizsgálat általában megnyugtató lehet.
– Egészséges életmóddal meg lehet előzni a felvázolt rendellenességeket?
– Sajnos azt kell mondjam, keveset tehetünk a megelőzés érdekében, főként genetikai okok állnak a háttérben. Ha a családban előfordult hasonló megbetegedés, akkor megeshet, hogy magunknak is számolni kell vele. Mindazonáltal a helyes táplálkozás, a mozgás és a stressz kerülése nyilván javítja immunrendszerünk teherbíró képességét, ami kihat e szervünk működésére is.
